Jöjjön a 10 idézet rovatunk A tizedes meg a többiek epizódja.
- Tizedes: Ha én mindig azt csináltam volna, amit mondanak, már rég nem lennék itt!
- Albert és a Tizedes: – Ebben a házban nem így szokás viselkedni! – Nem mutatnád meg, hogy hogy szokás? – Ahhoz évekre lenne szükség. Önnél, mint látom, uram, hiányzik az alapozás.
- Albert és a Tizedes:– Ön még fonákjáról sem ismeri a tréfát, ahogy azt Plautus a Hetvenkedő katonában olyan szerencsésen megjegyezte! – Művelt ember vagy, Albi!
- Tizedes és Albert: 1. Innen nem tudsz elvinni semmit. 2. Nem ajánlom, hogy az utakon csámborogj, mert kilukasztják a bőrödet. 3. Köszönd meg, hogy aggódom érted!
- Tizedes, Fekete és Gáspár: – A drága jó édes anyátok szomorú szemű Úr Istenit. Hova indultatok ebben az egészségtelen időben? – Kérem szépen, mi itt dolgozunk az erdészetben, s kissé behúzódtunk ide. – Behúzódtunk! – Behúzódtatok? Szépen kiadjusztáltátok magatokat a favágáshoz… HOL AZ EGYSÉGETEK, DISZNÓK? – Fáradtak vagyunk. – Favágástól, mi? Fáradtak? – Nagy az erdő! Nem hiszi el, ha… – HOL AZ EGYSÉGETEK?
Ital van a házban
- Tizedes és Albert: – Ital van a házban? – Van, uram. Mária Terézia Brandy, Zwack Unicum, Black And White, Courvoisier, Scotch, Altvater Gessler… – Pálinkaféle nincs? – Ez mind az, uram!
- Gálfy és Tizedes: – Afrika hegy- és vízrajzi térképe. Az oroszlánvadász állandó útitársa! – Kitűnő! Majd azt mondjuk, hogy Rommel küldte karácsonyra!
- Albert: Ami az imént eltüzelt széket illeti, báró Orczy Emma regényében, a Vörös Pimpernelben van egy vandál jelenet… de nem ismertetem!
- Gálfy és a Tizedes: – És hogy állunk a csodafegyverekkel? – Jönnek, jönnek…
- Suhajda Szijjártónak: Minek neked ceruza, te piszok, úgysem firkálsz többé egy betűt sem!
- Gálfy Eduárd: Ezek a műszakiak!
- Tizedes: Tűnj el, amíg nagyvonalú vagyok!
- Tizedes: Süket duma! Amióta megvagyok csak dumával etettek, hova jutottam vele?!… Te pedig szedd a lábad, épp elég a magunk dolga, koloncot nem vállalunk!
- Szijjártó: Nem várjuk meg az öcsödi huszárokat?
- Tizedes: A tartalékomat nem zabáljuk föl, gondolnunk kell a jövőre is.
- Gutnacht és az Obersturmführer: –Herr Obersturmführer, die Russens sind schon im Speis! – Idiot! Was? Die Russens? ALAARRM! (– Obersturmführer úr! Az oroszok már a spájzban vannak. – Hülye! Mi?! Az oroszok? RIADÓ!)
- erdészné: Nincs kompót!
- Tizedes: Már a spejzban vannak az oroszok.
- Erdészék és Tizedes: – Este jött, az ajtót kaparta, úgy mászott idáig. – Maguk mit tettek volna? – Azt én nem tudom édesanyám, de ha maguknak az a mániájuk, hogy minden este bújtatnak valakit, nem jósolok nagy jövőt a családnak!
- Gálfy: Ez Magyarország! Átöltözünk, mindig csak átöltözünk! Hát meddig lehet ezt bírni köpönyeggel, önérzettel!
- Tizedes és Gálfy: – Ha ezek felfedezik a disznótort, végünk van… – Mert mindig zabálunk. Magyar átok!
- Tizedes: Üres zsebbel a békét is nehéz elkezdeni!
- Tizedes: Mi még megadni sem tudjuk magunkat…
- Albert Grisának: Hiába hálálkodik, a szláv nyelvekben nem vagyok jártas, de az unokaöcsém ruháját háború után küldje vissza!
- Barokányi: Na hogy egy Barokányinak mindig van valami remek ötlete!
- Barokányi: Na elég a színházból, gyerekek! Hát minél jobban mentitek, annál jobban bemártjátok magatokat!
- Tizedes: Kuss! Tizedes úr gondolkodik.
- Tizedes és Gálfy Eduárd: – Hjajj, ha volna most egy revolverem! – Tudom Edukám, főbe lőnéd magad!
- Tizedes az ételosztónak: Kicsit élénkebben apuskám, te se a Gundelnál voltál főpincér!
- Tizedes: Grísa! Azt a jó moszkvai nénikédet!
- Tizedes: Itt hagynátok az eszeteket?
Szólj hozzá!
