Szerencsi Éva, az örök Vitay Georgina – Egy csillag, aki túl hamar hunyt ki

Szerencsi Éva neve örökre összeforrt Vitay Georginával, a Szabó Magda Abigéljéből, de ő ennél sokkal több volt: egy kivételes tehetségű, érzékeny magyar színésznő, akinek sorsa és pályája egyszerre volt felemelő és szívszorító. 1952. május 5-én született Budapesten, és már főiskolásként ostromolták a rendezők. Diplomáját 1974-ben szerezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a József Attila Színházban kezdte pályáját, később a Miskolci Nemzeti Színház, a Népszínház, a Budapesti Kamaraszínház és a Ruttkai Éva Színház társulatának is tagja volt.

Az Abigél főszerepe országos ismertséget hozott számára, sőt, nemzetközi díjat is nyert vele, és sokan a magyar Audrey Hepburnként emlegették.

Finom szépsége, különleges hangja és törékeny lénye mindenkit magával ragadott, de épp ez a báj vált pályája kerékkötőjévé: a rendezők rendre naiv, szép kislány szerepeket osztottak rá, így később, amikor karaktere változott, a szakma mellőzni kezdte.

Mégis, Szerencsi Éva sosem adta fel, és amikor lehetőséget kapott, mindig bizonyította, hogy sokkal több, mint egy „babaarcú széplány” – igazi, nagy formátumú színésznő volt.

Magánélet, küzdelmek és szeretet

Szerencsi Éva magánélete sem volt mentes a nehézségektől. Első férje, Szakácsi Sándor színművész volt, kapcsolatuk viharos, de szenvedélyes szerelem volt, amely végül válással végződött. Egy orvostól született fia, Imre, akit mindennél jobban szeretett, és akinek érkezése új értelmet adott életének.

A sikerek mellett azonban gyakran szembesült mellőzöttséggel, anyagi gondokkal, és hosszú éveken át magányosan élt. Mégis, amikor második férjét, Pándi Andrást megismerte, végre megtapasztalhatta a családi harmóniát és a boldogságot, amelyre mindig is vágyott.
A színpad mellett imádott festeni, főzni, és az élet apró örömeit is megbecsülte. Betegségét méltósággal viselte, utolsó napjaiban is a szeretteiért élt, és sosem adta fel a reményt.

Öröksége és emlékezete

Szerencsi Éva mindössze 52 évesen, 2004. szeptember 6-án hunyt el, de emléke, tehetsége és embersége örökre velünk marad. Az Abigél Vitay Georginája, a Dallas Samantha Ewingjának hangja, a színpadon és a filmvásznon megannyi felejthetetlen alakítás örök nyomot hagyott a magyar kultúrában.

Szerencsi Éva nem csak egy szerep volt, hanem egy érzékeny, tiszta lelkű művész, aki minden nehézség ellenére is szeretettel, alázattal és méltósággal élte az életét. Sorsa arra tanít, hogy a legnagyobb tehetséget is érheti mellőzöttség, de az igazi értékek – a szeretet, az emberség, a kitartás – örökké megmaradnak.

Hiányát ma is sokan érzik, és a színház, a film, a szinkron világában betöltött helye pótolhatatlan.