in

„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő” – mit jelent ez az idézet?

A mondat Shakespeare Ahogy tetszik (As You Like It) című vígjátékából származik, Jaques híres monológjának kezdete: „Színház az egész világ, / És színész benne minden férfi és nő: / Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár / Életében…” (Szabó Lőrinc fordítása). A hasonlat azt mondja, hogy az emberi élet úgy épül fel, mintha egy színházi előadás lenne: születünk, „belépünk a színpadra”, szerepeket játszunk (gyerek, szerelmes, szülő, vezető, öreg), majd „lelépünk” – meghalunk.

A „színpad” és a „szerepek” metaforája

A metafora lényege: a világ az a színpad, ahol az ember élete zajlik, az emberek pedig szereplők, akiknek van „bejáratuk” és „kijáratuk”, és idejük során sokféle szerepet játszanak. Jaques monológja hét „életkort” / „életszerepet” sorol fel:

  • csecsemő;

  • nyűgös iskolás;

  • sóhajtozó szerelmes;

  • lobbanékony, becsvágyó „katona”;

  • jóllakott, okoskodó bíró;

  • elvénült, kissé nevetséges vénember;

  • végül „second childishness and mere oblivion” – második gyermekség és feledés, „fog, szem, ízlelés, minden nélkül”.

A kép egyszerre ironikus és szomorú: Jaques melankolikus figura, aki az élet mulandóságát, szerepszerűségét hangsúlyozza. Nem azt mondja, hogy mindenki „hazudik”, hanem azt, hogy az élet különböző szakaszaiban más-más „maszkot” viselünk, más szerephez igazodunk – és ebből a színdarabból nincs kilépés.

Hogyan értelmezik ma?

A mondat mára „szállóige” lett, és több árnyalatban használjuk:

  • Szociálpszichológiai értelemben: mindenkinek vannak társadalmi szerepei (gyerek, szülő, beosztott, főnök, barát), és ezek eltérő viselkedést, „szerepjátékot” hoznak elő.

  • Mindfulness / önismereti irányból: rámutat arra, hogy sokszor annyira azonosulunk a szerepeinkkel, hogy elfelejtjük: mögöttük van egy „szereplő” is – a személy, aki ezeket a szerepeket játssza.

  • Kritikai értelemben: gyakran idézik, amikor valaki túl játszott, teátrális, „színészkedik”, szerepeket ad elő a hétköznapokban is.

Fontos ugyanakkor az a modern értelmezés is, amely szerint Shakespeare nem cinikusan leszólja az életet („csupa szerepjátszás”), hanem épp ellenkezőleg: arra mutat rá, hogy az a csoda, amit színházban látsz, tulajdonképpen maga az élet – és amit irigykedve nézel a színpadon, filmvásznon, azt te magad is megélheted a saját „színpadodon”.

Szólj hozzá!

Ady Endre – Elbocsátó, szép üzenet: a „legdurvább” szakítóvers

A légynek sem árt – mit jelent ez a szólás?