Esik eső, szép csendesen dalszöveg- Mutatjuk a népdal szövegét!
Esik eső, szép csendesen csepereg,
Rózsa Sándor a kocsmában kesereg.
“-Korcsmárosné, bort ide az asztalra,
Legszebb jányát állítsa ki strázsára!”
“-Édesanyám én a strázsát nem állom,
Amott gyünnek a fegyveres zsandárok!’
Rózsa Sándor ezt sem vette tréfának,
Felpattant a sárga szőrű lovára.
Lova, lova elvitte őt messzire,
Egyenest a kerek erdő mélyére,
Lova lába megbotlott egy gyökérbe,
Igy fogták el Rózsa Sándort örökre.
Rózsa Sándort kötözik a kocsira,
Azt kérdezi, hol van az ő pej lova,
Feleli a csendőrbiztos kapitány:
“- Rúzsa Sándor, nem ülsz többé paripán.”
Megüzenem én a zsandár uraknak,
Jó gondját viseljék az én lovamnak!
Hej te, hej te, azt a betyár mindenit!
Lovát félti, s nem a maga életit.
“-Megizenem én a feleségemnek,
Gondját viseljé a két gyermekémnek!
Sem csikósnak, sem gulyásnak ne adja,
Apja helyett betyárságra taníjja!”
“- Édesanyám, csikós leszek nem gulyás,
Ostort veszek, a vállamra, karikást,
Kiválasztok a ménesből egy derest,
Éngem oszt’ a zsandár hiába keres”
Három levele van az eperfának,
Három szeretője van egy betyárnak,
Leszakajtom az eperfa levelét,
Elszeretem a betyár szeretőjét.
Esik eső, szép csendesen dalszöveg
