Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

Retromuzsika.hu/ | 2017-07-24

Scroll to top

Top

Az MTI ezzel köszöntötte Kovács Katit

Az MTI ezzel köszöntötte Kovács Katit

Hatvanéves Kovács Kati – PORTRÉ című MTI anyag 2004. október 22-én jelent meg. Most ezt idézzük.

Október 25-én lesz hatvanéves Kovács Kati Liszt Ferenc-díjas könnyűzenei énekes. – indul a 2004-es anyag.

1944-ben született a Heves megyei Verpeléten. Apja teherautósofőr volt. Iskolás korában a verekedős, vagány gyereket “Dinamit Katinak” becézték. Szülei nagyon szigorúan fogták, már hatévesen magának kellett mosnia és vasalnia a ruháit, sőt még 18 éves korában is megkövetelték tőle, hogy este fél kilencre hazaérjen. Egyénisége alakulásában nagy szerepe volt kedvenc időtöltésének, a sportnak. Szüleinek válása után édesanyjával és két testvérével maradt, s rá hárult a család összetartásának feladata. A zenével középiskolás korában kezdett ismerkedni, a gimnázium amatőr zenekarával Little Richard-dalokat énekelve. Mivel akkoriban főleg a dzsessz érdekelte, ezért otthon Ella Fitzgerald előadásmódját próbálta utánozni.

1962-ben jelentkezett először a Ki mit tud?-ra, akkor azonban már az első rostán kibukott. Azzal indokolták, hogy amit ő csinál, az nem éneklés, hanem inkább ordibálás. Emiatt annyira elment a kedve az egésztől, hogy többet nem is akarta megpróbálni a dolgot; az 1965-ös versenyre édesanyja a tudtán kívül nevezte be. Ennek a Ki mit tud?-nak ő lett az első helyezettje, s ezzel beindult a karrierje. (Egy debreceni dzsesszegyüttes kísérte, amelynek zongoristája Koncz Tibor, későbbi férje, mentora és komponistája volt.)

Az Egerből Budapestre került orvosírnok lány a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakára kezdett járni, de továbbra is nélkülözések közt élt. (A Ki mit Tud?-ra még főorvosa vette neki a cipőt.) 1966-ban a Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett, s ebben az évben megnyerte a Táncdalfesztivált is, Gyulai Gaál János Nem leszek a játékszered című dalával. Hanganyaga, temperamentuma, előadói készsége ámulatba ejtette a közönséget és a zsűrit is.

A hatvanas évek második felében nagyon sok tehetséges énekesnő bukkant fel, s a népszerűségi listák élén – akárcsak a beategyütteseknél: Illés, Omega, Metró – hamar kialakult az egymással rivalizáló “triumvirátus”: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, de az előbbiekkel szemben ők együtt sosem álltak színpadon, s ez nem Kovács Katin múlott.

1967-ben felfedezte a film is: hosszas rábeszélésre szerepet vállalt az Ünnepnapokban. Noha gátlásosságát nem mindig sikerült a kamerák előtt levetkőznie – ilyenkor hadart, elnyelte a szavakat -, az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. Ugyanebben az évben főszerepet játszott még a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is. Póztalan egyszerűsége, természetes bája érvényesült a vásznon.

Bár hanganyaga – s ezt nemcsak a kritikusok, hanem a szerzők is felismerték – a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tették, ő a széleskörű népszerűség megszerzése, megtartása érdekében a közönségigényt jobban kiszolgáló slágereket választotta inkább (Most kéne abbahagyni, A régi ház körül stb.). Kényszerek is szerepet játszottak abban, hogy sorra énekelte a slágercéh dalocskáit. Miközben az Expressz együttes show-jával járta az országot, másodszor is megnyerte a Táncdalfesztivált: 1972-ben az Add már, Uram, az esőt című első rock-spirituáléval. A hetvenes évek elején kétszer megnyerte a Tessék választani című rádiós könnyűzenei versenyt, 1972-ben Drezdában a nemzetközi táncdalfesztivált és az írországi Castlebar-ban a country dalok fesztiválját. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották az NDK-ban, valamint az év sztárjának Angliában (a Music Week című szaklap).

A legjobb szerzők is szívesen írtak dalokat Kovács Katinak, így 1974-ben és rá két évre Presserrel és az LGT-vel készített két igazán neki való lemezt olyan slágerekkel, mint a Rock and roller, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, Az eső és én vagy a Közel a naphoz. 1978-ban pedig egy egészen kivételes albumot írtak a számára, a két szerző, Szörényi Levente és Adamis Anna előtte és azóta sem dolgozott együtt. Közben azonban vissza-visszatért a hagyományos tánczenéhez, az ezekben az években felvett Ha legközelebb látlak, Indián nyár, Találkozás egy régi szerelemmel és más dalok hatalmas, s mára örökzöld slágerek lettek. Két album erejéig (1979, 1983) tett egy kísérletet a V’Motor Rock együttessel is, a dalok komponistája második férje, Lerch István – a zenekar billentyűse – volt.

Számos dalának szövegét ő írta, így Vangelis híres filmzenéjének feldolgozásához is (A Paradicsom meghódítása – 1492), amely nagyon népszerű lett. Nem elégszik meg a többtucat régi sláger felidézésével, ma is készít új felvételeket, s páratlan energiával, fiatalosan jó kondícióval koncertezik.

Magánélete nem nélkülözte a hullámvölgyeket – háromszor vált el, s gyermeke nagy bánatára nem születhetett -, de a muzsika s a közönség szeretete mindig túllendítették ezeken. Az éneklés számára szenvedély, lételem, akkor is csinálná, ha nem volna egzisztenciális kényszer. “Tudom, hogy erre születtem. Igazán azóta vagyok az, aki, amióta ezt csinálom, és addig is maradok, amíg csinálni tudom” – nyilatkozta. 1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben művészi pályája elismeréseként A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át a Parlamentben.

(Panoráma – Baczonyi László, Sajtóadatbank)

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár