Az egykori újságíróról kevesen tudják, hogy fiatalon a fasizmus és a Rákosi-rendszer üldözöttje is volt.

Ez a cikk Bálint Györgyről ezt kevesen tudják – nyilatkozott róla először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Jó egészséget kívánunk mi is.

Ez a cikk Bálint György köszönetet mondott és megmutatta a meglepetést is először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Július 28-án lett százéves Bálint György, népszerű nevén Bálint gazda Prima Primissima-díjas kertészmérnök, újságíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, volt országgyűlési képviselő.

Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Gyöngyösön született 1919-ben. Édesapja, Braun Izidor vállalkozó szellemű középbirtokos volt, több nyelven beszélt, édesanyja, Koch Rozália polgári iskolát végzett.

Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban. Fiatalkori példaképeinek egyike Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó volt, akit egyszer a gyöngyösi vívók meghívtak egy vívóversenyre, és a bemutató asszón Bálint György lehetett az ellenfele.

Kertészmérnöki oklevelét a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1941-ben kapta meg. A végzés után hazatért családjához, apja már nagybeteg volt. Halála után ő lett a családfő, vezette a gazdaságot és tanított a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesületben.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, 1944-ben Mauthausenbe, majd a gunskircheni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult. A második világháború borzalmait sohasem felejthette, egyetlen testvére maradt csak életben.

A háború után hazatért, a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a gazdálkodást. 1945-ben megnősült, fia, Bálint János 1946-ban született. 1948-ban kulákká nyilvánították, internálással fenyegették, elvették a földjét. Feleségével és kétéves kisfiával Budapestre menekültek a családi birtokról.

1949-ben a Magyar Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát szerzett, előbb a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából agrártankönyveket írt és szerkesztett, majd a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott. 1953-59-ig a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt. Ezt követően a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főkertészeként dolgozott. 1964-67-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd 1981-es nyugdíjazásáig a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el. Ezzel egy időben szerkesztette a Kertgazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot is. Rendszeresen publikált a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, a Szabad Földben és a Nők Lapjában. Első feleségétől közben elvált, majd 1972-ben újranősült.

1981-től 2009-ig a Magyar Televízió Ablak című közérdekű magazinműsorának állandó munkatársa volt, 1991-től főszerkesztője lett a csatorna Gazdaképző című adásának. Televíziós szerepvállalása óta nevezik egyszerűen csak „Bálint gazdának”.

1989-től az újjászerveződő Budapest Rotary Club tagja, átmenetileg elnöke is volt. 1990-ben megalapította a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesületet, amelyet 2012-ig vezetett. 1994-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe, a párt Országos Tanácsának tagjává választották. 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. 1995-ben megszerezte kandidátusi fokozatát a kommunikáció témaköréből. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Több mint 30 szakkönyvet írt, heti- és napilapok rendszeres cikkírója. Amit elméletben leírt, azt saját kis mintagazdaságában, balatonfüredi kertjében meg is tudta mutatni. Néhány éve létrehozta és unokájával együtt naponta frissíti honlapját, ahol hobbikertészek munkáját segíti.

Többek között a TIT, a Magyar Borakadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az Aranytollas Újságírók Társaságának tiszteletbeli elnöke, több mint hatvan éve a MÚOSZ tagja.

Díjai: a Haza Szolgálatáért Érdemérem, SZOT-díj (1988) és Táncsics Mihály-díj (1990), megkapta az Aranytollat (1998). Átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2005), a Hajléktalan Emberért Díjat (2009) és a Hazám Díjat (2017). Budapest és Gyöngyös díszpolgárai közé választotta 2009-ben, majd Várda és Tarnabod is 2019-ben. Kitüntették a Prima Primissima Díjjal (2017), a Magyar Szabadságért Díjjal (2018) és idén átvehette az Év Agrárembere életműdíjat.

Hetvennyolc évesen vette feleségül Récsey Antóniát, aki korábban több szakkönyvét szerkesztette. Önéletrajza, Keserédes éveim címmel már közös munkájuk eredménye. Büszke arra, hogy fia, János és unokája, András is kertészmérnök lett, sőt miként ő is, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánjai voltak.

Legújabb könyve, a Bálint gazda, a százéves kertész (Bánó Andrással közösen) a Helikon Kiadónál jelenik meg augusztusban.

„Az ember sok mindenben változik: ízlése, szokásai, vágyai megváltoznak, de a szakmámat mindig is szerettem, és sohase vágytam rá, hogy valami mást csináljak. Legföljebb az foglalkoztatott nagyon sokszor, mivel lehetne ezt a szakmát ebből a meg nem érdemelt megalázottságából egy kicsit kiemelni” – nyilatkozta.

8 kérdés a 100 éves Bálint gazdáról – megy a telitalálat?

Ez a cikk Bálint gazda 100 éves lett – köszöntsük portréval! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját megölték. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949-1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig.

1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969-1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970-1981 között a Kertgazdaságot, 1972-1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984-1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának.

Bár Bálint gazda néven lett közkedvelt, a név már régen a kertészettel társítva a köztudatban volt Czupy Bálint révén, aki 1975-ben meghalt. A magyar médiában ezután a jelzőt Bálint Györggyel kapcsolatban kezdték használni.

Vajon ki nevezte el Bálint gazdának? Olvass tovább és tudd meg!

Egyébként ki nevezte el Bálint gazdának? 1981-től az Ablakban már így hívták.

Nem emlékszem már annak a kolléganőnek a nevére. Peták Pista (az Ablak akkori felelős szerkesztője – a szerk.) behívott, és megkérdezte, hogy volna-e kedvem az Ablakban a kertészetről beszélni. Amikor először álltam a stúdióban, bemutatkoztam, hogy Bálint György vagyok, és én fogok mezőgazdaságról, kertészetről beszélni. Az a lány rám mutatott: »Akkor maga lesz Bálint gazda«! Ami érdekes, hogy abban az időben volt a Szabad Európa rádióban egy Bálint gazda. Úgy hívták, hogy Cupi Bálint. A ’40-es években a Kisgazda Párt országgyűlési képviselője volt. ’47-ben disszidált, a Szabad Európához került, és ott a mezőgazdaságról beszélt. Persze nem volt híve a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, és kemény dolgokat mondott, úgyhogy veszedelmes ellenségnek tartották. Ezért Peták, óvatos ember lévén fölhívta a pártközpont Agitációs és Propaganda Osztályát, ahol szokatlan módon azt mondták, hogy nem baj, hadd legyen Bálint gazda, ha valaki másra gondol, az magára vessen!”

Ez a cikk Dr. Bálint György 100 éves lesz – köszöntsük őt! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Közel egy évszázadnyi élménnyel és tapasztalattal a háta mögött Bálint gazda ezúttal ötven történetet, illetve az ő megfogalmazásában emlékfoszlányt gyűjtött össze, melyeket ugyanannyira élvezetes önállóan, mint csokorba szedve olvasni.

Bővebb információ a könyvről ITT és akár hozzá is juthatsz.

Vajon mi tehetné még személyesebbé és kedvesebbé ezeket a történeteket? Vámos Robi utánozhatatlan, sajátos stílusban készült rajzai! Kettejük közös munkájának gyümölcse ez a nem mindennapi kötet, melyben a bájos illusztrációknak hála a leírtak valósággal megelevenednek.

Ez a cikk Ajánljuk! Bálint György könyve – Emlékfoszlányok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Békés, boldog ünnepeket kívánok!” – írta Bálint gazda.

Ez a cikk Bálint gazda így kíván szép ünnepeket először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Bálint György hivatalos oldalán emlékezett meg a kedden elhunyt Göncz Árpádról, amelyben barátjának és igazi európainak nevezte a volt köztársasági elnököt.

„Büszke, bátor és végtelenül jó ember. Természet- és növénybarátként ismertem meg, akinek okos gondolatai sok ember fejében kicsíráztak, gyökeret vertek. Nem lennénk ugyanazok nélküle. Nyugodjon békében!”

Ez a cikk Bálint gazda gyászol: „végtelenül jó ember” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Édesapja azt tanította neki, az ember a hétköznapoknak, és nem az ünnepeknek él. Nem is szereti az ünneplést, de már megszokta 96 év alatt, hogy néha kell.

Mire Kárász Robi és Demcsák Zsuzsa felköszöntötte kilenc órakor, mindenki Bálint gazdája már harminc jókívánságon is túl volt.

Ez a cikk Bálint gazda: „nem szeretem az ünnepléseket” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.