A déli harangszó története.
Először több mint 500 évvel ezelőtt – 1456 nyarán – hangzott el egy belgrádi templomban. A Magyarország ellen rohamra indult török seregek felett aratott nagyszerű győzelmet jelentette. A pápa és a nyugat-európai fejedelmek, akik minden segítséget megtagadtak a magyar nép önvédelmi harcától, csodálkozva figyeltek fel a Hunyadi János vezette magyar seregek győzelmére a túlerőben levő ellenség fölött.
Egy olasz krónikás, aki a harcokról tudósított, a következőket jegyezte fel Hunyadi győzelméről: „Ha Hunyadi János nem állítja meg a török hódító útját, vége lett volna nemcsak Magyarországnak, hanem a környező országoknak, sőt a mi Itáliánknak is. Örök hála illeti őt a magyarok és a szomszéd népek részéről, hogy megóvta Európának azt a részét a török támadástól.”
Ennek a hálának jeléül kondul meg azóta delente a világ templomaiban a harangszó, így a Magyar Rádióban is, aminek történetéről Takács Ferenc így ír az alábbiakban:
„A magyar rádió mindössze három esztendős volt, amikor először közvetítette a déli harangszót. Az ötlet Borzsák József tanáré, aki gyermekkorában vasúti állomás szomszédságában lakott és a család minden délben az állomás jelzőharangja után igazította az óráját. Később, amikor a rádió bemondta a pontos időt Borzsák Józsefnek eszébe jutott, mennyivel szebb lenne, ha az időjelzés után a harangszót is hallani lehetne. A rádióhoz fordult javaslatával, amelynek a vezetősége intézkedett is, hogy a közeli egyetemi templom tornyába mikrofont szereljenek fel a harangszó közvetítésére. A harangozónak ettől kezdve a rádió rendszeresen havi tiszteletdíjat folyósított. 1944 telén a fasiszták elpusztították a rádióadót és megrongálódott az egyetemi templom is. Elnémult a rádió, elhallgatott a déli harangszó. Néhány hónappal később, 1945 tavaszán a romjaiból éledező Budapest az első szabad május 1-ét ünnepelte. A budapesti rádió az adó elpusztulta óta akkor közvetítette először – ismét – a harangszót, mégpedig egy régi hanglemezről, miután a templom tornya még romokban hevert. Az ezt követő években azonban a Rádióban – antiklerikális okokból – megszüntették a déli harangszót. 1956 nyarán a nándorfehérvári ütközet 500. évfordulóján, Csohány Gabival egyetértésben és Strausz Zsuzsa közreműködésével kértünk a csatáról egy rádiójátékot Hegedűs Gézától és elhatároztuk, hogy a kollégiumi meghallgatás után úgy tűzzük ki, hogy az déli 12 órakor érjen véget és javasoljuk a déli harangszó újbóli rendszeresítését. Így 1956-ban az akkor 500 éves harangszót aztán – vita után – ismét megszólaltatta a rádió.
Azóta is hallhatjuk a harangszót minden délben”.
