Békemenet 2022 – íme a március 15-ei útvonal.
A Békemenet március 15-én 12 órás gyülekezési időponttal, a Császár-Komjádi Sportuszoda melletti Elvis Presley térről indul.
A résztvevők a Margit híd, Szent István körút, Alkotmány utca útvonalon érkeznek a Parlament elé, a Kossuth Lajos térre.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által március 15-ére szervezett Békemenet üzenete „egyértelmű nem a háborúra, No war!” – közölte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten.
Csizmadia László sajtótájékoztatón azt kérte, hogy minél többen, magyar zászlókkal vegyenek részt a Békemeneten.
Az útvonalról szólva ismertette: a gyülekező 12 órakor lesz a Komjádi uszoda előtt, majd a Margit híd felé indulnak, a tömeg a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd az Alkotmány utcán keresztül érkezik meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.
Csizmadia László tájékoztatása szerint a mozgássérültek részére a színpadhoz közel elkülönített helyet biztosítanak, ahol magyar paralimpikonok kifejezik, hogy a béke pártján állnak.
A Békemeneten „lengyel testvéreink”, valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz – közölte.
Csizmadia László bejelentette továbbá, hogy a CÖKA vezetősége magánpénzből 250 ezer forintot adományoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek az Ukrajnából érkező menekültek támogatására.
Az ukrajnai háborúra térve rögzítette, hogy Európa és a világ biztonságát veszélyezteti, amikor egy szuverén ország, Ukrajna ellen orosz csapatok indítanak agresszív támadást. Magyarország is elítéli az inváziót, Oroszország mind a 27 EU-tagállamot barátságtalan jelzővel illeti – emlékeztetett.
Mint mondta, Magyarország „teljes szolidaritással” fogadja a háború elől menekülőket, magyarokat, ukránokat és más nemzethez tartozókat, a visegrádi országok mindent megtesznek a megsegítésükért. „Az európai polgárok egyöntetűen követelik a béketárgyalások folytatását és az EU tagországai teljes mértékben egyetértenek az agresszió elleni súlyos, de ésszerű szankciókkal” – hangoztatta.
Csizmadia László kitért arra is: a magyarok nagy többsége támogatja a kormány azon döntését, hogy Magyarország ne szállítson fegyvereket Ukrajnának és ne engedje át területén azokat.
A CÖF alapítója beszámolt arról is, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848-49-es forradom és szabadságharc hőseiről, „lengyel testvéreinkről; hálával gondolunk Bem Józsefre és Józef Wysockira, akik a magyarok oldalán harcoltak”. 1848 eseményei arra is emlékeztetnek, hogy „a nehezen kivívott szabadságot még nehezebb megvédeni”; a történelem azt bizonyítja, hogy a béke mindig győz, a józan ész diadalmaskodik” – emelte ki.
Bayer Zsolt szerkesztő-publicista azt hangsúlyozta, hogy a Békemenet mint elnevezés fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politikának a béke igenlését nevezte. Kitért annak fontosságára is, hogy az Oroszország elleni szankciók „ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el”. Példaként említette, hogy „a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz”, miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat. Álláspontja szerint a szankciók alól az energiaszektort ki kell venni.
Széles Gábor nagyvállalkozó értékelése szerint az ukrajnai háborúnak gazdasági tekintetben is „mélyreható következményei lesznek”; „gazdaságilag még sokkal nehezebb a helyzet, mint politikailag”. Úgy vélte, ha Oroszországot „vissza akarják nyomni” középhatalmi státuszba, az az egész világon gazdasági lejtmenetet fog okozni.
Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy a baloldal 1989 előtt és az után is a magyar emberek érdeke ellen politizált, és kizárólag a saját érdekeit nézte, most pedig fegyvereket küldenének Ukrajnába, amivel fenyegetnék Magyarország biztonságát; az orosz gázról való lemondás, illetve a gazdasági kapcsolatok megszakítása – álláspontja szerint – egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók.
Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat. Úgy vélte, az ukrajnai háború rendezéséhez minden félnek nagyfokú önmérsékletre van szüksége. „A Békemenetnek szó szerint is békemenetnek kell lennie” – hangoztatta, majd méltatta Magyarország „példás helytállását” az ügyben.
Stefka István újságíró úgy vélekedett, hogy Magyarországot kétféle veszély fenyegeti: keletről a háború, nyugatról pedig a globalizmus, liberalizmus, amely be akarja kebelezni a hagyományaihoz ragaszkodó országokat.
Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy az április 3-ai választáson „élet és halál között kell választani”, és a rossz döntés Magyarországnak a háborúba való belesodródást is okozhatja. Úgy értékelt, akik részt vesznek a Békemeneten, Magyarország „cselekvő hősei”, akik azt szeretnék, hogy a szeretet és az összefogás ereje érvényesüljön.
Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán bemutatta a CÖKA keretein belül működő Civil Igazságtételi Bizottság Talpra, magyar! című kiadványát, amely a „rendszerváltás előtti és azt követő számtalan baloldali bűnt” tárja fel. A kettős mércére utalva egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem volt nürnbergi pere a kommunista bűnöknek”.
MTI
