Jöjjön Cserháti Zsuzsa – Ugyanaz a fény dala.
Ugyanaz a fény, ugyanúgy eltakar
Ahogy egy másik színpadon
A maga idején
Ölelnek színek, hangok és képek
Játszom, és titok, hogy félek
Látszom, és nem vagyok látható
Ugyanaz a fény, ugyanúgy elvakít
Keresnék régi arcokat a sorok közepén
Csak szemeket látok
Mögöttük árnyak
Távol és sötétben állnak
Várnak, legyen e pár nap jó
Aztán vége van és újból
Jön a néma út át az alvó városon
Bárcsak valaki mondaná,
Van-e értelme, hogy újra kezdjem, nem tudom
Szólj hozzá!
