Csiky Gergely mozgalmas élete


Csíksomlyói Csiky Gergely drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Róla nevezték el a kaposvári Csiky Gergely Színházat és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházat.

csiky_gergelyCsíksomlyói Csiky János megyei főorvos és Verzár Helena fia volt. A gimnáziumot Aradon végezte; már itt kitűnt tehetségével, különösen pedig az irodalom és költészet iránti előszeretetével. Első versét nyolcéves korában, mint elsős gimnazista írta anyjához.

Marosi Gyula név alatt küldött a lapokba dolgozatokat; legelső kísérletei francia és angol elbeszélések fordításai. A Napkelet már 1858-ban nevével közölt tőle verset. Mint VIII. osztályos tanulónak, az ifjúság által kiadott Zsenge Mutatványokban 12 költeménye jelent meg. A magyar irodalmon kívül a római és görög klasszikusok tanulmányozását kedvelte.

A papi pályára készülve, 1859-ben a Csanád egyházmegye temesvári szemináriumába lépett, ahonnan két év után a pesti központi papnevelőbe küldték. Az ifjú pap itt még közelebb került az irodalomhoz, és a teológiai tudományok mellett már a drámaköltészettel is próbálkozott. A szemináriumi magyar egyházi irodalmi iskola lelkes munkatársa, később elnöke volt. A növendékpapság Munkálataiban jelent meg Nagy Szent Atanáz életrajza és Csajághy Sándor életrajza.

A központi papnevelőből, ahol a teológiai tanfolyamot elvégezte, püspöki rendelettel Temesvárra hívták, ahol 1864 végén pár hónapig iktató volt a püspöki hivatalban. Amikor a 23 éves (kanonikus) kort elérte (1865), pappá szentelték, és püspöke a bécsi Augustinaeumba küldte. Itt 1865-től 1868-ig tartózkodott, és 1868 végén teológiai doktor lett. Visszakerülve egyházmegyéjébe, 1869-ben pár hónapig káplán volt Tornyán, 1869 végén és 1870-ben gimnáziumi tanár Temesvárt, és 1870 közepén az egyházjog és történelem tanára lett az ottani papnevelőben, ahol 1878-ig működött.

A lelkes fiatal pap, aki már tanuló korában francia és angol elbeszéléseket (de egyebek közt Wisemann bíbornok kisebb erkölcsi színműveit is) fordított, és eredeti versekkel kísérletezett, tanárként először az egyházi irodalom terén kezdett működni, és 1870-ben a Csanád című egyházmegyei lapnak lett munkatársa. Az írói világot azonban csak Jóslat című színművével lepte meg, amellyel 1875-ben a Magyar Tudományos Akadémia 100 aranyos Teleki-pályadíját megnyerte.

1877-ben Janus című színművével ismét ő kapta a 100 aranyos Teleki-díjat; ugyanebben az évben került színre A magusz című, egyfelvonásos tragédiája; ezt követte az Ellenállhatatlan, amellyel 1878-ban a 400 aranyos Karácsonyi-díjat nyerte el (a Nemzeti Színházban október 11-én mutatták be). 1879-ben a Bizalmatlan című négyfelvonásos verses vígjátéka nyerte el a 100 aranyos Teleki-pályadíjat. Ugyanabban az évben, január 29-én, a Kisfaludy Társaság rendes tagjává, február 19-én másodtitkárává, május 22-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Később a színiiskolának lett a tanára és drámabíráló a nemzeti színháznál. Arad városa 1881. március 10-én díszpolgárává választotta.

Csiky Gergely sírja Budapesten. Kerepesi úti temető: 34/1-1-12. Senyei Károly műve.
1878 végén püspöki engedéllyel a fővárosba költözött, és minden idejét az irodalomnak szentelte; feltűnő szorgalommal dolgozott a hírlapokba, fordított a Nemzeti Színház és a Kisfaludy Társaság számára. 1879-ben rövid időre Párizsba utazott a színházak tanulmányozására. Onnan hazatérve megírta nagy hatású társadalmi drámáját, A proletárokat (a Nemzeti Színház 1880. január 23-án mutatta be, és 1887-ben utólag elnyerte a Karácsonyi-díjat). Ezután következtek többi színművei a Nemzeti Színházban és másutt. Bonnáz csanádi püspök nem nézte jó szemmel egyik felszentelt papjának profán foglalkozását a színpadon; ezt tudtára is adta Csikynek egy hivatalos levélben, amelyre ő azzal felelt, hogy 1880-ban kilépett az egyházi rendből.

1881 novemberében áttért az evangélikus vallásra, és nőül vette Villeczné Bakody Amandát, Bakody Tivadar orvostanár lányát.

Csiky Gergely 1891. november 19-én este 1/2 10 órakor hunyt el. Ravatala fölött a Nemzeti Színház csarnokában Beöthy Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia és Kisfaludy Társaság, Paulay Ede pedig a Nemzeti Színház személyzete nevében mondott rövid gyászbeszédet. November 21-én délután helyezték örök nyugalomra a Kerepesi úti temetőben.

Watch Dragon ball super

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár