Június 15-én ünnepli születésnapját Lőrincz L. László, a Leslie L. Lawrence álnéven ismert író, műfordító. Könyveinek eladott példányszámát tekintve jelenleg Magyarország egyik legsikeresebb írójának számít.
Lőrincz L. László 1939. június 15-én született Szilvásszentmártonon. Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be, majd az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa.
Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen. A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy száz tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított.
Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint aGalaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették. Ezeket a Lőrincz L. László néven megjelentetett műveket Galaktika-díjjal és Arany Meteor-díjjal jutalmazták.
Leslie L. Lawrence írói álnéven kiadott első munkája, a Sindzse szeme hozta meg számára az országos népszerűséget. E néven publikált, többségében keleti tárgyú kalandregényeiben ötvöződik a biztonsággal kezelt tudományos ismeretek és a kutatások során felhalmozott tapasztalatok ismeretterjesztő szándéka, valamint a fordulatos, izgalmas, kalandos cselekmény. E kettősség – a tudományos háttér és az élvezetes olvasmányosság – adja e művek igazi értékét.
Nagy szerepet játszanak kalandregényeiben az úgy nevezett visszatérő alakok: a főhős Leslie L. Lawrence, a portugál Domingos de Carvalho építész, Robert McKinley amerikai politológus vagy John C. Lendvay kriminalisztikaprofesszor, esetleg a vatikáni misszionárius, Enrico Santarcangeli atya, vagy a bhutáni rendőrminiszter, Jondon láma.
Bűnügyi regényeinek többségét egyes szám első személyben írja (sci-fi- és horrorregényei, novellái viszont egyes szám harmadik személyben íródnak, többnyire). A regények általában egzotikus helyszíneken játszódnak, ahol rejtélyes, megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek, melyeket a szereplők a történet elején természetfölötti jelenségekkel magyaráznak meg, majd a rejtélyek felfedése és a gyilkos(ok) elfogása a főhős révén valósul meg.
A szerző „munkájának része” és szenvedélye az utazás, a mai napig is lehetőség szerint regényeinek minden helyszínét felkeresi, hogy az adott országnak és az ott élő népek kultúrájának minél szemléletesebb leírását tudja adni.
