A Tüskevár egy ismert ifjúsági regény Fekete István tollából. A nevelő szándékú történet két nyolcadikos fiú nyári vakációját írja le a Kis-Balaton környéki nádasban. A regénynek folytatása készült Téli berek címmel.

A könyvből 1966-ban televíziós sorozat készült.

A regény egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös A Nagy Könyv szavazáson.

2011-ben Balogh György rendező és Gulyás Ákos operatőr elkészítették az 1966-os filmsorozat remake-jét.

Cselekménye

Egy hetedikes diák, Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) és barátja, Pondoray Béla („Bütyök”) egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öreg pákász, Matula Gergely gondjaira bízza őket, akinél a fiúk megtanulják, mit jelent a berekbeli élet.

Béla mosónő édesanyjával egyszerű életet él (mozdonyvezető édesapja meghalt), míg Gyula körülményei „elitnek” mondhatók a mérnök szülőkkel, valamint a gondoskodó nagynénivel (Piri mama). Gyula egyedül indul a Kis-Balatonra nyaralni, barátja csak később indul utána, amikor az édesanyja gyógyfürdőbe megy.

A városi életből kiszabadult Tutajos először romantikus helynek képzeli el a balatoni lápot, és úgy gondolja, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Azonban több leckét kap: Matula tanácsa ellenére szandálban indul a mocsárba, így a sás és a tüske felsérti a lábát; Matula tanácsa ellenére leveti az ingét a tűző napon, estére leég, és Nancsi néni ápolására szorul; egyik ujját majdnem elveszíti, amikor a kifogott csuka szájához nyúl, hogy kivegye a horgot.

Bütyök érkezésekor Tutajos már hozzászokott a felelősségteljes élethez, s Matula rábízza Bütyök betanítását is. A két fiú együtt csinál mindent. Amikor a nádasban horgásznak, elkapja őket a jégzivatar, mivel nem veszik észre a viharfelhőket. A két fiú hosszabb idő alatt ér csak fedezékbe, eközben megsérülnek a lehulló jégdaraboktól. Tutajos tüdőgyulladást kap, míg felgyógyul, addig Bütyök Istvánnak segít a gazdaságban, a takarmányt mázsálja a mérlegen, közben pedig utoléri őt az első gyerekszerelem is.

A nyár végére a fiatalok megerősödnek, főleg Tutajos, aki a szünet elején még gyenge kisgyermek volt. A két fiú visszatér Budapestre, újra elkezdődik az iskola, találkoznak osztálytársaikkal, és újra megkezdődik a mindennapi élet. Most kezdődik el a nyolcadik osztály.

Ez a cikk Sokak kedvence a Tüskevár könyv először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselekménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul.

Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legkedveltebb regénye 2005 címet nyerte el.

A könyv 1901-ben jelent meg

A mű születése Gárdonyi egri alkotóéveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei iránt.

A mű tárgya a történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár 1552-es ostroma szolgál fő témájául.

A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.

A vár bevételét követően az óriási haderő[2] Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-étől többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) – feladva a további hadakozást – visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.

Az iszlám hódítás veszélye miatt az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli európai közvélemény. A 16. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, Észak-Magyarország védőbástyája volt és védte a hadi utat, amely a Királyi Magyarországot és Erdélyt kötötte össze.

Az 1560-as évek végére lényegében Egernél meg is merevedett az a határvonal, amely a keresztény Európát elválasztotta az iszlám Oszmán Birodalomtól, amely azután – kisebb változásokkal – megmaradt egészen a török kiűzéséig. Ezzel lezárult a török–magyar várháborúk „klasszikus korszaka”.

Szereplők névsora

Valós szereplők

Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe. Már Tinódi utal tűzszerészi, haditechnikai fortélyaira. 1553-ban Eger várának kapitányává nevezték ki. 1553. október 17-én a törökök elfogták és Isztambulba vitték. „Felesége 1555. januárban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében” – a Magyar életrajzi lexikon szerint. Az egri ostrom után a regényben sorsa befejeződik, ez a mű csúcspontja, a főhős diadala.

Cecey Éva: Fiktív személy, regényalak. Bornemissza Gergely gyermekkori társa, később a felesége.

Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre. 1527-ben átállt I. Ferdinánd oldalára, s ezért nagy birtokokat kapott. 1540-ben Izabellával, Fráter Györggyel és Petrovics Péterrel együtt osztoztak János Zsigmond gyámságának jogán. Amikor ugyanebben az évben Izabella királynét I. Szulejmán szultán Pest melletti táborába kísérte, a törökök elfogták és az isztambuli Héttorony foglya lett haláláig. A regényben az 1530-as években bukkan fel, a mohácsi csata leírása és Török Bálint erőszakos birtokszerzései a műből kimaradnak, eszményített törökverő hőssé válik, a valóságban a kor tipikus főura volt, 1521 előtt, még gyermekként Nándorfehérvár ‘vicebánja’ volt.

Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya. 1552. szeptember 11–október 18. között Achmed nagyvezér és Ali budai pasa seregeivel szemben megvédte a várat, mely kulcsfontosságú szerepet töltött be akkor Felső-Magyarországon. A történetben már az első fejezetben felbukkan. További sorsa azonban nem szerepel a műben, miszerint jutalmul Déva és Szamosújvár területét kapta meg I. Ferdinándtól, majd 1553-ban Erdély vajdájának nevezték ki. Utána több vád is érte az udvar részéről: 1569. december 12-én Miksa magyar király Balassi Bálint apjával, Balassi Jánossal együtt fogatta el, majd utóbb szabadon engedte.

Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt. Az egri győzelem után lemondott rangjáról, de 1553. március végéig ő lett a vár gondnoka. „Katonái és a lakosság közti csetepatéban lelte halálát” – ez azonban a regényben már nem szerepel.

További szereplők

Jumurdzsák, Cecey úr, Bálint pap, Gábor pap, I. Szulejmán szultán,
Tulipán, Werbőczy István, Izabella királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Paksy Jób, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég,
Matyi (kocsis), Hajván (Manda bég), Zrínyi Miklós, Zoltay István, Fráter György,
Margit, Kocsis Gáspár, Fügedy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes Ádám, Varsányi Imre, Balázs apród, Kristóf apród, Hegedűs hadnagy.

Ez a cikk Népszerű könyv: Egri csillagok: szereplők névsora először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon első olvasói lassan már maguk is szülősorba lépnek. Ezer és ezer kisiskolás ismerkedett a világgal a kötet segítségével, amely nemcsak az anyanyelvi oktatásban vált hasznos kézikönyvvé.

Első kiadása a hetvenes évek elején jelent meg, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában. Több ezer iskoláskorú gyermeknek nyújtott segítséget a világ megismeréséhez. A több mint 1000 képes szócikk A-tól Zs-ig felöleli azt az ismeretanyagot, melyet egy 6-10 éves gyermeknek illik elsajátítani, hogy eligazodjon környezetében.

Az Ablak-Zsiráfot általános iskola alsó tagozatában használják. A szócikkek – többségükben – egymásra épülnek, mivel a szerzők egyik alapvető célja volt a dolgok közti logikai összefüggések megtanítása. Mára már túl van a 38. kiadáson is, és az eltelt évek alatt új szavakkal és képekkel is kibővítették, aktualizálták.

Szerzők: Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes
Illusztrátorok: K. Lukáts Kató és Szűcs Erzsébet később Szecskó Tamás és Szecskó Ágnes

Zilahy Péter író, így ír róla Az utolsó ablakzsiráf c. könyvében:

(…) Az ablakzsiráf tele volt hétfejű sárkánnyal, tündérrel, ördöggel meg királyfival, és azt írta róluk, hogy nem léteznek. Négyféle sárkányra emlékszem, ami nem létezik, és három királyfira. Az ablakzsiráf szótagolva megtanított olvasni a sorok között. Magától értetődött, mint a tévémaci lefekvéskor, senkinek se jutott eszébe rákérdezni. Az ablakzsiráf az ablakzsiráf. (…)

Ez a cikk Népszerű könyv: Ablak-Zsiráf először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet.

Eredeti megjelenés éve: 1918

Gergő egy szegény falusi fiú, aki mindig gazdagságról álmodozik. Szüleivel él egy régi malomban. Egy török mese, az Aladdin és a csodalámpa szelleme nagy hatást gyakorol rá. Szeretne ő is egy saját szellemet, mely minden kívánságát teljesíti.

Apja szűcs, ezért fiát megajándékozza egy saját készítésű „varázsködmönnel”. A ködmönben lakó tündér segíti, de csak akkor, ha jól viselkedik. Miután elkészül, az apja meghal, így ketten maradnak az édesanyjával.

Gergő az iskolában megismerkedik Bicebócával, egy mankókkal járó kisfiúval.

Fejezetek
1. Szépen szóló muzsika
2. A cinegék királya
3. Az ősök kincse
4. A sarkantyús csizma
5. Hogyan tanultam meg olvasni?
6. A gyémántcserép
7. Miben lakik a magyar tündér?
8. Az utolsó öltés
9. Apám
10. Megy a ködmön világgá
11. Csontos Szigfrid
12. Malvinka
13. Megurasodom
14. Gá-bor-ka, Gá-bor-ka…
15. Puli
16. Néha a bő ködmön is szorít
17. Az ezüstköröm
18. A bűbájos előkerül
19. A kis bice-bóca
20. Péter apó
21. Az égbelátó
22. Elvisz a markoláb
23. A kövek megszólalnak
24. Ünnep a malomházban

Ez a cikk Népszerű könyv: Kincskereső kisködmön először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Mosó Masa mosodáját nemzedékek óta éppúgy minden gyerek ismeri, mint testvérkönyvét, a Gőgös Gúnár Gedeont. Varga Katalin új mesealakokat teremtett ebben a könyvben, de feltűnik néhány ismerős is.

Az előző kötet az olvasás tanításához nyújtott segítséget, a Mosó Masa mosodája pedig már a helyesírás fejlesztését célozza. Bár a mesék valamicskével hosszabbak, azért a vicces szereplők kalandjaival az olvasni tanuló, vagy már éppen tudó alsó tagozatos gyerek könnyedén boldogul, és F. Győrffy Anna rajzaiban is örömét leli.

Elsősök, másodikosok vagy harmadikosok is jól használhatják ezt a kötetet, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe. A történeteken belül pirossal jeleztük azokat a betű-, illetve hangkapcsolatokat, amelyek egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, és azok gyakorlására szolgálnak.

A Mosó Masa mosodája az általános iskolák első osztályosai számára készült mesekönyv, amely a helyesírás fejlesztését célozta meg. Versek, mondókák, hosszabb-rövidebb mesék gyűjteményét tartalmazza az iskolai segédkönyv.

Az első kiadás 1968-ban jelent meg a Móra Könyvkiadó Zrt. gondozásában.

2009-ben már a 33. kiadása jelent meg, 2012-ben a 34.

Ez a cikk Népszerű könyv: Mosó Masa Mosodája először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás – minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe.

A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén.

Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.

A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában.

Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.

A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka János, Geréb Dezső, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.

Ez a cikk Népszerű könyv: A Pál utcai fiúk először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az első kiadás 1962-ben jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. Az azóta felnőtt korosztályoknak minden bizonnyal ismerősen cseng a címe. Már 41 kiadáson van túl, de mindannyiszor szinte változatlan tartalommal jelent meg.

Eredeti égszínkék, kemény táblás kiadásait 1976-tól puha kivitel váltotta fel, majd a a nyolcvanas évektől színe fűzöldre változott. 2003 óta ismét kemény táblába kötve jelenik meg, de színe zöld maradt.

A Gőgös Gúnár Gedeont szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét.

A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett meg van jelölve, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzó nincs feltüntetve, az eddig megismerteket lehet ismételtetni.

A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.

Gőgös Gúnár Gedeon tartalomjegyzék

mit láttál 5
rét mellett 6
künn a réten 7
víz, víz, víz 8
ez itt 9
süt a mama 10
tréfás történet 11
mit ásol, róka? 12
mókus, mókus 12
a füllentő kakas 13
mit látott kis kelemen jóska? 16
liba-bál 17
a farkas és a sün 20
a barna mackó kuckója 21
daru tádé 24
ezüst erdő 26
ess, eső 27
a kis kakas kertje 27
körbe-körbe 28
a kis egér hídja 29
elgurult az „o” betű 30
a bűvös gomba 32
kiugrott a gombóc 34
téli lakoma 36
kalap-vásárlás 38
cérna és cirmos 40
a lókötő róka 42
szalma-mese 46
csiga-biga történet 47
vidám vadászat 48
a róka és a varjú 49
gyuri kakas és a gyík 50
az okos kis nyúl és az oktondi pocok 53
a kesztyű 57
a bűvös bárány 60
téli üdülés 62
a rossz-csont felhő és a nap 64
zsiga és csipet 68
Cirmos és Csóri 72
Zaza, a hiú zsiráf 74
Úti kaland 76
Vadmalacok 77
Gőgös Gúnár Gedeon 79
Játékmackó 83
Cserebere 85
A hold ruhája 88
Ment a szappan 89
Szellő és a bárányfelhők 91
Erdei bál 94
Egy furcsa kirándulás 96
Dinnyeházikó 97

Ez a cikk Népszerű könyv, ami sokak kedvence – Gőgös Gúnár Gedeon először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.