Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

Retromuzsika.hu/ | 2017-04-28

Scroll to top

Top

Hofi Géza bohóckodott, ám soha sem volt udvari bohóc

Hofi Géza bohóckodott, ám soha sem volt udvari bohóc

E. Fehér Pál Hofi Géza halálára címmel írt nekrológot. Az írás 2002. április 11-én jelent meg az Új szó című lapban.

Most, hogy 66. életévében örökre távozott körünkből, kimondhatjuk, sőt: ki kell mondani, hogy ő volt a legnagyobb magyar bohóc. Több mint három évtizedig képviselte a szegényeket, az egyszerű embereket a mindenkori hatalommal szemben. Több mint három évtizeden át fellépett minden tisztességtelenség ellen – a tisztességes élet védelmében.

Bohóckodott, ám soha sem volt udvari bohóc. És a közönségét sem kényeztette: kíméletlenül kimondta, hogy a szebb élethez alaposabb munka szükségeltetik, a szabadságot pedig senki ingyen nem kapja, azt ki kell verekedni. Ő maga nagyon merész emberként került a magyar humor művelőinek élére. Sőt: társadalmi jelenséggé lett, utánozhatatlanná abban a világban, amelyet a „létező szocializmusnak” neveztek.

Egyedüliként parodizálta Magyarország akkori első emberét, Kádár Jánost, s ezért az ún. szocialista országok budapesti nagykövetei egy emberként jelentették fel. A paródia alanya viszont megköszönte a produkciót, levélben közölte a színésszel, hogy,jobb, mint az ereded”. Valóban ezt gondolta volna? Az viszont bizonyos, hogy az ország első számú szórakoztatóját, egyszersmind kemény kritikusát sem a Kádár-rendszer, sem a rendszerváltás, sem a mai politikacsinálók nem tudták megvesztegetni, holott erre számta­lan próbálkozás történt: osztották neki a kitüntetéseket, nincsen olyan díj, amit – megérdemelten – meg ne kapott volna.

Ő azonban mindenkor maradt, aki volt, ő az utca hangját erősítette fel. Az egyszerű emberek köznapi humorát emelte művészetté, hangjával, gesz­tusaival, kosztümjeivel, dalaival. Tudta, hogy a hamis hangvételt az emberek megéreznék. Nem akarta kockára tenni becsületét. Élete vége felé, már megfáradva a heti négyszeri-ötszöri fellépéstől, meggyötörve betegségeitől, mert igazán nem folytatott kímélő életmódot, „kiöregedett vadászkutyának” mondta önmagát. Teljesítményén nem látszott az életkor, a vadászkutyát pedig azért emlegette, mert annak az élőlénynek a legjellemzőbb tulajdonsága a hűség.

Hofi Géza Hoffmann Gézaként látta meg a napvilágot az egyik nagy budapesti prolikerületben, Kőbányán. Egy-két évvel fiatalabb csak a másik nagy kőbányainál, Moldova Györgynél. Abban bizonyosan hasonlók voltak, hogy hűségesek akartak lenni azoknak az ügyéhez, akik két kezükkel keresték a kenyerüket. Akikre szokás hivatkozni, akik minden politika árát kifizetik, akik sohasem lesznek vagyonosak.

Értük bohóckodott Hofi Géza, s noha tudta, hogy helyzetükön nem változtathat, de érezte azt is, hogy sorsukat humorával könnyítheti. Kitud­ta mondani, ki merte mondani, amit a többség nem tudott és nem is mert. A többség pedig hálás szeretettel fizetett.

Hofi Géza az egyik legnépszerűbb magyar volt évtizedeken keresztül. Megérdemelten. Egy humorellenes korban bízott az emberi mosolyban. Ehhez is bátorság kellett.

Mennyire ismered jól Hofi Gézát? Kvíz


Ha érdekel a retro, kérlek segítsd a munkánkat egy lájkkal

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár