in

Népszerű magyar kirándulóhely: Visegrádi fellegvár

Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Visegrádi fellegvár.

visegrádi_fellegvár
Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban – KLIKK

Károly Róbert király ide helyezte át székhelyét, s itt került sor 1335-ben a híres, cseh-lengyel-magyar hármas királytalálkozóra is.

Visegrád első vára, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon állt, s valójában itt raboskodott Salamon király is (nem pedig a későbbi, róla elnevezett toronyban). A ma látható és látogatható fellegvárat IV. Béla építette a királyné hozományából, 1250 után.

Az öregtorony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért ide lakópalotát is építettek.

A vár a hegycsúcsot körülölelő erődfalakból, egy lakópalotából és két toronyból állt. Károly Róbert király ide helyezve át székhelyét – bővítette a várat, itt került sor 1335-ben a híres, cseh-lengyel-magyar hármas királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond tovább korszerűsítette. Mátyás király a vár palota-szárnyait is teljesen felújíttatta.

A vár az évszázadok során koronaőrző helyként is szolgált 1529-ig. Itt őrizték a szent koronát és a koronázási ékszereket is. 1440 telén Kottaner Jánosné komorna innen rabolta el, s vitte a koronát szánon a komáromi várba, ahol érkezése után Luxemburgi Erzsébet megszülte fiát, és csecsemőként Fehérváron koronáztatta V. László néven királlyá.

A török időkben a vár többször váltott gazdát, végül a rommá pusztult erődítményt magára hagyták. Helyreállítását a múlt század elején kezdték meg.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• A Szent korona történeti kiállítás
• Panoptikum
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

Árak, látogatási információk, nyitva tartás a fenntartó Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján olvashatók.

Szólj hozzá!

Az M3 így emlékezik Kállai Ferenc színészre

Népszerű magyar kirándulóhely: Őrség – videó