136 éve született Móricz Zsigmond – emlékezzünk rá


136 éve született Móricz Zsigmond újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Tisztelegjünk előtte.

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondnak kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt”, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós.

Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A hitelre vett cséplőgép, amelyet sógora, Pallagi László, okleveles gépész-kovács megpróbált megjavítani, felrobbant. A tiszai jégzajlás tönkretette a jól jövedelmező vízimalmot is. A család kénytelen volt Istvándiba, Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.

Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.

1900 októberében Pestre költözött, itt jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt, 1902-ben mint óraadó tanár dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban. Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be.

Móricz Zsigmond 1928-ban

1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt föl igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította föl benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.

1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben csak a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1913-ban feleségével Olaszországban nyaralt.

1915-ben a fronton haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat.

Az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiának 1918. december 1-jétől alelnöke volt, 1919. február 5-én pedig a Kisfaludy Társaság beválasztotta tagjai közé. 1919 februárjában írta A földtörvény kiskátéját. Eleinte reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, bízott a változásokban, azonban májusban a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Ebben az időszakban hadijelentéseket írt, megjelent egy füzete a somogyi földműves-szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.). Az írói direktórium is tagjává választotta. Emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták (1919. december 10-én szűnt meg tagsága a Kisfaludy Társaságnál.), műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat publikálta, majd később az Estlapok. Csehszlovákiában tartott felolvasó körútját követően ismét támadások érték, de más formában.

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége féltékenységből 1925 áprilisában öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát.

Osvát Ernő halála után, 1929 decembere és 1933 februárja között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket.

1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett. Írói szemléletmódjára javarészt az ekkoriban induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom gyakorolt hatást, paraszti demokratizmusa is megerősödött.

1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit lányává fogadott. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.

1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura. A nehéz időkben e település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki vigaszt.

1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.

1942. augusztus 29-én telefonon meghallotta, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, az ezt követő meghatottságában leejtette a kagylót, stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben a budapesti Korányi klinikán.

Watch Dragon ball super

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár