Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Somoskői vár.
A Somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen.
A Szlovákiai Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.
A várhegy sajátossága, hogy kettészeli az országhatár, ami az uniós csatlakozás óta szabadon átjárható. Mindig is sok érdeklődőt vonzottak a történelmi falak, a remek kilátás és az itteni bazaltömlés. A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette az 526 méter magas hegyre. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a vulkánkitörésekből származó sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is felhasználták.
A várnak két kerek tornya volt, a bejáratot a harmadik torony védte. Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható. Somoskő északi oldalán van a bazaltzuhatag, ahol íves-oszlopos formában szilárdult meg a láva.
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.
Hasznos tudnivalók
Nyitva tartás:
A vár hétfőn kívül mindennap látogatható, 7.00 és 19.00 óra között.
Belépődíjak (forintban is lehetséges fizetni):
Felnőtt: 1,15 Euró
Gyermek: 0,50 Euró
Megközelítés: Salgótarján felől, a 21-es úton Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé, majd a falun áthaladva, táblák jelzik a várhoz vezető utat. Parkolni ingyen lehet a vár alatti parkolóban.
