Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

Retromuzsika.hu/ | 2017-05-25

Scroll to top

Top

Csortos Gyula halála – nem érkezett meg időben az injekció

Csortos Gyula halála – nem érkezett meg időben az injekció

Csortos Gyula a magyar színművészet két világháború közti korszakának egyik legkedveltebb színművésze volt.

Csortos Gyula 1903-ban végezte el a Színiakadémiát. 1904-től Debrecenben, 1905-től Szegeden játszott, 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-tól a Magyar-, 1910-től a Víg-, 1912-től ismét a Magyar Színházban játszott. 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922-23-ban a Renaissance-, 1924-1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935-től haláláig művésze maradt.

Emellett több pesti színházban vendégszerepeit, főleg a Fővárosi Operett-, az Andrássy- és nyaranta Erdélyi Mihály Erzsébetvárosi Színházában. A húszas évek elején a Budapesti Színészek Szövetségének elnöke volt.

1914. július 1-jén feleségül vette Bamberger Friderikát, akitől 1922 januárjában vált el. 1927-ben újra megnősült, Víg (Vuzsner) Manci színésznő lett a második neje, de néhány hónap múlva tőle is elvált.

Leánya első házasságából: Csortos Mária Éva (szül. 1915. április 11., meghalt 1943. május 6.).
Súlyos cukorbetegsége a harmincas évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavarral is küzdött. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát.

A háború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve c. drámájában. 1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos a Fasor-szanatóriumban elhunyt.

Egy pofon, egy csókkal búcsúzott

Öntörvényű, különc egyéniség volt, műfaji korlátok nélkül otthonosan mozgott veretes drámai alkotásokban, de komédiázó kedve vígjátéki szerepeit is élettel töltötte meg. Egyéniségét tiszteletet parancsoló méltóság jellemezte.

Számos némafilmben is játszott, egyik első filmszerepe Kolozsvárott A dolovai nábob leánya c. produkcióban volt, majd Budapesten A senki fia, Liliom, Vörösbegy fontosabb filmfőszerepei. Filmtörténeti klasszikus a Hyppolit, a lakáj fölényes kritikájú inasa. Fontosabb filmszerepei még a Café Moszkva Szuharov tábornoka, a Légy jó mindhalálig Pósalakyja, a Vissza az úton elzüllő bankpénztárosa vagy a Szerelmi lázbohócként tengődő, hangját vesztett operaénekese.

Az 1944 őszén forgatott Egy pofon, egy csók című vígjátékkal hivatalosan is elbúcsúzott a közönségtől, a filmet már csak halála után mutatták be.

Ha érdekel a retro, kérlek segítsd a munkánkat egy lájkkal

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár