Helyi idő szerint 2023. október 28-án délután 16 óra után otthonának jakuzzijában elhunyt Matthew Perry, akit mindenki a „Jóbarátok” Chandler Bingjeként ismert. A „TMZ” értesülései szerint idegenkezűségnek és drogoknak nincs nyoma, halálát lehetséges fulladás okozta.

Perry 1969. augusztus 19-én született Williamstownban, Massachussetts államban, kanadai édesanyától, és amerikai édesapától. Miután szülei 1 éves korában elváltak, 15 éves koráig Ottawában, Kanadában élt édesanyjával, majd Los Angelesbe költözött színész apjához, ahol is érdekelni kezdte a színészkedés.

Már 1979-ben feltűnt egy sorozat egyik epizódjában, majd a ’80-as években is volt pár kisebb szerepe, de a hírnevet az 1994-ben induló „Jóbarátok” hozta meg számára, mely 10 évadot ért meg. Közben persze készült pár mozifilm is, mint például az 1997-ben bemutatott „Bolond szél fúj” Salma Hayekkel, vagy 2000-ben a „Bérgyilkos a szomszédom”, és annak folytatása „Már megint bérgyilkos a szomszédom” Bruce Willis főszereplésével.

Matthew Perry sosem nősült meg, gyermeke nem született, egyik barátnőjével jegyességig jutottak kapcsolatukban. 54 éves volt. Nyugodjon békében!

Ez a cikk Matthew Perry meghalt először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere a Galga menti Turán született 1933. november 28-án, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett.

Már gyermekkorában is a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. Édesapját internálták, s emiatt Sára Sándort nem vették fel elsőre a Színművészeti Főiskolára, majd elment figuránsnak, s mint fizikai munkás már bekerülhetett. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Illés György operatőr és Keleti Márton tanítványaként. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján nem kapta meg operatőri diplomáját. Diplomamunkája a Gaál István rendezte Pályamunkások című etűd volt. 1957-ben a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett filmeket forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban vagy az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval). ? Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával debütált játékfilm-rendezőként 1968-ban, ebben fiatalkori hányattatásai elevenednek meg.

Az 1974-ben készült Holnap lesz fácán című filmje erősen szatirikus képet festett az akkori közéleti anomáliákról, majdnem be is tiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok panamázásaival foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet, A vád címmel, amelynek forgatókönyvét a József Attila-díjas íróval, Gion Nándorral közösen írták. Noha kedvence a játékfilm, a szakma és a közönség elsősorban dokumentumfilmesként tartja számon. Sok-sok kilométernyi hosszúságú filmszalagon rögzítette a magyar történelem krónikáját. Puritán eszközökkel megformált munkáiban leleplező szenvedéllyel igyekezett a közelmúlt fájdalmas eseményeit tények, tanúk, vallomások segítségével felidézni. Legismertebb munkái: Néptanítók (1981), Pergőtűz, Krónika (1982), “Sír az út előttem…” (1986-87), Magyar nők a Gulágon (1992), Tájak, borok, városok (1999), Amrita Sher-Gil (2001), Nehézsorsúak (2004), Memento (2006). Dokumentumfilmjeivel 1986-ban és 1987-ben is elnyerte a Magyar Játékfilmszemle nagydíját.

Közéleti szerepet is vállalt

A filmezés mellett közéleti szerepet is vállalt: 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke, 1993 júliusától a Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától 2000-ig első elnöke volt. ? A VERITAS Történetkutató Intézet a MaNDA és az MTVA közreműködésével a „GULÁG-GUPVI Emlékév” keretében oktatási, felnőttoktatási céllal jelentette meg Sára Sándor tabukat döntögető történelmi dokumentumfilmjeinek kiemelkedő darabjait. A XX. századi történelem poklát megjárt szemtanúk megrendítő vallomásai a szovjet lágerekben raboskodó ártatlan magyarok évtizedekig tiltott történetét tárják fel, megelevenednek a szovjet börtönök és a szibériai munkatáborok szenvedéssel teli emlékei. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja, 2007 és 2010 között ügyvezető elnöke volt. Munkásságáért 1968-ban Balázs Béla-, 1978-ban Kossuth-, 1997-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet, 2010-ben a Duna Televízió tiszteletbeli örökös tagja címet, 2012-ben a magyar filmkritikusok Életmű-díját. 1974 óta érdemes művész, 1987-től kiváló művész, Tura és Pest megye díszpolgára. A Duna Televízió volt elnöke 2018-ban kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként vehette át a Kossuth Nagydíjat. Második felesége Szegedi Erika színésznő. Első házasságából származó fia, Sára Balázs apja örökébe lépett, operatőr-rendező lett. Sára Sándor szabadidejét leginkább borászkodással tölti, díjnyertes borokkal büszkélkedhet, sőt, tagja a Magyar Bor Akadémiának is.

Visszagondolva nehéz gyermek- és fiatalkorára, valamint tudva, hogy a Galga mente milyen jelentőségű, hiszen ott kezdte Bartók Béla is a népzenei gyűjtését, 2018-ban Sára Sándor arra gondolt, hogy létrehozza az alapítványt azon fiatalok segítésére, akik onnan kerültek ki vagy ez a kutatási területük – fejtette ki Kovács Géza, a kuratórium elnöke. Az alapítvány célja többek között ösztöndíj adományozása a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalok alkotó- és előadó-művészeti, népművészeti vagy ehhez kapcsolódó tudományos tevékenységének megsegítésére, a Galga mentéről készített művészeti és tudományos produktumainak támogatására.

A cikkünkhöz használt felvétel a Láthatatlan filmtörténet című könyvsorozat bemutatóján a budapesti Toldi moziban készült 2018. szeptember 5-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez a cikk Elhunyt Sára Sándor először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Mindig mondom, hogy én egy régebbi és a mai világ között vagyok egy híd. A szüleim által tökéletesen benne voltam abban a világban, amiben még főnököm, Fenyő Miklós és generációja sem volt benne. Ugyanakkor azonban a nagy idők nagy tanúi már kétségtelenül Fenyőék voltak, nem én. Magam csak részese voltam ennek. A szüleimnek szánt emlékkoncert teljes mértékben azt a fajta régi érzést és azt az időszakot fogja megidézni, amelyről fentebb beszéltünk. Az előkészületek miatt már hónapok óta ennek a világnak a bűvöletében élek. Tavasszal 5 hatalmas koffert tártam fel és körülbelül 5000 fotót néztem végig. Csináltam is a házamban egy kiállítást belőlük, órákig nézegetem őket minden nap. A fénykép és a dalok válogatását is megsirattam. Ez a koncert nagyon visszaforgatta nekem az idő kerekét. Találtam régi leveleket, amit apukám írt anyukámnak, és fordítva, szívbemarkoló sorokat olvastam” – meséli Zsoldos Dedy egy vele készült mélyinterjúban.

Dedy a szülei emléke előtt tiszteleg szeptember 4-én 19 órától a Dohány utcai Zsinagógában megrendezésre kerülő „Szerelmi történet” című nagykoncerttel. Ezen az estén országos hírű művészek, sztárfellépők emlékeznek a halhatatlan művészházaspárra.

A műsorban fellép Bodrogi Gyula, Bódy Magdi, Csonka András, Király Viktor, Klein Judit, Szulák Andrea, Veres Mónika Nika, Voith Ági. Konferál Nádas György. Közreműködik egy 11 fős zenekar és kórus, amely külön az erre az alkalomra írt hangszereléssel készül a koncertre.

Zsoldos Dedyvel Sándor András készített mélyinterjút, amelyben a zenész részletesen is mesél a régi időkről, és egyben a jelenről is sok titkot megtudhatunk a sztárzenész jelenlegi mindennapjairól. Mesél a legendás együtteseivel eltöltött hőskorszakokról, no meg a mostani életéről, amikor – több más formációja mellett – Fenyő Miklóssal járja az országot.

A teljes interjút ide kattintva olvasható:

http://melyinterjuk.hu/zeneszek/ZsoldosDedy

Ez a cikk Szülei emléke előtt tiszteleg a legendás magyar sztárdobos először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Ismét gyászol a zenész társadalom, egy újabb kiváló tehetségű kolléga, barát hagyott itt minket, egy hosszadalmas betegség után.”

Dalaidban velünk maradsz örökre! 

„Ma mikor kollégám felhívott és közölte a szörnyű hírt, szinte fel sem fogtam, csak azt vettem észre folynak a könnyeim, kavarognak bennem az emlékek, lehet, hogy most valami lélekemelőt kellene írnom, de nem megy, Fekete Gyula- vagy ahogyan többen is szólították: Szaxi-Maxi- egy igazi sokszínű egyéniség volt egy zseniális és tehetséges, sokoldalú zenész, aki képes volt bármilyen számára ismeretlen hangszert 5 percen belül megszólaltatni, és azon dallamokat játszani, remek dalszerző, és szövegíró, kiváló saxofonos, lelke volt a hangszernek ahogyan megszólaltatta, de ha kellett gitározott, zongorázott, harmonikázott, ha nagyon kellett dobolt, egy igazi két arcú zseni, kicsit bolondos, vidám, nagylelkű, segítőkész ember, csak mosolyogva és szeretettel tudok rá emlékezni… Köszönöm, hogy ismerhettelek és a zenésztársad lehettem 10 éven keresztül!
Munkáidban, dalaidban velünk maradsz örökre! 
Nyugodj békében Gyuszi!” – áll Dolly hivatalos oldalának bejegyzésében.

Ez a cikk Dolly gyászol: „Nyugodj békében Gyuszi!” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai napon Fekete Gyula, Szaxi Maxi, hosszú küzdelem után úgy döntött, hogy pihenni tér.

Köszönjük, hogy megtanítottál bennünket szívvel élni és oroszlánként harcolni!” – közölte a gyászoló család a közösségi oldalon.

Zenész családban született

A Hungária együttes legendás szaxofonosa, Fekete Gyula zenész családban született. Apja a Stúdió 11-ben baritonszaxofonozott, édesanyja pedig szimfonikus zenekarban hegedűs volt. Szülei nyomására egyszerre kezdett zongorán és hegedűn tanulni, ám mégis a szaxofon vált a legkedvesebb hangszerévé.

1965-től a One Generation zenekarban kezdett játszani, majd amikor 1968-ban megismerte Várkonyi Mátyást, megalakították a Zé-gé együttest, ahol két évig zenélt. 1971-ben a Láng Művelődési Házban találkozott először az akkor még beatzenét játszó Hungária együttes vezetőjével, Fenyő Miklóssal. Ekkor megegyeztek, hogy egy ideig együtt fognak zenélni. Tagsága idején egy kislemezük jelent meg, A. oldalon a Hosszúhajú Éva, B. oldalon a Dr. Schizofrén dalokkal. 1973-ban kivált a zenekarból.

1979-ben, amikor a Hungária együttes ismét megújult, Fekete Gyula is visszatért és ettől számíthatjuk az általa elért legnagyobb sikerek kezdetét.

A „Jampi” Hungária tagjaként olyan számokban működött közre, mint pl. a Neonparádé, Randi Andi, Taxi Szaxi, Twist troli stb.

A Hungária 1983-as felbomlása után automatikusan a Dolly Roll együttes tagja lett, ahol szintén sikeres dalokat énekelt (Wind szörny, Naplemente, Maria Makaroni stb.).

1990-ben kilépett a Dolly Rollból és szólókarrierbe kezdett.

1992-ben megalapította a Maximusic Kiadót. Énekes-zongorista előadóként bejárta a világot. Szaxis-énekesként hangulatos rock and roll szólóműsorával valamint  6 tagú élőben játszó zenekarával, a Szaxi Maxi Music Band-el vállalt fellépést.

Fekete Gyula 67 éves volt!

Nyugodjon békében!

Fenyő Miklós: „Béke Veled, Gyula!”
Dolly gyászol: „Nyugodj békében Gyuszi!”

Ez a cikk Elhunyt a legendás magyar szaxofonos először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Együtt sírtunk, együtt nevettünk… Béke Veled, Gyula!

Szaxin, gitáron, zongorán és minden más hangszeren is virtuóz voltál. Mindig tudtam és értékeltem, valahányszor visszahívtalak… Csakúgy, mint a közönség számtalanszor visszázott. Ezt adtad mindannyiunknak. Ha tehetném, újra visszahívnálak. Isten áldjon.”  – áll a Fenyő MIklós hivatalos oldalának bejegyzésében.

Ez a cikk Fenyő Miklós: „Béke Veled, Gyula!” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.