A Nagy Könyv címû többfordulós játékhoz kapcsolódva a Népszava 2005-ben Bródy Jánost kérdezte.
„A Micimackó. Nagyon sokat jelent számomra. Gyerekkoromban is nagy élvezetet szerzett, és még mindig, mint felnôtt is nagy élvezettel forgatom. Több híres tanulmány megjelenése után már azt is tudom, hogy ez nem véletlen. A Micimackó a filozófiai szemléletek bôséges tárháza, és nem csak kedves személyiségek érdekes és kalandos meséje. Tulajdonképpen filozófiai tartalmakat hordozó szereplôk különös és furcsa szellemisége keveredik bele. Sôt az a szinte öntudatlan vonzódás, ami gyereket és felnôttet egyaránt ezekhez a szereplôkhöz köt, visszavezethetô arra – mint ezt okos emberek bebizonyították –, hogy bennük a keleti filozófiák is fellelhetôek. Azt hiszem, ez alapvetôen meghatározta vonzódásomat is azokhoz a gondolatokhoz, amelyek leginkább ezekben a keleti filozófiákban terjedtek el. Ez a spontaneitás, az erôlködés nélküli cselekvés, a természetesség. Persze nem mindenki a tao szempontjából magyarázza magának Malackát, Fülest vagy Micimackó szerepét, de minden értelmezés nélkül is nagyon tanulságos mesék történnek velük, mondjuk így: Micimackó és Nyuszi barátaival és üzletfeleivel.” – felelte az előadó.
Nem tartja túl szerencsésnek
„A gyerekeim figyelmét is felhívtam az eredeti könyvre, hiszen Micimackó és a szereplôk nagyon sokféle feldolgozásban szerepelnek. Idônként talán túlságosan is populáris és felhígított formában, mint amilyen a Walt Disney-film, amit nem tartok túl szerencsésnek. Ezért figyelmeztettem ôket, amennyiben érdeklôdnek a téma iránt, akkor az alapmûvet tessék elolvasni.” – zárta Bródy János.
