Szerzők: Schöck Ottó, Sztevanovity Dusán

Így indul A festő és a fecskék

hosszú nappalokon s éjszakákon át
feküdt betegen egy szőke hajú kislány
a kislányhoz egyszer egy látogató jött,
aki egy festményt hozott magával a karján

elmondta a kislánynak hogy ezt a képet ő festette régen
festett még sokat, mégis ez a legkedvesebb
és ezért ezt az egyet bárki is kérte tőle sosem adta el
pénzzel nem tudta ezt megfizetni senki

Hallgassuk meg Kovács Kati – A festő és a fecskék előadását.

A festő és a fecskék dalszöveg

hosszú nappalokon s éjszakákon át
feküdt betegen egy szőke hajú kislány
a kislányhoz egyszer egy látogató jött,
aki egy festményt hozott magával a karján

elmondta a kislánynak hogy ezt a képet ő festette régen
festett még sokat, mégis ez a legkedvesebb
és ezért ezt az egyet bárki is kérte tőle sosem adta el
pénzzel nem tudta ezt megfizetni senki

egy hírt hallott egy barátjától
egy szomorú kisleányról
s elhozta a festményt az ára csak egy mosoly,

a kislány erre csendes szóval így válaszolt,
„nagyon köszönöm a képet s azt hogy ily kedves volt
de a festményéért kár,
hisz örömet e kép számomra nem sokáig jelent már
az időm lassan lejár,

mert mióta sorsom így az ágyamhoz köt,
csak a fecskefészket figyelem az ablakom előtt
s mikor elszállnak a fecskék a hajnalt többé sosem látom már”

a festő sajnálta, hogy műve ennyit ér,
elment s elvitte a csodálatos festményt
s csak arra gondolt vajon mit tegyen,
hogy a fecskepár még télen is ott őrizze a fészkét

a kislány elfeledte gyorsan őt
s nézte az ablakon át azt a karcsú fecske párt
a szemközti ház ereszére hó hullott már
el is repült messze délnek minden vándormadár

távol jártak mind a fecskék
de az a kettő itthon maradt őrizni a fészkét
s a kislányban a reményt
és egyre jobban hitte el sem szállnak talán

lassan meggyógyult és egy napon már lábra is állt
és az első rövid útján
ott lenn a havas utcán
a fecskefészket nézte meg a szemben lévő ház falán
és akkor jött csak rá, hogy festve van a fecskepár!

Ez a cikk Kovács Kati – A festő és a fecskék először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Van egy dal, amely időtlen szépségével és lírai erejével örökre beleég a szívünkbe – ez Zorán „Mária volt” című előadása. A Sztevanovity testvérek gyönyörű szerzeménye nem csupán egy női névről szól, hanem a kezdetekről, emlékekről és a szerelem megismételhetetlen pillanatairól.

A dal finom dallamvilága és Zorán letisztult előadásmódja különösen meghitté teszi ezt a visszaemlékezést. Hallgasd meg, és idézd fel te is, milyen érzés volt először igazán szeretni.

Hallgasd meg itt – Zorán Mária volt

Jöjjön Zorán Mária volt dala.

Szerzők: Sztevanovity Zorán – Sztevanovity Dusán

Zorán: Mária volt dalszöveg

Mária volt, csak egy szép női név
Ez másnak csak ennyit jelenthet
Mária volt, s nekem több ennyinél
Mert számomra ő volt a kezdet
A szó: szerelem furcsa világot rejt
S én sejtettem csupán, e világ milyen lehet
Ő eloszlatta minden kételyemet
Mária volt az, ki oda elvezetett

Mária volt, hosszú selymes haján
A nap szőkén játszott a széllel
Mária volt, arca emlék csupán
Mely dacol a múló idővel

Nem tudhatom, a jövő mit hoz elém
Tán sok boldog évet, tán magányt, szürkeséget
Bármi is lesz, mindig megőrzöm én
Az emlékek között a nevét s haja színét
A nevét s haja színét

Hallgassuk meg Zorán: Mária volt előadását.

Ez a cikk Zorán: Mária volt először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán

Így indul a Menj el

Hogyha unod már a szobád négy falát,
Hogyha unod már az utcátok zaját,
Hogyha unod már a szomszéd kedvenc rezesbandáját,
Menj el, menj el, menj el!

Hogyha elég volt a söntés söréből
Hogyha elég volt egy asszony kegyéből
Hogyha elég volt a hatvanhárom kopott lépcsőből
Menj el, menj el, menj el.

Hallgasd meg Zorán: Menj el dalát.

Zorán: Menj el dalszöveg

Hogyha unod már a szobád négy falát,
Hogyha unod már az utcátok zaját,
Hogyha unod már a szomszéd kedvenc rezesbandáját,
Menj el, menj el, menj el!

Hogyha elég volt a söntés söréből
Hogyha elég volt egy asszony kegyéből
Hogyha elég volt a hatvanhárom kopott lépcsőből
Menj el, menj el, menj el.

Ha már nem bocsátasz meg, ha bántanak,
Hogyha szeretnéd, hogy megbocsássanak
Hogyha akarod azt, hogy hiányozz, és visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el.

Hogyha üres a szombat délután,
Hogyha hazaballagsz már a meccs után,
Ha már elsápadt a plakátarc a házad tűzfalán
Menj el, menj el, menj el.

Hogyha megunták az összes arcodat,
Hogyha szeretnéd, hogy megcsodáljanak,
Hogyha arra vágysz, hogy tárt karokkal visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el.

Hogyha rosszkedvű már minden ébredés,
Ha a megszokástól minden túl kevés,
Hogyha boldog akarsz lenni, mikor újra visszatérsz,
Menj el, menj el, menj el.

Ez a cikk Zorán: Menj el először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Sztevanovity Dusán, Presser Gábor

Így indul a Kiáltás dal

Szürke folttá simul össze álmosan ablak és fal
Dohányfüstje rezzenetlen húrra száll, kicseng a dal
Képek, hangok hullanak szét bennem
És összeáll egy kiáltás a csendben
Ó ments meg engem
Üresen omlik rám az ég
Ó ments meg engem
Vágyamban senki nem kísér

Elsüllyedne minden, ha veled nem találkoznék
És a végtelenbe nyúlna az ostoba, meddő sötétség

Hallgasd meg Zorán – Kiáltás dalát!

Zorán – Kiáltás dalszöveg

Szürke folttá simul össze álmosan ablak és fal
Dohányfüstje rezzenetlen húrra száll, kicseng a dal
Képek, hangok hullanak szét bennem
És összeáll egy kiáltás a csendben
Ó ments meg engem
Üresen omlik rám az ég
Ó ments meg engem
Vágyamban senki nem kísér

Elsüllyedne minden, ha veled nem találkoznék
És a végtelenbe nyúlna az ostoba, meddő sötétség

Ó ments meg engem
Ahogyan megmenthetlek én
Tudom, hogy valahol létezel
Ó ments meg engem
Könnyeid letörölhetném én
Tudom, hogy valahol, valahol, valahol, lenned kell

Mozdul a kezem, a hamu lustán a földre hull
Hidegen lebben a füstje, keserű átkozottul

Ó ments meg engem
Elfojtott kérdésektől
Csak a saját lélegzésem hallgatom
Ó ments meg engem
Magányos ünnepektől
A szerelmet senkinek nem adhatom

Néma filmként arcok sora villan fel, a barátaim
Lányok néznek szépen sminkelt közönnyel, a kedveseim
Minden hűvös villanás szemükben
Egy kiáltássá sűrűsödik bennem

Ó ments meg engem
Ellep a csend, ha nem felelsz
Tudom, hogy valahol jössz felém
Ó ments meg engem
Mélyebbre húz le minden perc
Megfognám a kezed, ha elérném
Ó ments meg engem
Érezned kell a kiáltást
Tudom, hogy valahol létezel
Ó ments meg engem
Hallanod kell a kiáltást
Tudom, hogy valahol lenned kell

Megrezzen a padló, ahogy egy autó elrobog
Kicsit szélesebbre tárom a párás ablakot
Megcsörren egy csengő, egyre sűrűbb lesz a zaj
Rágyújtok és közben valahol megszólal egy dal

Ez a cikk Zorán – Kiáltás először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Így indul a Harminc dal

Kedd volt, vagy szerda, ki tudja már
Foszlik az emlék, a nóta eláll
Ültünk ott hárman, úgy harminc körül
S a mama még ránk szólt: a kávé kihűl!

A Gellértből nézett egy hotellakó
A legelső kíváncsi hölgy hallgató
S az ablakot ránk csapta, elég rossz jel
Na, ezt a dalt jó gyorsan felejtsük el

Hallgasd meg Zorán – Harminc előadását.

Zorán – Harminc dalszöveg

Kedd volt, vagy szerda, ki tudja már
Foszlik az emlék, a nóta eláll
Ültünk ott hárman, úgy harminc körül
S a mama még ránk szólt: a kávé kihűl!

A Gellértből nézett egy hotellakó
A legelső kíváncsi hölgy hallgató
S az ablakot ránk csapta, elég rossz jel
Na, ezt a dalt jó gyorsan felejtsük el

– Mennyi?
– Harminc!
– Mi harminc?
– Mi mennyi?
– Ez már nem vicc…
– Próbálj meg nevetni!
– Leírtuk párszor az utolsó dalt
– De a másnap egymáshoz visszazavart

Készültünk olykor, hogy kimondjuk bátran
S a szövegek gyűltek a papírkosárba
Volt már, hogy majdnem a kardunkba dőltünk
A hanglemez kicsi lett, mi meg kicsit nőttünk

A gyereket neveltük, s vittük a Padlásra
Ő viszi most már a sajátját, hadd lássa
Szerelmek, barátok útja elvált
Mi kibírtuk, ki hinné, harmincon át

– Mennyi?
– Harminc!
– Mi harminc?
– Mi mennyi?
– Ez már nem vicc…
– Próbálj meg nevetni!
– Megírtuk párszor az utolsó dalt
– De a másnap egymáshoz visszazavart

Ez a cikk Zorán, Presser, Dusán – Harminc először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Sztevanovity Dusán, Presser Gábor

Így indul az Addig jó nekem

Amíg a barátom ír egy dalt nekem
Amíg a barátom vakon hisz bennem, addig jó nekem
Amíg a barátom rám szól, hogy bolond vagyok
És én elhiszem azt, hogy igazat mond, addig jó nekem
Amíg tudom azt, hogy mi az a kimondott szó
Amíg tudom, hogy mi az a szó, hogy jó
Amíg tudom azt, hogy mellettem szól a szó, addig jó hm hm

Hallgassuk meg Zorán: Addig jó nekem dalát.

Zorán: Addig jó nekem dalszöveg

Amíg a barátom ír egy dalt nekem
Amíg a barátom vakon hisz bennem, addig jó nekem
Amíg a barátom rám szól, hogy bolond vagyok
És én elhiszem azt, hogy igazat mond, addig jó nekem
Amíg tudom azt, hogy mi az a kimondott szó
Amíg tudom, hogy mi az a szó, hogy jó
Amíg tudom azt, hogy mellettem szól a szó, addig jó hm hm

Amíg a testvérem ír egy dalt nekem
Amíg neked is szól az énekem, addig jó nekem
Amíg kimondod azt, amit gondolok
Amíg az, amit gondolsz nem titok, addig jó nekem

Amíg kicsivel több vagyok, mint tegnap voltam
Amíg az arcom ugyanaz, mit tegnap hordtam
Amíg a szívem ugyanúgy ingyen dobban, addig jó

Amíg a szerelmek olykor elmúlnak csendben
S a szívem azt mondja: nem baj, addig jó nekem
Amíg a szívem olykor másért dobban
S a szerelmem azt mondja: nem baj, addig jó nekem

Amíg képzelet csapong az agyam mögött
Amíg az agyam az úr a szívem fölött
Amíg a szívemnek hiszek minden előtt, addig jó

Ez a cikk Zorán: Addig jó nekem először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán

Így indul az Ahogy volt, úgy volt

Ma is gyanakodva figyel, aki attól fél, ami volt
Ma is magabiztos nagyon, aki abból él, ami volt
Új a felirat, de régi a kép
És ha letakarod sem túl szép
Itt él még a múlt, bármi volt

Néha arra lehet fogni a gondot s bajt, ami volt
Néha azt sem lehet tudni, hogy meddig tart, ami volt
Régi hiteinket óvja a csend
Néha ugyan az is mást jelent
Hát kéznél a múlt, bármi volt

Hallgassuk meg Zorán: Ahogy volt, úgy volt előadását.

Zorán: Ahogy volt, úgy volt dalszöveg

Ma is gyanakodva figyel, aki attól fél, ami volt
Ma is magabiztos nagyon, aki abból él, ami volt
Új a felirat, de régi a kép
És ha letakarod sem túl szép
Itt él még a múlt, bármi volt

Néha arra lehet fogni a gondot s bajt, ami volt
Néha azt sem lehet tudni, hogy meddig tart, ami volt
Régi hiteinket óvja a csend
Néha ugyan az is mást jelent
Hát kéznél a múlt, bármi volt

Nem kell, hogy elrejtsd a múltam
Azt, amiben részem volt
Nem kell, hogy átírd a múltam
Azt, ami csak pont úgy volt
Nem kell, hogy szégyelld a múltam
Ahogy volt, úgy volt

Könnyű lesöpörni újra az asztalról, ami volt
Aztán kifaragni tűzpiros márványból, ami volt
Mégis változik egyre a múlt
Bajba kerül, aki jól tanult
Hát hány féle múlt van, ami volt

Nem kell, hogy elrejtsd a múltam
Azt, amiben részem volt
Nem kell, hogy átírd a múltam
Azt, ami csak pont úgy volt
Nem kell, hogy szégyelld a múltam
Ahogy volt, úgy volt

Ez a cikk Zorán: Ahogy volt, úgy volt először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán
Megtalálható: 34 dal – 2 CD (Juss hozzá a kaidványhoz ITT)

Így indul Az élet dolgai

Mért van ez így
Mondom legyél jó és tudom, hogy rossz vagyok
Mért van ez így
Csak az erősek győznek, sosem az angyalok
Mikor itt vagyok tudom, hogy mennem kell
S ha indulok, valami máris visszahúz
És tudod, hogy fáj, mert megégetett
Mégis mindig, mindig a tűzbe nyúlsz

Hallgassuk meg Zorán: Az élet dolgai slágerét.

Zorán: Az élet dolgai dalszöveg

Mért van ez így
Mondom legyél jó és tudom, hogy rossz vagyok
Mért van ez így
Csak az erősek győznek, sosem az angyalok
Mikor itt vagyok tudom, hogy mennem kell
S ha indulok, valami máris visszahúz
És tudod, hogy fáj, mert megégetett
Mégis mindig, mindig a tűzbe nyúlsz

Mért van ez így
Mért az igazi hervad, mért nem a művirág
Mért van ez így
Mért a cukor az édes, mért nem az orvosság

Mi már annyira tudjuk a válaszokat
Hogy az Édenig ér már az okosság
Hol az almából haraptunk jó nagyokat
És egy falat a végén örökre keresztbe állt

Az égig szállhatnánk, ám ők jól vigyáznak ránk
S mikor nem várnád, utolérnek, eléd lépnek
Ők az élet dolgai

Mért van ez így
Mondom, tanulj fiam, csak tudással érsz tovább
Mért van ez így
Hogy oly magasról néz le a bukott, a hülye diák

S ha a szerelmem elmegy valakivel
Csak sovány vigasz, hogy a barátom vitte el
Ahogy múlik az élet s bölcsebb leszel
Úgy fogy az idő, hogy mikor is használd fel

Az égig szállhatnánk, ám ők jól vigyáznak ránk
S mikor nem várnád, utolérnek, eléd lépnek
Ők az élet dolgai

Az égig szállhatnánk, de ők jól vigyáznak ránk
A szívünk átjárják, kicsit fájnak, kicsit szépek
Ők az élet dolgai

Ez a cikk Zorán: Az élet dolgai először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán

Zorán: Hadd legyen dalszöveg

Volt már csend, ólommal írott rend
S utána volt már fény, s könnyeztél úgy, mint én
Emlékszem, volt már nyár, s fagyott szívvel őszt vártál
Vétkeim meggyónnám, ha bűnöm láthatnám
Ott voltam bár, s nevemre száll
Hogy torz lett a dal, ha torz volt a táj
S csak kérni van hatalmam már:

Hadd legyen sírban csend
S reménynek hely ott fent
S addig a part mentén
Hadd legyünk ő és én

Hadd legyen jó kenyérhez szó
Szerelmet választó
Hadd legyen vég az istenektől
S béke az embertől

Volt már szebb, s tegnapom mind több lett
S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel
Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak
S te nem tettél mást mint én, a semmit, úgy mint én
Ott voltunk már, s nevünkre száll,
Ha torz lett a dal, ha torz volt a táj,
Csak magunkhoz könyörgök már

Hadd legyen holnap még
Hadd legyen rossz, vagy szép
Hadd legyen gyermek sok
Hadd legyen ő majd jobb

Hadd legyen vers, se szép se jó
Vájt fülűt bosszantó
Hadd legyen föld, hadd legyen ég
S gyermeteg bölcsesség

Hadd legyen fütty, hadd legyen taps
Zene, mit tőlem kapsz
Hadd legyen gond, hadd legyen baj
Városban füst és zaj

Hadd legyen úgy, ahogy még van
Hadd legyen még jobban
Hadd legyen még a csoda, hogy vagy
Szerelmem el ne hagyj

Hallgassuk meg Zorán: Hadd legyen előadását.

Ez a cikk Zorán: Hadd legyen először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Tudod-e azt, hogy számtalanszor gyűlöltelek már
Mert nem hagytad, hogy szeresselek
Tudod-e azt, hogy tudom, amit nekem te adtál
Soha megadni nem lehet

Engem nem zavar, engem nem zavar
Hogy csak rajongód vagyok
Mint egy lecsúszott zoknis kisgyerek
Engem nem zavar, engem nem zavar
Hogy hazudni nem tudok
És hogy tudod, hogy szeretlek

Tudod-e azt, hogy hány szerelmed gondol most is rád
Aki hűtlen lett már hozzád
Tudod-e azt, hogy a válás percét hányan átkozzák
S hogy ezt mennyien tagadják

Ez a cikk Érdekesen indul Zorán dala – Egy vallomás a sok közül először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Így indul a Romantika

Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót,
Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót.
Az álmok szerények,
A hálók erősek,
Ott ritka szó a romantika.

A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad,
Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat.
A napfény megéget,
A vágynak kiégnek,
És porráhamvad a romantika

Hallgassuk meg Zorán: Romantika slágerét.

YOutube – Zorán: Romantika

Zorán Romantika dalszöveg

Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót,
Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót.
Az álmok szerények,
A hálók erősek,
Ott ritka szó a romantika.

A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad,
Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat.
A napfény megéget,
A vágynak kiégnek,
És porráhamvad a romantika

Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok,
S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod.
A fények kemények,
Az árnyak elégnek,
És éjjel éled a romantika.

Majd felhevült part ölén szeretlek forrón, míg tart az éj,
S a meztelen tengerben hűvösen fürdünk, ha véget ér.
A csókom sós lesz,
És hidd el, jó lesz,
Mert néha kell a romantika.

Ez a cikk Zorán: Romantika először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán

Így indul a Kabát dal

Az életünk egy nagykabát
Elhordjuk, mert ránk adják
Pontosan a földig ér
És a botlunk minden lépésnél
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

A szerelem, az egy szép kabát
Kár, hogy ritkán illik ránk
Vagy túl kicsi, vagy túl nagy
Mégis mindig benne vagy
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Hallgasd meg Zorán: Kabát dal előadását

Zorán – Kabát dal dalszöveg

Az életünk egy nagykabát
Elhordjuk, mert ránk adják
Pontosan a földig ér
És a botlunk minden lépésnél
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

A szerelem, az egy szép kabát
Kár, hogy ritkán illik ránk
Vagy túl kicsi, vagy túl nagy
Mégis mindig benne vagy
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

S ott van még a hatalom
Sosem lóg a fogason
Ujja hosszú, a zsebe mély
És minden törpe belefér
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Az igazság öreg kabát
Sok zálogba már becsapták
S ahány pecsét, annyi folt
Tiszta talán sosem volt
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

A becsület, – az kényes kabát
Összemegy, ha kimossák
Gondoltam már, eladom
De nincs ára a piacon
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Ez jár nekem, hát felveszem
Hát elhordom, elviselem
Jól áll nekem, elhiszem
Mert az enyém, bármilyen
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Ez a cikk Zorán – Kabát dal először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Dalszövegíró: Sztevanovity Dusán

Zorán – Nagy találkozás dalszöveg

Mennyi gond, mennyi nagy csodálkozás
Elmúlt, mint egy szép kirándulás
Mennyi csend, mennyi kezdő lázadás
Elmúlt, mint egy gyermekkori láz

De az összes zsebkendő
Eldobható a könnyeimmel
És még minden távolság
Elérhető az életemmel

Még vár a nagy találkozás
Vár egy szép összetartozás
Egy arc, mit csukott szemmel láttál
S tudtad jól hogy rátalálsz

És még vár a nagy találkozás
Vár egy új rácsodálkozás
Hát miért gúnyolódnak néha
Táguló csendjeink, nem is létezik

Oly sok-sok éven át
Visszavársz egy süllyedő csodát
Hát mondd, miért sodornak partra
Szétszakadt álmokat az éjszakák?

Mégis vár
Túl a bölcsességen
Mégis vár
Minden szenvedélyben
Mégis vár
Minden búcsúzásban
Mégis vár

Mégis vár a nagy találkozás
Bármilyen átkozott csendek hazudják
Hogy nincsenek csodák
Mert még megtörténhet bármi
S ha nem hiszed, s nem hiszem
Mi nem hihetjük el

Azt, hogy nincs a nagy találkozás
Hogy csak volt, minden lázadás
Hogy már arca sincs a sorsnak
Hogy körbejársz, csak körbejársz
Hogy nincs több új állomás

Hallgassuk meg Zorán – Nagy találkozás előadását.

Ez a cikk Zorán – Nagy találkozás először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán

Így indul A színfalak mögött

Nos, hölgyek és urak, az ábra jót mutat
Az ember lelke felvidul és jó a hangulat
És zajlik már a show, és tisztán látható
Hogy erre jön, vagy arra megy a közös hajó

A szereplőknek fent és lent is van szava
Mert ez itt már a földreszállt demokrácia
Ez ősi szerkezet és működik veled
És kórustagnak lenni itt a nagy, a főszerep

Így szól az Arénában 2011-ben A színfalak mögött dal.

Hallgasd meg Zorán – A színfalak mögött előadását.

Youtube – Zorán – A színfalak mögött

A színfalak mögött dalszöveg

Nos, hölgyek és urak, az ábra jót mutat
Az ember lelke felvidul és jó a hangulat
És zajlik már a show, és tisztán látható
Hogy erre jön, vagy arra megy a közös hajó

A szereplőknek fent és lent is van szava
Mert ez itt már a földreszállt demokrácia
Ez ősi szerkezet és működik veled
És kórustagnak lenni itt a nagy, a főszerep

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött még vannak színfalak
De azok már a színfalaktól sosem látszanak
És ott is van egy show, egy másik színdarab
Ott szeretnék, ha úgy játszanánk, ahogy játszanak

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

Szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött, a kapcsolók között
Kevergetnék lelkesen a hang- és fényerőt
És nem értik ott bent, hogy túl vagyunk ezen
A lemezük már megjelent egy régi lemezen

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
Szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött
Az orrom eltörött
Mert belestem, hogy mi zajlik a színfalak mögött

Ez a cikk Zorán – A színfalak mögött először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Így indul az Így is jó

Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér

Ahol megverekszünk minden szóért
És már senkivel sem alkuszunk
Ugye jó barátom jól emlékszem
Nem is régen oda indultunk

Hallgassuk meg Zorán – Így is jó dalát.

Zorán – Így is jó dalszöveg

Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér

Ahol megverekszünk minden szóért
És már senkivel sem alkuszunk
Ugye jó barátom jól emlékszem
Nem is régen oda indultunk

Ma már neked is van címed, számod
Mi már sínen vagyunk, azt hiszem
Ugye alattad is autó berreg
Talán mindenkinek lesz ilyen

Ma már novemberben sem kell fáznod
És a fejed fölött tető áll
S hogyha jó idő van, át sem ázik
És a hírlapíró megtalál

Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb

Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk

De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
De nekünk így is jó

Én még emlékszem az első dalra
Amit olvasatlan dobtak el
Aztán kitanultuk hogyan szóljon
Így már egész más, de megfelel

Megy a bicikli, ha jó a lejtő
Te csak kapaszkodj a nyeregbe
És ha ráz egy kicsit, ne szólj semmit
Hiszen rosszabbul is mehetne

Hogyha találkozunk, el ne fordulj
Velem emelt fővel rázz kezet
Én majd megértem, ha nem is mondod
Hogy a széllel szembe nem lehet

És nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör, de nekünk így is jó

Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér
Oda nem visz el se HÉV, se metró
Lám a bérkocsi sem arra jár
És mert nem hiszem, csak azért mondom
Kicsit hangosabban másoknál

Hogy nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Hamis a harmonika
De így is jó, így is jó, így is jó
Vizes a bor
Ha nekünk így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó

Ez a cikk Zorán – Így is jó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Így indul az Adj valamit!

Aki nem adsz nekem, s közben mindent elfogadsz
Adj az közönyből, mely azt mondja, így gazdagabb maradsz
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Hallgassuk meg Zorán: Adj valamit! előadását.

Zorán: Adj valamit! dalszöveg

Aki megírod a munkámról, hogy miért rossz vagy jó
Adj a mércéből, mely dalra, szóra alkalmazható
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki felhördülsz egy autódban, mert megelőztelek
Adj a tévhitből, mely azt súgja, hogy igazad lehet
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

A semmiből nem lesz se zene, se szó
Csak tőled jut hozzám a rossz a jó
És szeretnék adni, de kapnom is kell
S ha nem adod önként, hát én veszem el

Aki elsők mögött hosszú távon utolsónak futsz
Adj az örömből, mely annyi csak, hogy te is célba jutsz
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki képletekkel számolsz, s az eredmény: halál
Adj az reményből, hogy túlélnéd, mit kiszámítottál
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki nem adsz nekem, s közben mindent elfogadsz
Adj az közönyből, mely azt mondja, így gazdagabb maradsz
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki hallottad és érted, amit én adok neked
Adj valamit, hogy megtudjam a véleményedet
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Ez a cikk Zorán: Adj valamit! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Chris Rea Tell Me There’s A Heaven dalához a magyar szöveget Sztevanovity Dusán szerezte

Zorán: Kell ott fenn egy ország dalszöveg

Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el

Tedd össze így a két kezed
Így teszi minden jó gyerek
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk – Isten tudja, miért

Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem
Egy kőre hajtja kis fejét

Az arca szép, nem álmodó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Hallgasd meg Zorán: Kell ott fenn egy ország előadását.

Youtube: Zorán: Kell ott fenn egy ország

Ez a cikk Zorán: Kell ott fenn egy ország először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Igy indul az Alszol a vállamon

Csillogó cseppek csúsznak az ablakon
Benéznek hozzánk, alszol a vállamon
És sorra el is tűnnek, épp mikor kisüt a Nap
Kicsit itt vannak, ahogyan mi
Kicsit próbálnak így maradni
Mi is szeretnénk, de a nap rohan felénk

Az esőcsepp nem érti, mért van és hova kerül
Az ember meg félelmében a reménybe menekül
De minden válasz rossz, az idő csak újakat hoz
Talán káprázat az, ami van
Talán ébrenlét, mert néha olyan
Talán elhinnéd, de lehet, nem a tiéd

Hallgasd meg Zorán: Alszol a vállamon előadását.

Zorán: Alszol a vállamon dalszöveg

Csillogó cseppek csúsznak az ablakon
Benéznek hozzánk, alszol a vállamon
És sorra el is tűnnek, épp mikor kisüt a Nap
Kicsit itt vannak, ahogyan mi
Kicsit próbálnak így maradni
Mi is szeretnénk, de a nap rohan felénk

Az esőcsepp nem érti, mért van és hova kerül
Az ember meg félelmében a reménybe menekül
De minden válasz rossz, az idő csak újakat hoz
Talán káprázat az, ami van
Talán ébrenlét, mert néha olyan
Talán elhinnéd, de lehet, nem a tiéd

Én tengert álmodom
Csak egy csepp víz a hajadon
A csöndet ringatom
Alszol a vállamon

Én tengert álmodom
S csak a por száll az utakon
Még messze jársz nagyon
Messze jársz…

A hajnal sóhajt, ahogyan lélegzel
A fénye fáj, ne nézz fel

Én tengert álmodom
S csak egy csepp víz a hajadon
A csöndet ringatom
Alszol a vállamon

Én tengert álmodom
S csak a por száll az utakon
Még messze jársz nagyon
Alszol a vállamon

Ez a cikk Zorán: Alszol a vállamon először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán

Így indul Az ünnep

A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,
A számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,
S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,
Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,
Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

Hallgassuk meg Zorán: Az ünnep előadását.

Zorán: Az ünnep dalszöveg

A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,
A számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,
S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,
Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,
Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

A béke, nehogy végleg elfelejtsd, üzen, hogy létezik,
Mondd, meglep-e, ha átnyújtom neked az ünnep perceit?
S csak félrekapcsolt csengetés, ha drága hangot vársz
Vagy régi zsebben maradt pénz, mit szűk napon találsz
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mit ér az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

Ez a cikk Zorán: Az ünnep először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szövegíró: Sztevanovity Dusán
Zeneszerző: Gerendás Péter

Így indul a Szép Júlia dal

Pár ház volt köztünk, s talán egy-két év
És hozzád kölyök voltam még
Féltem, ha mondanám, csak nevetnél
S féltem, hogy észrevetted rég

Hányszor indultam el hozzád
S te mindig, mindig siettél
Hosszú autókban vártak rád
S nem hittem el, hogy nincs esély

Hallgasd meg Zorán – Szép Júlia előadását.

Zorán – Szép Júlia dalszöveg

Pár ház volt köztünk, s talán egy-két év
És hozzád kölyök voltam még
Féltem, ha mondanám, csak nevetnél
S féltem, hogy észrevetted rég

Hányszor indultam el hozzád
S te mindig, mindig siettél
Hosszú autókban vártak rád
S nem hittem el, hogy nincs esély

Emlékszem, megfogadtam, nem is baj
Lesz nevem s pénzem egyszer még
Fények közt állok s halkan szól egy dal
S akkor majd te is szeretnéd

De a sáros kis utcánkban
Épp csak egy-két lámpa ég
Én mindig fáztam, ha rád vártam
Tél illatát érzem még

Szép Júlia, szép Júlia
Talán már rád sem ismernék
Szép Júlia, szép Júlia
Maradj hát mindörökre szép

Ez a cikk Zorán – Szép Júlia először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

És újra oszt, és a kártya táncol
Belemerül, magas a tét
De nem a pénz, és a győzelem sem
Csakis az, hogy játsszon még

Emel és oszt, és a választ várja
A káosz helyén mit talál
Hogy az a jel, mit a sorsunkba rajzolt
Milyen úton jár

Én tudom, a treff, az az elbukott harcos
És tudom, a pikk csatát jelent
S a kincs, a káró, a hadvezérnek jár
S a körben a vesztes szín áll

És ha nem illesz a sorba
Könnyű kézzel félredob
Már ott a bűnös, aki jó útra tért
Mégis ugyanoda ért

Én tudom, a treff, az a hódítók színe
És üzen a pikk, hogy hálát ne várj
S a díj, a káró, az árulónak jár
S a körben a vesztes szín áll
A körben a szív, a vesztes szín áll

Furcsán nézel, hogyha mondom
Hogy a szeretet majd nyer
Az élet más, már túl sok a példa
De nekem más szín mégsem kell

A király ítél vakon
A szolga végrehajt
Bár fáj, hogy látom, amit érzel, ha vesztesz
De másik arcom úgysem lesz

Már tudom, a treff a gyáván a rendjel
És tudom, a pikk a hamis barát
És int a káró, az időnk már lejárt
S a körben a vesztes szín áll
A körben a szív, a vesztes szín áll

Hallgasd meg Zorán: A körben előadását

Ez a cikk Zorán – A körben először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szövegíró: Sztevanovity Dusán
Zeneszerző: Presser Gábor

Zorán: Majd egyszer… dalszöveg

Talán egy nap, egy hét, talán egy év
Amíg változtatni még nem merek
Aki most vár, aki riadtan kiszáll
Az vissza többé nem talál, az elveszett
Látom, hogy mozdulsz felém, érzem a sóhajod
Az arcod, mintha megérinteném
De gondolatban még nem itt vagyok
Majd egyszer ezen végleg túljutunk
S az álmainkhoz visszafordulunk
S a múltnak úgy felelsz, hogy magadhoz ölelsz
S a világ félreáll
Majd egyszer ez az örvény szétszakad
És mindegy lesz, mi volt az áldozat
A próba végetér
S az örök vágyakért
A büntetés lejár

Ha minden szívdobbanásnak ára van
Élni szegény-boldogan, már nem lehet
Lázadunk néha, s összekapaszkodunk még
Mintha így ölelkeznénk

S mondjuk, szeretni elég
S még elhiszed
Hogy éljek, hogy lépjek jól, esküszöm nem tudom
Te nem bántasz, nem haragszol
De látom, ami elvész, fáj nagyon

Majd egyszer, ahogy kell, megérkezünk
Majd egyszer nagyon boldogok leszünk
Majd meglátod mit ér sok végighajtott év
Míg nem vigyáztam rád
Majd egyszer, tudod, eljön még a nap
Csak kérlek sose mondd, hogy elmarad
S ha az átkozott idő
Mint hűtlen szerető
Addig meg nem csalt
S az életem kitart
Jó lesz egyszer majd …

Hallgassuk meg Zorán – Majd egyszer… dalát!

Ez a cikk Zorán: Majd egyszer… először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Akármilyen régen volt,
Még látom, hogy hajnalig várt,
És elveszni éveken át
Nem hagyott

Akármilyen szépen szól,
Hogy szabad és felnőtt vagyok,
S csak magamért aggódhatok,
De nem tudok

Segíts nekem!
Segíts nekem!

Ez a cikk Sokak szerint ez a legszebb Somló Tamás és Sztevanovity Dusán szerzemény először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Jávori Ferenc Fegya, Sztevanovity Dusán

Így indul az Esküvő

Jó, ha túl sokat nem vársz tőlünk
Nekünk korlátok kellenek
Párat félrelöktünk s össze is törtünk
Most itt vagyunk együtt, s együtt veled

És most jók vagyunk, rendes gyermekek
Körben szép ruhák, tágra nyílt szemek
Nézd, az emberek mind-mind angyalok
Együtt élnek át épp egy szép napot

Omló tornyaink és a várromok
Rosszat álmodó fényes templomok
Lustán áradó felhőképeken
Ott egy kis mosoly, s elhiszem

Hallgasd meg Zorán: Esküvő dalát.

Zorán: Esküvő dalszöveg

Jó, ha túl sokat nem vársz tőlünk
Nekünk korlátok kellenek
Párat félrelöktünk s össze is törtünk
Most itt vagyunk együtt, s együtt veled

És most jók vagyunk, rendes gyermekek
Körben szép ruhák, tágra nyílt szemek
Nézd, az emberek mind-mind angyalok
Együtt élnek át épp egy szép napot

Omló tornyaink és a várromok
Rosszat álmodó fényes templomok
Lustán áradó felhőképeken
Ott egy kis mosoly, s elhiszem

Én csak elvétve járok arra
Hova hétköznap nem vezet
S néhány idegen a reményhez bújik
Hogy egymáson olykor segítsenek

És az ember jó, és most elhiszem
Nézz a füstön át, ott az értelem
Tömjént égetett, kőből alkotott
S ott a lágy kenyér, mellyel visszadob

Éppen elhiszem, ők sem bántanak
Kint a harcosok épp csak játszanak
És a törmelék majdcsak összenő
S minden újra él, újra nő

Jó, ha lobognak mind a gyertyák
Mert ha nem látunk, kétkedünk
S túl a megfoghatón nincsenek társak
S ha nincsenek itt sem, az túl sok nekünk

Hívtak téged is, így az illendő
Mert az esküvő így lesz esküvő
Sorra adják fel mind a józanok
Mert a tiszta víz borrá változott

Ez most esküvő, fényes néhanap
Tőled kapható áldást osztanak
Tarka kételyünk fedje hófehér
Míg az esküvő véget ér

Ez a cikk Zorán: Esküvő először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán

Így indul Az ünnep

A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,
A számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,
S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,
Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,
Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

Hallgassuk meg Zorán: Az ünnep előadását.

Zorán: Az ünnep dalszöveg

A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,
A számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,
S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,
Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,
Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

A béke, nehogy végleg elfelejtsd, üzen, hogy létezik,
Mondd, meglep-e, ha átnyújtom neked az ünnep perceit?
S csak félrekapcsolt csengetés, ha drága hangot vársz
Vagy régi zsebben maradt pénz, mit szűk napon találsz
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mit ér az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?

Ez a cikk Csodálatos! Presser Gábor és Sztevanovity Dusán remekművet alkotott először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A remekműben megörökített érzések és gondolatok mélyen megérintik a hallgatókat, és hűen tükrözik az emberi élet mélységeit és hitét egy jobb jövőben.

Hallgasd meg Zorán: Kell ott fenn egy ország előadását.

Ez a cikk Csodálatosan szép magyar nyelvű dal, akárhányszor halljuk összeszorul a szívünk először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Így indul az Altató

Körbejár az éjszaka
Minden fényes könnyet összegyűjt
Égre szórja gyöngyeit
S bánatod, mint lepke elrepült
Kicsi vagy még, senki sem bánt
Paplanod csupa virág
Aludj hát, jó éjszakát
Ne félj, ne félj, vigyázok rád

A csillagfényes ég vigyáz rád
Az áttetsző sötét vigyáz rád

Hallgassuk meg Zorán: Altató előadását.

Zorán: Altató dalszöveg

Körbejár az éjszaka
Elringat majd minden álmos fát
Jó barát az éjszaka
Csodaszép álmok várnak rád
Egy kicsit még a lámpa is ég
Maradjon kinn a sötét
Aludj hát, jó éjszakát
Ne félj, ne félj, vigyázok rád

Körbejár az éjszaka
Minden fényes könnyet összegyűjt
Égre szórja gyöngyeit
S bánatod, mint lepke elrepült
Kicsi vagy még, senki sem bánt
Paplanod csupa virág
Aludj hát, jó éjszakát
Ne félj, ne félj, vigyázok rád

A csillagfényes ég vigyáz rád
Az áttetsző sötét vigyáz rád

Még minden mozdulat rád vigyáz
Még minden gondolat rád vigyáz
Még álmatlan szemem rád vigyáz
Még egész életem rád vigyáz

Ez a cikk Zorán: Altató először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Billy Joel – Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán

Így indul Zorán: A nő dala

Ő egy mosollyal öl, s ugyanúgy támaszt fel
Ő egy ártatlan kölyök, ha hazudni kell
Ő tüskéket hajt, és a szívemhez nő
Ő nem jó és nem rossz, csak önmaga mindig – a nő
Tőlem szerelmet lop, s magam gazdagnak érzem
Ő egy félszóval ejt, aztán megharcol értem
És a tolvaj s az áldozat egyformán ő
Mindegy, akárkit játszik, ő számomra mindig – a nő

Hallgasd meg Zorán: A nő előadását

Zorán: A nő dalszöveg

Ő egy mosollyal öl, s ugyanúgy támaszt fel
Ő egy ártatlan kölyök, ha hazudni kell
Ő tüskéket hajt, és a szívemhez nő
Ő nem jó és nem rossz, csak önmaga mindig – a nő
Tőlem szerelmet lop, s magam gazdagnak érzem
Ő egy félszóval ejt, aztán megharcol értem
És a tolvaj s az áldozat egyformán ő
Mindegy, akárkit játszik, ő számomra mindig – a nő

Ő, akin nem látok át
Egyik mosollyal csal
Másik sóhajjal vall
Ő élvez minden csatát
És ha vesztésre áll
Kész egy újabb szabály

Ő az Édenbe csábít, és rávesz a bűnre
Közben úgy sebez meg, mintha ő maga tűrne
Ő a szemérmes kezdő s a jó szerető
Soha nem bűnös, nem szent, csak önmaga mindig – a nő

Ő, akit sodor a tánc
Milyen irányba lép?
Mikor mondja, elég?
Ő, kit a jövődben látsz
Aki karjába rejt
Aztán kétségbe ejt

Tudom, hozzám ő hű, s néha azt is, hogy mégse
Ő a fogságban meghal, ha meghalsz is érte
És ha megkapod, attól csak a hiánya nő
Vele betelni nem tudsz
Mert ő az a lány, az az örökké asszony – a nő

Ez a cikk Zorán: A nő először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Itt a hangszer nem is kell, az árát elsiratták
Ő volt már utcazenész s igaz barát
Kezében megremeg a múlt, a néma húr
A pénz, mint emlék csillan, s elgurul
Ez a máshol élők városa

De te csak hidd, ha neked úgy jó
Hogy ez a vétkeseknek jár
Milyen bíró dönti el
Hogy ki a bűnös, s kinek fáj

A teljes dalszöveget lent találod

Amint elmarad a főút, a bőrömhöz ér
Már az esőcseppsuttogás mást mesél
Léptem hangtalanul tűri a felsebzett kő
S mint egy hideg árnyék, egyre nő
A máshol élők városa

Itt a hangszer nem is kell, az árát elsiratták
Ő volt már utcazenész s igaz barát
Kezében megremeg a múlt, a néma húr
A pénz, mint emlék csillan, s elgurul
Ez a máshol élők városa

De te csak hidd, ha neked úgy jó
Hogy ez a vétkeseknek jár
Milyen bíró dönti el
Hogy ki a bűnös, s kinek fáj

Ha el is fordulsz néha, mert látni is félsz
S hiszed, ilyen mélyre úgysem, te úgysem érsz
Vigyázz, el ne tévedj, ahogy egyszer ő
Lehet, meg sem érzed, s hozzád nő
A máshol élők városa

A dal szövege eredetileg Bruce Springsteen Streets Of Philadelphia című dalára készült 2004-ben; ez A körben című minialbumon jelent volna meg, ám a jogtulajdonosok végül nem engedélyezték a dal magyar változatának kiadását. (Zorán azonban játszotta 2005. tavaszi turnéján.) A kész szövegre aztán Presser Gábor új zenét írt, ez jelent meg 2006 őszén, először Presser Gábor, majd egy másik változatban Zorán lemezén.

Ez a cikk Zorán: A máshol élők városa először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Koncz Tibor–Sztevanovity Dusán
Megtalálható az Intarzia Cd-n – szeretnéd megvásárolni a kiadványt? Az Intarzia cd beszerzése

elakadt a kabin, ez nagy csapás
annál szebb lett viszont a folytatás
mióta velünk a lift beszorult
azóta számunkra közös az út

éveken át bizony én azt hittem
hogy nincsenek is csodák, de tévedtem
az is egy csoda, hogy ismerlek én
mert elakadt a kabin az út közepén

éveken át bizony én azt hittem
hogy nincsenek is csodák, de tévedtem
az is egy csoda, hogy ismerlek én
mert elakadt a kabin az út közepén

Bővebb: A liftben dalszöveg

Hallgassuk meg Kovács Kati – A liftben előadása.

Ez a cikk Kovács Kati – A liftben először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Eredeti dal: Flow My Tears (1596)
Zeneszerző: John Dowland középkori lantművész (1562-1626)
Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán

Így indul a Búcsúdal

Gyöngéd kezed talán utószor becéz,
könnyű álom volt és nehéz az ébredés.

Ez a pillanat most ellobog,
bennem valami úgy felzokog,
kérlek, valamit még mondj nekem.
Szívem szorítja a félelem,
nem látlak többé, hiába várok rád!

Kis papírhajók, szilaj hullámok között;
vadul törtek ránk a zúgó, gyors idők!

Így szól a Flow My Tears világsláger Cserháti Zsuzsa előadásában – íme a Búcsúdal.

Cserháti Zsuzsa – Búcsúdal dalszöveg

Gyöngéd kezed talán utószor becéz,
könnyű álom volt és nehéz az ébredés.

Ez a pillanat most ellobog,
bennem valami úgy felzokog,
kérlek, valamit még mondj nekem.
Szívem szorítja a félelem,
nem látlak többé, hiába várok rád!

Kis papírhajók, szilaj hullámok között;
vadul törtek ránk a zúgó, gyors idők!

Néhány pillanat és messze jársz,
többé nem ringat e szép varázs;
kérlek valamit még mondj nekem,
szívem szorítja a félelem;
nem látlak többé, hiába várok rád!

Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!

Vak fegyverek sebzik ártatlan szívünk,
és a rettegés befonja életünk!

Ez a pillanat most ellobog
bennem valami úgy felzokog;
kérlek valamit még mondj nekem,
szívem szorítja a félelem;
nem látlak többé, hiába várok rád!

Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!

Nem látlak többé, hiába várok rád!

Szorítsd a szíved hozzám,
egy szót, csak annyit mondjál,
csak annyit még, hogy visszatérsz!
Ohh, féltésből fakadt forrás,
úgy fáj, úgy fáj a sírás!
Oly meddő és céltalan, mint semmi más!

A csöndet is neked adnám,
a csodákat lábadhoz szórnám!
Bár tehetném, bár velem maradnál!

Ez a cikk Cserháti Zsuzsa – Búcsúdal először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szerzők: Presser Gábor – Sztevanovity Dusán

Így indul a Ballada a mamákról dal

Az ablakszárny csapkod a szélben
Makacsul szállni akar
A szobában december borzong
S te nem jössz, hogy betakarj

Az írógép nem kattog éjjel
– tíz oldal három forint –
S közben tudtam, ha hajnalig bírod
Egy Sport szeletet kaphatnék megint

Hallgassuk meg Zorán: Ballada a mamákról előadását.

Zorán: Ballada a mamákról dalszöveg

Az ablakszárny csapkod a szélben
Makacsul szállni akar
A szobában december borzong
S te nem jössz, hogy betakarj

Az írógép nem kattog éjjel
– tíz oldal három forint –
S közben tudtam, ha hajnalig bírod
Egy Sport szeletet kaphatnék megint

Én próbáltam jó lenni, hidd el
Az indigót nem dugtam el
S te becsaptál, becsaptál engem
Az hittem, mindig leszel

A kalácson nincsenek díszek
S az íze sem lett ugyanaz
A recepted olvastuk százszor
De lehet, hogy így nem igaz, az sem igaz

Óvtál a haragtól mindig
„Az ember, ha jó, megbocsát”
Az unokád felnőttebb nálam
Ő, azt hiszem, hallgatna rád

Az ablakszárny verdes a szélben
Az idővel így felesel
S kattogva segít, hogy értsem
A mamák nem mennek el, nem mennek el

Ez a cikk Zorán: Ballada a mamákról először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Így  indul a Kóló

Amott jöttem én a földre
Itt maradtam mindörökre
Megszerettem, amit kaptam
Szívem ide láncol

Néha el is fenekeltek
Megöleltek, felemeltek
Barátomnak azt fogadtam
Aki velem táncol

Hallgasd meg Zorán: Kóló előadását.

Youtube: Zorán: Kóló

Zorán Kóló dalszöveg

Amott jöttem én a földre
Itt maradtam mindörökre
Megszerettem, amit kaptam
Szívem ide láncol

Néha el is fenekeltek
Megöleltek, felemeltek
Barátomnak azt fogadtam
Aki velem táncol

Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek

Itt teremnek a szép lányok
Mindegyiknek megbocsátok
Hadd üljön a más ölébe
Ha a kedve tartja

Fiamat a legszebb adta
A lányomnak is szép az anyja
És ha mégis más az apja
Hát a lelke rajta

Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek

Nem tartozom senkinek se
Vagy ha mégis, elfelejtse
Megkapja a túlvilágon
Őrzi azt az ördög

Legyen vendég asztalomnál
Legyen nála jó nagy kanál
Édesanyám tanította
Amit beletöltök

Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog az isten, közénk áll egy táncra
Akármilyen nyelven beszélnek a szentek
Lehet, hogy a végén ők is beneveznek

Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog a jóisten, közénk áll egy táncra

A dal a következő albumokon található (szögletes zárójelben a dal sorszáma):

KÖRTÁNC • Kóló [9] Zorán Aréna 2011
Nők Lapja kiadvány [10] Körtánc • Kóló – Aréna2011 koncert DVD+CD [30] Egypár barát – Aréna 2014 [31] Aréna 2017 Unplugged [18] Aréna 2017 Unplugged [26]

Ez a cikk Zorán: Kóló először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Harry Chapin – Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán

Így indul az Üres bölcsőt ringat a Hold fénye

Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna, de nem lehetett
Tudod, a számla nagy, a munka se vár
S jött a hír, hogy a fiam már jár
Aztán láttam, ahogy nevet és fut elém
Hogy ő pont olyan lesz, mint én
Majd ugyanolyan lesz, mint én

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Hallgasd meg Zorán: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye előadását

Youtube: Zorán: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye

A dal a következő albumokon található (szögletes zárójelben a dal sorszáma):

• A körben (maxi single) [2] • Koncert a Budapest Sportarénában 2005 [11] • Közös szavakból koncert – Sportaréna 2007 [19] • Közös szavakból koncert – Sportaréna 2007 [16] • A dalok és mi – Művészetek Palotája 2008 [17] • 34 dal [12] • Zorán Aréna 2011 Nők Lapja kiadvány [7] • Körtánc • Kóló – Aréna2011 koncert DVD+CD [23] • Egypár barát – Aréna 2014 [26] • Elszeretett dalok [8]

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye dalszöveg

Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna, de nem lehetett
Tudod, a számla nagy, a munka se vár
S jött a hír, hogy a fiam már jár
Aztán láttam, ahogy nevet és fut elém
Hogy ő pont olyan lesz, mint én
Majd ugyanolyan lesz, mint én

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Neked hoztam, nézd, egy kis ajándék
Apa, pont ilyen lasztira vágyom rég
Gyere, taníts meg rá, hogyan dobjam el
Fiam, játszunk majd, de most mennem kell
Viszi lehajtott fejjel, egy könnycsepp se jön elő
Úgy dobom majd, mint ő
Mondja, olyan leszek pont, mint ő

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Apa, mikor jössz? Fiam, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Komoly gimibe jár, soha nem tanul
Mégis népszerű kölyök, nekem ez sem új
Apa büszke rád, de most beszélnünk kell
Csak mosolyog, aztán így felel
Tudod, énnekem most, apa, csak a kocsikulcs kell még
És ha megengeded, elmennék

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Fiam, mikor jössz? Apa, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Tudom, jó sora van, messzi városban él
Hosszú út, mire ideér
A minap fel is hívtam, mikor láthatnám
Ha néha felénk nézne, bizony nem bánnám

Apa, túl sok a dolgom, s a fiam is vár
Ugye jól vagy, jó, hogy hívtál
Nagyon jó, hogy felhívtál

Még valamit mondanék, de letette már
S csak rohan, pont, mint én
A fiam, pont, mint én

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
S mindig ez a mese vége
Fiam, mikor jössz? Apa, mennem kell
Az élet csupa kötelesség
De sokat leszünk együtt még

Ez a cikk Zorán: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Mehetsz külön is, bár sokmindent szabad
Ez a csapat úgyis együtt marad
Megyünk egymás után a Gellérthegy oldalán

A kezed nyújtod, mert túl meredek
Ennyi elég, hogy megszeresselek
Ha majd megérkezünk, tudod, számíthatsz rám

Hosszú hajadban fénylik a szél
Hanyatt fekszünk, a fű égig ér
Egy kis lázadás, egy osztálykirándulás.

Ahogy mi látjuk, nem látja más
Ahogy mi mondjuk, nem érti más
Hogy meddig is tart az osztálykirándulás

Ez a cikk Koncz Zsuzsa és Zorán remek duettje: Osztálykirándulás először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szövegírók: Sipeki Zoltán, Sztevanovity Dusán

Így indul a Szeretlek dal

Szeretlek, s nem mondtam el jól sosem
Szeretlek, s úgy tűnt néhanap, hogy nem
Szeretlek másban is
Szeretlek végleg s ártatlanul
Szeretlek annyi szerelmen túl
Szeretlek akkor is, ha mást hiszek
Szeretlek akkor is, ha más szeret
Szeretlek szótlanul
Ahogy a béke hozzám simul
S mikor a reggel a szívembe szúr

Hallgasd meg Zorán: Szeretlek slágerét.

Zorán: Szeretlek dalszöveg

Szeretlek, s nem mondtam el jól sosem
Szeretlek, s úgy tűnt néhanap, hogy nem
Szeretlek másban is
Szeretlek végleg s ártatlanul
Szeretlek annyi szerelmen túl
Szeretlek akkor is, ha mást hiszek
Szeretlek akkor is, ha más szeret
Szeretlek szótlanul
Ahogy a béke hozzám simul
S mikor a reggel a szívembe szúr

Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Örökös változásban is
Örökös halkulásban is
Örökös távolságban is

Szeretlek, már csak ezt adom, kevés
Szeretlek, s várok rád nagyon, ne késs
Ha másképp nem lehet
Az álmok festenek új mosolyt
Ami néha nekem szólt

Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Szeretlek változóban is
Szeretlek halkulóban is
Örökös búcsúzóban is

Ez a cikk Zorán: Szeretlek először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zeneszerző: Presser Gábor
Szövegíró: Sztevanovity Dusán

Így indul az Amikor elmentél tőlem dal

Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam
Nem tudtam enni és forgolódtam álmomban
Később egy régi lány vigaszait hallgattam
Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam

Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam
És Mario Lanza régi lemezeit hallgattam
És álmomban újra összebújva tangód táncoltam, veled
Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam

De az élet szép s a lemezgyárat felhívtam
És emlékül neked ezt a dalt írtam

Hallgassuk meg Zorán: Amikor elmentél tőlem dalát!

Zorán: Amikor elmentél tőlem dalszöveg

Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam
Nem tudtam enni és forgolódtam álmomban
Később egy régi lány vigaszait hallgattam
Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam

Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam
És Mario Lanza régi lemezeit hallgattam
És álmomban újra összebújva tangód táncoltam, veled
Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam

De az élet szép s a lemezgyárat felhívtam
És emlékül neked ezt a dalt írtam

Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam
Egy régi dalomtól meghatódtam titokban
És egy héten át parkoltam a tilosban
Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam

De az élet szép, s a lemezgyárat felhívtam
És emlékül neked ezt a dalt írtam

Amikor elmentél tőlem majdnem meghaltam
Nagyokat ettem és negyven szivart elszívtam
Egyszer még ittam is, pedig soha nem bírtam
Így amikor elmentél tényleg majdnem meghaltam

Ez a cikk Zorán: Amikor elmentél tőlem először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Így indul a Kócos kis ördögök

Kócos kis ördögök voltunk
Naptól és kosztól sötét volt arcunk
Nyáron csak mezítláb jártunk
Barátom, tán még emlékszel rá

Egyszer egy lánynak orgonát vittünk
Mert tetszett a lány nekünk
És mert a saját kertjében szedtük
Csak átadtuk, s futottunk

Hallgasd meg a Metró: Kócos kis ördögök előadását.

Metró: Kócos kis ördögök dalszöveg

Kócos kis ördögök voltunk
Naptól és kosztól sötét volt arcunk
Nyáron csak mezítláb jártunk
Barátom, tán még emlékszel rá

Egyszer egy lánynak orgonát vittünk
Mert tetszett a lány nekünk
És mert a saját kertjében szedtük
Csak átadtuk, s futottunk

Kócos kis ördögök voltunk
Naptól és kosztól sötét volt arcunk
Nyáron csak mezítláb jártunk
Barátom, tán még emlékszel rá

Nyolc éven át egy suliba jártunk
Az utat jól ismertük
És megtörtént mégis, hogy nem találtuk
S egy moziba tévedtünk

Egyszer egy szürke egeret fogtunk
A szürke szín hatásos
Mert minden lány, kinek kezébe adtuk
Fehér lett, vagy piros

Kócos kis ördögök voltunk
Naptól és kosztól sötét volt arcunk
Nyáron csak mezítláb jártunk
Barátom, tán még emlékszel rá

Ez a cikk Metró: Kócos kis ördögök először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Adj valamit!

Aki megírod a munkámról, hogy miért rossz vagy jó
Adj a mércéből, mely dalra, szóra alkalmazható
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki felhördülsz egy autódban, mert megelőztelek
Adj a tévhitből, mely azt súgja, hogy igazad lehet
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

A semmiből nem lesz se zene, se szó
Csak tőled jut hozzám a rossz a jó
És szeretnék adni, de kapnom is kell
S ha nem adod önként, hát én veszem el

Aki elsők mögött hosszú távon utolsónak futsz
Adj az örömből, mely annyi csak, hogy te is célba jutsz
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki képletekkel számolsz, s az eredmény: halál
Adj az reményből, hogy túlélnéd, mit kiszámítottál
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki nem adsz nekem, s közben mindent elfogadsz
Adj az közönyből, mely azt mondja, így gazdagabb maradsz
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Aki hallottad és érted, amit én adok neked
Adj valamit, hogy megtudjam a véleményedet
Adj valamit
Adj valamit
Adj valamit
Valamit adjál nekem

Én már próbáltam

Én már próbáltam nem szeretni
Én már próbáltam elfeledni
Én már próbáltam elmenni
Próbáltam itt maradni
De nem tudtam elszakadni

Én már próbáltam megcsókolni
Én már próbáltam felbosszantani
Én már próbáltam térden állva
Próbáltam sámlin állva
De nem tudtam őt megkapni

Én már próbáltam kedveskedni
Én már próbáltam kemény lenni
Én már próbáltam elkezdeni
Próbáltam abbahagyni
De nem tudtam megszólalni

Én már próbáltam próbálkozni
Én már próbáltam zongorázni
Én már próbáltam felnézve
Próbáltam lenézve
De nem tudtam megszólalni

Én már próbáltam kölnivízzel
Én már próbáltam gyümölcsízzel
Én már próbáltam szép szóval
Próbáltam lasszóval
De nem tudtam őt elkapni

Hozzám tartozol

Átkoztalak már és magasztaltalak
Mindenkori társam, kedvesem
Hány arc és név, hit vagy szenvedély
Minden erről szól, hozzám tartozol

Illetlen regény, szemérmes kaland
Szeretőm, vagy szűz szerelmesem
Lesz még vagy volt, csak azt mutatja jól
Minden erről szól, hozzám tartozol

Tudok fontosabb dolgokról
Néha megtagadlak magamtól
De máig sem értem, hogy van még dal
Mely nem rólad szól

Bölcsen szerettél és nagyon boldogan
És reszkettél egy titkos orvosnál
Kettőnkért volt, s én nem voltam sehol
A világ erről szól, hozzám tartozol

Vannak színeim a hangodból
Meddig változol?
És máig sem értem, hogy van még dal
Mely nem rólad szól

Voltál rajongó kislány, voltál ismert szépség
Voltál barátság, szerelem, gond s gyönyörűség

Ha tőled elmentem, hozzád érkeztem
A végeredmény száz alakban egy:
Új hang, új név
Mind csak új remény, hogy most van végre jól
Hogy hozzám tartozol, hogy így van végre jól

Átkoztalak már és magasztaltalak
Mindenkori társam, kedvesem
Hány arc és név, hit vagy szenvedély
Minden erről szól, hozzám tartozol

Illetlen regény, szemérmes kaland
Szeretőm vagy szűz szerelmesem
Lesz még vagy volt, csak azt mutatja jól
Minden erről szól, hozzám tartozol

Tudok fontosabb dolgokról
Néha megtagadlak magamtól
De máig sem értem, hogy van még dal
Mely nem rólad szól

Név nélkül

Elköszönsz, valaki elhívott
Jól van, menj csak el, mi mást is mondhatok
Velem is eljöttél, amikor hívtalak
Valakitől elhívtalak

Megkaptalak s épp úgy elvesztelek
Valamit mondanom kell, mert kicsit féltelek
Könnyen kezded el, könnyen adod fel

Állj meg, igen, állj meg
Valahol állj, igen, állj meg
Valaki mellett

Valahol én is ilyen vagyok
Ha valami nagyon kell, mindent félre dobok
De meg kell értened, van, hogy nem éri meg

Állj meg, igen, állj meg
Valahol állj, igen, állj meg
Valaki mellett

Örökség

Miért sírsz, amikor nem rossz ez a hely
Hidd el van még, aki minket irigyel
Megvan minden, majdnem minden, ami jár
És ha nem is kértük, átvehetjük már

Kaptunk nevet, amely változtatható
És a mesét, amely inkább megható
Házat s eszmét, mely épül s összedől
És a hazát, amely éltet s meggyötör
Ennyit hagytak ránk, ennyit bíztak ránk

Áll a korlát és a végleges határ
És az adósság, mely felejtésre vár
És a béke, mely félelemben tart
És a fegyver, melybe rozsda alig mart
Ennyit hagytak ránk, ennyit bíztak ránk

S a győzelmeknél, melyek oly szépek, jelen sem voltunk
S az érdemekről, melyek oly szépek, nem sokszor szóltunk
Úgyis a miénk, amit vállalunk

Néhány elsiratott ember igazát
És a hatalmunktól elszáradó fát
S annyi mindent, mi nem változik még
És a kérdést, azt, hogy mitől lenne szép
Ennyit hagytak ránk, ennyit bíztak ránk

Te is szólalj meg

Ha már itt vagyunk, ne csak némán nézz
Ne csak figyeld azt, hogyan zajlik az egész
Ne sajnáld önmagad
Használd a szárnyadat
Ha látod azt, milyen mély a lent
Ha érted azt, hogy ez mit jelent
Ne hallgasd el, ami szól ott bent
És ne menj tovább
Mert számítok rád

Hogyha halkul már a régi kesergő
Ha már itt vagyunk, ahol fordul az idő
S a vékony jég alatt mélyre úsznak a nagy halak
S tudjuk a néma itt bölcs marad
S elkopnak sorra a jó szavak
Gyanúsnak hisszük az újakat
Te ne menj tovább
Mert számítok rád

Néha én is tévedek
Mégis próbálgatom
Néha én is vállalom
Hát szólalj meg
Te is próbáld meg
Te is szállj be a szólamoddal
Majd segítek neked
Én segítek neked
Csak ne menj tovább
Mert számítok rád

Világország

Mondd, hogy tegezhetem
Hogy sikerül megértenem
Amikor Világország karjába zár

Mi lesz a szívemmel
Mi lesz a rímekkel
Amikor Világország új versre vár

Talán ő hangol majd át
Talán én a zenekarát
Világország rám talált

Mond, mire megismer
Az arcom ki hiszi el
Amikor Világország máson nőtt fel

Mondd, hogy felérem
Mi jár a fejében
Amikor Világország új táncba hív

Mit ér a régi tudás
Mi lehet a megoldás
Ha majd Világország új rejtvényt ír

Akár ő hangol majd át
Akár én a zenekarát
Világország rám talált

Csak figyelem, hogy mire figyel
Csak várom, hogy mit felel
S hozzám Világország mért lesz közel

Száz évig élünk

Holnap új életet kezdünk, te is ígérd meg
Holnap nyitunk egy új lapot a jövőnknek
A gondra rácsapjuk az ajtót és láss csodát
Száz évig élünk, vagy még tovább

Legyen néhány jó barátunk és egy nagy kutyánk
Száz évig élünk, s vigyáznak ránk
Száz évig élünk

Lassan halkítsd le a lelked, s a rádiót
És az újságokkal gyújts be, úgy sem írtak jót
Tedd az asztalra a lábad, hagyd a politikát
Száz évig élünk, vagy még tovább

Bárhogy intenek a bölcsek, ne értsd meg
Mi már sosem vetünk véget a zenének
És ha nem keressük folyton, hogy mi az igazság
Száz évig élünk, vagy még tovább

Szerenád

Tudod, megtennék én bármit
Ha érted teszem
S te egy szerenádod kértél
Hát jól van, legyen
Talán szebb lenne egy ékszer
Egy szál virág
De nem kell más, csak szerenád

Persze jól jönne egy álarc
S egy szép nagy kalap
Jobb, ha nem ismer meg senki
S ez köztünk marad
S te a függöny mögül nézhetsz
Mintha nem is tudnád
Hogy hozzád szól a szerenád

Hát nyíljon már az ablak
Itt várok rád
Most már lebbenjen a függöny
S a gyertyaláng, hm…

És ha elég szépen játszom
A dél dallamát
Talán kapok majd egy csókot
S egy forró teát
Aztán visszabújok melléd
S te nevetsz tovább
Még mindig szól a szerenád

Vasárnap délután

Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
És valahogy sápadtabbak a kirakatok
Vasárnap délután egy igazi fagylalt jólesik
És néha érzek egy régi illatot

Vasárnap délután a csendes, hosszú ebéd után
A mamám rám adta mindig a szép ruhát
Az ajtóban még megfésült és nem hallgatott rám
Ha kértem, hadd járjak így egész héten át

na – na – na – na – na – vasárnap délután,
na – na – na – na – na – vasárnap délután

Vasárnap délután a lányok arca kicsit szebb
S a nagyfiú ígérte tízre hazajön
A tánciskola parkettjén a cipők fényesek
És néhány párnak a figura összejön

Vasárnap délután volt mikor megismertelek
A bátyád apámmal nálunk sakkozott
Kamaszok voltunk és sok hülyeséget beszéltem neked
És kipróbáltuk, a szerelem jó dolog

Vasárnap délután talán a harag is csendesebb
S az elvált apa láthatja kisfiát
A vidéki rokonok látogatják az újszülötteket
És Farkasréten is elfogy a sok virág

Vasárnap délután volt mikor viszontláttalak
És újra megtörtént, ahogyan egy régi napon
Te sem lettél felnőttebb és én sem komolyabb
És előre tudtuk, szeretni jó dolog

Vasárnap délután az időm csendesen megy el
És néha úgy érzem, máris érkezel
Vasárnap délután az este mindig túl közel
Mikor tudom, hogy többé nem jössz el

Vasárnap délután a város meghal egy kicsit
És valahogy sápadtabbak a kirakatok
Vasárnap délután már régen semmi sem történik
Csak néha érzek egy régi illatot

Több mint félszáz év

Ha fáj, ha nem
Ez több mint félszáz év
Egy lépcső, egy emlék, talán az első
És elmúlt félszáz év
Tudom, ilyen már volt, vagy mégsem
Mert páratlan volt – nekem

És volt egy udvar
Egy bringa,
egy Csepel, egy mosoly, egy fotós
És több mint félszáz év
És volt a csapat
A stréber, a dagadt, a bunyós, a colos
És több mint félszáz év

Itt az alkalom rá, hát mérd fel
Azt, hogy mennyit is érsz, ha érsz
S aki néha elkísért, őt se hagyd el

És jött a leltár
Az asszony, a lakás, az ügyvéd, a tanács
Az elmúlt félszáz év – és még néhány
És jött az Úr, az angyal,
a doktor, a bánat, a barát
És több mint félszáz év
Mennyi szívbe került és pénzbe
Míg a lassú gyümölcs beért
Mennyi múltról mond mesét minden íze

Mennyi mély vallomás
Mennyi bölcs búcsúzás
Mennyi halk árulás
Több mint félszáz év
Mennyi hős zendülés
Mennyi csók, mennyi kés
Mennyi szép tévedés ennyi év

Mennyi tér, mennyi fal
Mennyi jó, mennyi jaj
Mennyi űr, mennyi rév
Több mint félszáz év
Mennyi új tartozás
Mennyi színváltozás
Meddig tart, mennyit ér több mint félszáz év

Egy lépcső, magas, mély
Meddig ér, ha elmúlt félszáz év

Az én időmben

Az én időmben sok kohász a jog tudósa volt
Az én időmben sok jogász csak vádakat koholt
Az én időmbe kinn a meccsen durva volt a boksz
Az én időmben divatos volt a bunda és a koksz

Az én időmben minden hanta nyomtatásban állt
Az én időmben minden banda nyugati hangra várt
S csak abból lett a nagy vezír, akit a nép szeret
Az én időmben néhány senki igazán valaki lett

Az én időmben messzi tájról jött a mintakép
A másolat, a jó utánzat sohasem volt elég
Az én időmben mások tudták mitől lesz jó nekem
Az én időm az valahogy nem volt sohasem jó helyen

Az én időmben gondban voltak mind a jó fejek
Már el se hitték, lesz idő az én időm helyett
Most állok itt, mint régi vándor újabb hegytetőn
És bármit nézek, annyit látok, ez is az én időm

Ez a cikk Tizenkét Sztevanovity Dusán dalszöveg, amiket érdemes elolvasni először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zene: Presser Gábor
Szöveg: Sztevanovity Dusán

Minden könnycseppért kár dalszöveg

A függönyt halkan húzom szét,
A hűvös szél arcomhoz ér.
Alszol még, hát aludj csak tovább,
Felejtsd el az éjszakát, egy sóhaj dallamát,
Felejtsd el, hogy szeretlek, amit sohasem mondtam!

A város piszkos, így is szép,
Nem seprik rég.
A felnőttek csak sietnek tovább,
És nem látják, hogy megjelent az a kócos kisgyerek,
Aki nekem integet, akit sohasem hittél.

Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál.
Érints meg, s láthatod, én csak álmokból vagyok!
Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál.
Mennem kell, egy más világ várja elveszett fiát,

Volt pár dalom, rád hagyom,
Hogy mennyit ér, én nem tudom.
Isten veled, várnom nem lehet,
Az út fölött már ott lebeg a tündöklő sereg,
És befogad, és eltemet, mint az esőt a tenger.

Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál
Érints meg, s láthatod, én csak álmokból vagyok
Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál
Bármit mond, bárhogy szól, csönd lesz minden… dalomból

Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál.
Érints meg, s láthatod, én csak álmokból vagyok!
Minden könnycseppért kár, amit értem hullatnál.
Mennem kell, egy más világ várja elveszett fiát,

Hallgassuk meg az Omega – Minden könnycseppért kár előadását.

Ez a cikk Omega – Minden könnycseppért kár először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.