Mi a villőzés? Íme a válasz!
A villőzés jellegzetes virágvasárnapi leányszokás Zobor alján.
A zoborvidéki (Nyitra vármegye) magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették.
A villőfa mérete szinte falvanként változott. Pl. Menyhén (Nyitra vármegye) valamennyi lány kezében volt kisebb villőág. Énekük végeztével a gazdasszony letört egy kis gallyat az ágról és “Mind menjetek férjhez!” szavakkal megveregette a lányokat.
A villő szót, egyrészt a szláv vila, vily ‘tündér’ másrészt a latin eredetű villus ‘lomb’ szóval hozza kapcsolatba a kutatás. Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés – a kisze kivitele és a villő behozatala – összekapcsolódott, ott feltehetően a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi.
