Az igazán édesszájúak biztosan emlékeznek még gyermekkorunk nassolnivalóira, melyek közül már több sajnos mára már eltűnt a boltok polcairól. Összeállításunkban összegyűjtöttük a legjobb retró édességeket!
Íme válogatásunk első része.
Tibi csoki
A táblás csokoládépiac jelentős szereplője, a tibi csoki több mint 70 éve van jelen a magyar piacon. Először 1941-ben vehették le a boltok polcairól az édességeket kedvelők a máig jól ismert és kedvelt tibi csokit – mely nevét a gyáralapító unokája után kapta.
Krumplicukor
A krumplicukor az egyik legrégebbi édességünk, tört fehér színe és édes íze nagymamáinknál töltött nyarakat idézik.
A krumplicukor kemény, de ha ráharapnak egy falatkára, akkor omlós. A krumplicukor édes, de nem gejl, nem émelyítően édes, hanem eltelíti a gyermeki lelket. A krumplicukor fehér, nagy kockákra van vágva, de ha harapdálod a fogaiddal, akkor sokáig kitart, nem tűnik el a szádban, mint semmise.
Limo
Gyümölcsízű pezsgőpor, vízben feloldva kellemes gyümölcsízű pezsgőital készíthető belőle- olvashatjuk a jellegzetes doboz oldalán. A citrom, meggy és narancs ízben kereskedelmi forgalomba került port azonban mindenki inkább elszopogatta, minthogy vízben feloldotta volna.
A finomság dobozból való kinyerésének sajátos technikája volt és a színező képessége sem volt elhanyagolható, hisz egy limozás után az ember nyelve és keze is könnyen narancssárgává vált. Napjainkban már több bolt polcain is újra megtalálható a klasszikus italpor.
Kakasos nyalóka
A mindössze 17 grammos készítmény cukor, szörp, keményítő és színezékek találkozásának műremeke. A szájpadlást gyakran felkarcoló nyalókát biztos, hogy nem az íze miatt szerettük, hisz csak tömény cukor, mégis valamiért finomabb, mint a mai nyalókák.
A hurkapálcáról lerágcsált utolsó kemény darabkák pedig színtiszta élvezet nyújtottak. A piros kis cukortest pár éve feltűnt egy-egy áruház kínálatában, ám mostanában inkább már csak a vidéki vásárok, búcsúk jellegzetes édessége.
Bővebb itt a kakasos nyalókáról
Mókus csoki
Az egyik legfinomabb csoki pisztácia ízesítésű volt. Az ára 2 Forint volt.
Gumicukor cumi
Nosztalgikus emlékeket idéz fel a fehér műanyag körre ráillesztett cumi alakú gumicukor is az érzékenyebb lelkűekben.
A ’70-es, ’80-as évek magyar édességiparának markáns terméke még napjainkban is kapható eldugottabb trafikokban vagy jobban felszerelt édességboltokban.
Bővebb ITT a gumicukor cumiról
Francia drazsé
Dunakavics
Donald rágó
A ’70-es évek végén divatba került Donald rágó darabja 3 forintba került, amiből akkoriban már egy zacskó franciadrazsé is kijött.
Az önmagában mit sem érő ragacs csak több társával összerágva nyújtott csak valódi élvezetet, sőt így a csomagolásba rejtett donaldos képeket is volt mindig kivel cserélgetni, hisz mindenki komoly gyűjteménnyel rendelkezett. A kőkemény, tömések épségét kockáztató Donald sajnos jó pár éve eltűnt a boltok kínálatából.
Még érdekesség a Donald rágóról
Kajla
Az úttörő mozgalmak jelképe, a Pajtás újság elmaradhatatlan kelléke volt Kajla, akinek csokin való feltüntetésével a vásárlóközönséget kívánták megnyerni. Az úttörők egyik kedvenc édessége, Kajla nyomokban sem tartalmazott csokoládévajat, inkább tömény citromos-rumos ízesítésű nugáttal ismerkedhettünk meg minden újabb harapással.
A BÉV Budapesti Csokoládégyár terméke aláásott népszerűségének köszönhetően hamar eltűnt a polcokról, ám idén újra feltűnt a retró édesség megszállottjainak nagy örömére.
Téli fagyi
Ki ne emlékezne a borzasztóan felpuhult tölcsérre, a furcsa mellékízzel büszkélkedő rumszerű masszára és a leheletnyi vékony kakaóbevonóra.
Az olcsó édességgel remekül lehetett csillapítani a téli édességigényünket. A szocializmus édesipari termékében így visszagondolva talán a celofán volt a legjobb. Máig kérdésként él bennünk, hogy vajon miért csak csokis verziót lehetett kapni.
Még érdekesség a téli fagyiról ITT
Golyórágó
A laprágóval ellentétben akár hármat, négyet is össze kellet rágni ahhoz, hogy lufit tudjon fújni az ember, a hamar ízét veszett, jellegtelen ragacsból. A masszív cukorbevonat leoldódása után már csak a maradék golyócskák színeiben gyönyörködhettünk.
A klasszikus hatos, tízes, húszas csomagolás pedig ma napig kellemes emlékeket idéz fel bennünk vidám színvilágával és mókás rajzaival.
Zizi
A vegyes gyümölcsízben kapható rizspehely inkább emlékeztetett néha cukorkadrazséra, ám mégis kilókat ettünk meg ebből a puffasztott borzalomból. A zacskónként nem kevesebb, mint 299 kcal energiát tartalmazó rágcsát mégis mindenki élvezettel ette, sőt valószínűleg gyártása is megéri, hisz még mindig forgalomban van.
Dianás cukorka
Kakaós bevonó masszával mártott, sósborszesz ízesítésű, folyékony töltelékű alkoholos cukorka- olvashatjuk a nagy, műanyag dobozos kiszerelés oldalán. Az Erényi Béla gyógyszerész nevéhez köthető finomság közel 100 éves, ám csomagolása nem sokat változott feltalálása óta sem, hisz közel 30 éve ugyanolyan fehérítetlen selyempapírba csomagolják, melynek egyik oldala van csak összesodorva.
Zsúrkeksz
Az omlós zsúrkeksz egyetlen egy család otthonából sem hiányozhatott. Ha esetleg édesanyád elfelejtett venni, akkor a nagyinál tuti volt egy dobozzal.
Narancsos és citromos cukorka
A töltetlen, citromgerezd alakú narancsos és citromos ízű kemény cukorka sokak kedvence volt. A hírek szerint még manapság is létezik.
