Jöjjön Koncz Zsuzsa – Hó és szél dala.
Nézd, idebenn most fúj a szél,
minden port, ami bennem él, elsöpör.
Valami véget ér, ahogy csendben fúj a szél.
Nézd, lassan hull már az első hó,
puha csendben szállongó.
A szívemen puha hótakaró,
ahogy csendben hull a hó.
A kép végre összeállt, mert hirtelen eltalált,
egy furcsa tiszta fénysugár, ami sehol sincs,
de valahol mindig vár.
Most valami újra él, és egy titokról mesél,
ami eddig rejtve volt,
mint sűrű éjjel felhők mögött a hold.
Nézd, odakint egy új világ, idebentről nő tovább.
És együtt él velem a valóság, ahogy fatörzsön él az ág.
Szólj hozzá!
