10 érdekesség a Fővárosi Állat- és Növénykert helyről


A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Az 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Budapest 14. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület.

Összeállításunkban a népszerű budapesti állatkert történetéről közlünk érdekességeket.

Hogyan született meg a Budapesti állatkert?

Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-’49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje.

Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az “országfejedelmi biztost” ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, se előre mozdítsa az állatkert ügyét. így – hosszas huzavona után – engedélyezték az állatkert alapítását. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. A szükséges terület megszerzése érdekében Pest városához fordultak segítségért.

A városatyák a jövendő állatkertet a Városerdőben, a mai Városligetben kívánták elhelyezni. Két területet is felajánlottak, melyek közül Gustav Jägernek, a Bécsi állatkert igazgatójának javaslatára a vasúthoz közelebb eső telket választották.Sok vita volt akkoriban arról, hogy ki legyen az új állatkert igazgatója. A külföldi szakemberek, mihelyt hírül vették az alapítást, nagy számban ajánlkoztak az “igazgatói állomás” betöltésére, az állatkerti Részvénytársulatnak mégis az volt a szándéka, hogy magyar embert nevez ki az intézmény élére. Nyilvánvaló volt, hogy erre Xántus János a legalkalmasabb, ő azonban – negyvennyolcas huszár főhadnagyként – meg sem próbált pályázni. Minthogy magyarhoni jelentkező nem volt, ideiglenesen Leopold Fitzingert, a müncheni származású zoológust bízták meg az állatkert ügyeinek igazgatásával.

Watch Dragon ball super

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár