Komlós Juci színészcsaládba született 1919. február 10-én, Szabadkán. Apja Komlós Vilmos volt, aki a Hacsek és Sajó komikuspárosból Sajót alakította. 1935-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színészképző iskoláját, és pályáját még abban az évben elkezdte a Király Színházban. Játszott Szegeden, Miskolcon, az Operettszínházban, 1947 után a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Vidám Színpadon, 1957-től a József Attila, 1965-től a Thália Színházban.

A Magyar Színházművészeti Lexikon szerint pályája kezdetén szubrett- és naivaszerepeket alakított, később kiváló karakterszínésznő lett; játékát könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság jellemezte.

A néma levente Ziliája, a Hamlet Ophéliája és a Koldusopera Pollyja, A szókimondó asszonyság Katája, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, a Kaméliás hölgy Margitja volt.

Ez a cikk Nyugodjon békében! Könnyes szemmel hallgattuk Komlós Juci előadását először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az idő múlásával a múlt nagy művészeinek emléke tovább él bennünk, és olykor egy-egy kivételes tehetségre való visszaemlékezés éppúgy feltölthet minket érzelmekkel, mint a művészetük eredeti megjelenése.

Ma, ebben a cikkben, egy olyan kivételes színésznőre emlékezünk, akit 2011 óta már nem lehet közöttünk látni, de akinek a művészete és hagyatéka örök életre szól. Ő volt Komlós Juci, a Nemzet Színésze, Jászai Mari-díjas, vajdasági származású magyar színművésznő, érdemes művész és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Komlós Juci pályája és életműve a magyar színháztörténet egyik ragyogó fejezetét alkotja. Színészeti tehetségét már fiatal korában felfedezték, és pályája során számos kiváló produkcióban és színházban szolgáltatta a közönségnek feledhetetlen pillanatokat.

Első lépéseit Pestszentlőrincen tette meg, majd a Rózsahegyi Kálmán színművészeti iskolában képezte magát, és már 1935-ben szerződést kötött az első színházhoz. Az évtizedek során olyan neves színházakban és produkciókban játszott, mint a Művész Színház, a Magyar Színház, vagy a Szomszédok című teleregény.

Azonban Komlós Juci nem csupán a színpadon, hanem a filmvásznon is kiemelkedően teljesített. A legendás „Aranyember” című filmben is szerepelt, és a televízióban is hatalmas népszerűségnek örvendett Lenke néni szerepében.

Színészi munkássága elismeréseként a Színház és Filmművészeti Egyetem is kitüntette, felmentve az órák látogatásának kötelezettsége alól, és átadva neki a színész-diplomát.

Ez a cikk 2011 óta nincs köztünk Komlós Juci – videóval emlékezünk! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

1987. februárjától egészen 1999. decemberéig Komlós Juci formálta meg Takács Lenkét a tévéképernyőn, a Horváth Ádám által rendezett Szomszédok című magyar teleregényben. Lenke, és férje, a szintén nyugdíjas Taki bácsi a sorozat bevezető epizódjában épp kiköltözik kis családi házukból, ahol sok-sok évig éltek, azért, hogy elfoglalhassák új otthonukat, egy gazdagréti lakótelepi panellakást.

Lenkéék egyetlen gyermeke, Nóra az NDK-ban ment férjhez egy jómódú német férfihoz, és évekig ott éltek lányukkal, Almával. Lenke bolti eladóként dolgozott egész életében, és még nyugdíjasként is munkát vállal a lakótelep kis élelmiszerboltjában, férje, Taki bácsi pedig taxisofőrként keres pénzt, hogy valamivel kiegészítse kevés nyugdíjukat.

Hatalmas csapásként éri őket lányuk és vejük egyszerre bekövetkező, tragikus halála egy autóbaleset következtében. Egyetlen vigaszuk unokájuk, Alma, aki kiváló német nyelvtudása miatt idegenvezetőként dolgozik Budapesten, és nagyszüleinél lakik.

A negyedik epizódban egy rész erejéig megjelent Lenke néni öccse, Ignác is, akit Simon György alakított, valamint sógornője, Joli, akit Győri Ilona formált meg, és unokájuk, Gyurka, akit a később Mágenheim Julcsi barátjaként fellépő Németh Kristóf játszott, mikor Lenke néni és Pista bácsi Ózdra utaztak rokonlátogatóba.

A Szomszédok egyik fejezetében az egyik jelenetben valódi család lépett a kamera elé. Takácsné, a népszerű Lenke néni (azaz Komlós Juci) saját lányával, Földessy Margit színésznővel és annak fiával, Galántai Márkkal együtt szerepelt.

Komlós Jucit beválasztották a nemzet színészei közé. Színpadon klasszikus szerepek sorát alakította, több tucat játék- és tévéfilmben szerepelt. 92 évesen távozott az élők sorából.

Nézd meg mit ir a 90esblog Lenke néniről.

Lenke néni alapember a Szomszédokban, erről kár lenne vitát nyitni. Elöljáróban annyit róla, hogy ő a szocreál Holle anyó, a jóság, a béke és a szeretet, kábé mint a Coca-Cola Mikulás, csak piacgazdaság nélkül. Lenke genealógiájának feltáráshoz elengedhetetlen tudni, hogy ő még az ánti-világban, a Horthy korszak úri Magyarországán szocializálódott, és ez automatikusan jelenti a második világháború – mint kapcsolt áru – átélését. Sorozatbeli vitézkedése a lőfegyverek előtt nyilván innen eredeztethető.

A globalizációs szembeszéllel dacolva Lenke képviseli a korábbi lassú tempót, lassan jársz, tovább érsz, valamint a szerény, materialista istenhitet(?), ami a jósága és tisztessége fejében mindig valami égi segedelemért vagy közértes prémiumért fohászkodik. Horthy korszak nevelte, a Kádár-korszak etette, a rendszerváltás temette (el): pályájának íve tömören így vázolható fel.

A bevezető után kicsit kibontanám Lenke személyiségének ágát-bogát. A cselekményszál alapján Takácsék egy kertesházból kényszerülnek a panelbe. Lenke rosszkedvének eredője pontosan itt keresendő, ugyanis egy szupersztráda leendő útvonalába tévedt szerény kis háztájiuk, amely nem kerülhette el a sorsát: Lenke haragja, gyanakvása, ellenszenve a hatalommal, a gazdagsággal, az erővel szemben mind-mind innen eredeteztethető.

Külön dühíti az „Öreg” (Takács István, szűkebb körben Taki bácsi) kedélyes világlátása és jókedve, amelyet innentől kezdve nem győz elégszer letörni (bár többnyire ezek csak próbálkozások maradnak, mert Taki bácsi a Gábor Gábor mellett hajlott kora ellenére a sorozat Sunnyboy-a, már a csak a szörfdeszka hiányzik a hóna alól).

A generációs szakadék és idővihar, ami általában a túl soká élőket sújtja, szintén nagy sérelem a számára. Beszédes, hogy huszaséveiből kifelé ballagó Alma is már csak az unokájuk, akinek az útjait (Alma útjai kifürkészhetetlenek, elég ha Lacira, Desirére, Jánosra, majd a vele való házasságralépés után SándORR-ra gondolunk, de a derék Ferinket is be akarta vinni a málnásba) már se lekövetni, se észben tartani nem tudja.

Látva a fentieket, a vidékies életből egy betonszarkofágba költözés, Taki bácsi happy hardcore arca, Alma szabados szexualitása mind frusztrációk özönét zúdította Lenkére. Ezek a frusztrációk pedig levezetésre várnak. Kettős célpontot szemelt ki erre az öreglány, otthon és a munkahelyen is talált egy boxzsákot, akit kedvére püfölhet naphosszat. Az egyik Taki, a másik pedig Bandikám, a főnöke a közértben. Taki bácsit folyamatosan „Öregezi”, holott ugyanolyan korú lévén százszor fiatalosabb Taki: egy tűzpiros kockalada letűnt fenegyereke, aki még 60 évesen bármelyik huszonéves kiscsajt el tudná vinni egy körre és aki ennek ellenére szelíd, kedves, türelmes Lenke nénivel, az emberiségért tett jótéteményeiért pedig beállhat a béke Nobel-díjas aspiránsok sorába. Bandikám már más tészta. Bandikám a fingotnyelt közértes komisszár, akinek a „központ” a Jóistennel egyenlő, és egyéb töketlen szocialista reflexektől (no meg szerintem lumbágótól) is szenved. Lenke ennek szellemében terrorizálja, osztja, a csizmáját törli bele, és minden szaros döntéshez kikéri a vénasszony engedélyét. Ha a Szomszi az USA-ban születik, akkor már a New Orleans-i francia negyed piroslámpás boltjaiban is slágercikk lenne a Bandi-Lenke sado-mazo szett. A munkahelyi szex egy egészen új, sajátos válfaját alakítaná meg Lenke néni, aki ténylegesen a főnökét szúrja. Minden szociális akciójához bábként használja fel Bandit, csakhogy az öreglány összetévesztette a közértet a vöröskereszttel, a kapitalizmust meg valami utópisztikus falanszter elmélettel.

Ez a cikk Szomszédok kedvencek: Takács Lenke (Komlós Juci) először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod

Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el

Refr.
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.

KLikk a videóra, és nézd meg az előadást!

Ez a cikk Szívszorítón szép! Komlós Juci és Zenthe Ferenc: Azért vannak a jóbarátok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

– Gyaníthatóan a magánéletben is sokan „Lenke nénizik”. Netán még állásajánlatot is kapott valamelyik élelmiszerboltból? – tették fel a kérdést a Szomszédok sorozatban szereplő színésznőnek 2006-ban.

– A mellettünk lévő házban van egy iskola, ha a gyerekek meglátnak, kórusban kiabálják: „Csókolom, Lenke néni”.

És valóban, egyszer egy közértes boltvezető felajánlotta, hogy nyugdíjasként dolgozzam náluk. Nem kellett volna semmit csinálnom, csak mutatni magam fehér köpenyben. Jó pénzt ígért, a forgalom várható emelkedésére számítva, de én ilyen játékba természetesen nem mentem bele.

Ez a cikk Komlós Juci nemet mondott a fura ajánlatra: ” Jó pénzt ígért” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Komlós Juci színészcsaládba született 1919. február 10-én, Szabadkán. Apja Komlós Vilmos volt, aki a Hacsek és Sajó komikuspárosból Sajót alakította. 1935-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színészképző iskoláját, és pályáját még abban az évben elkezdte a Király Színházban.

Játszott Szegeden, Miskolcon, az Operettszínházban, 1947 után a Művész Színházban, a Magyar Színházban, a Vidám Színpadon, 1957-től a József Attila, 1965-től a Thália Színházban.

A Magyar Színházművészeti Lexikon szerint pályája kezdetén szubrett- és naivaszerepeket alakított, később kiváló karakterszínésznő lett; játékát könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság jellemezte.

A néma levente Ziliája, a Hamlet Ophéliája és a Koldusopera Pollyja, A szókimondó asszonyság Katája, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, a Kaméliás hölgy Margitja volt.

Ez a cikk Ma lenne 98 éves Komlós Juci – emlékezzünk rá először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.