A művelt emberek kedvenc játéka a kvíz. A te tudásod mennyire szerteágazó?

Játssz velünk, és máris megtudod!

Mutatjuk a kvíz kérdéseit – nézzük, sikerül-e a telitalálat?

Induljon a Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 11. része.

Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 11. – megy a telitalálat?

Érkezzenek a kérdések!

Induljon a kvíz

Question

Te ezt felelted:

Jó válasz:

A következő

Helyes válaszaid száma {{SCORE_CORRECT}} a kérdések száma {{SCORE_TOTAL}}

Oszd meg az eredményedet

ShareTweetPinEmail

Your Answers

Retake Quiz

Ez a cikk Magyarok, akikre büszkék vagyunk kvíz 11. – megy a telitalálat? először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Alább az MTI beszámolóját közöljük.

A hamvasztás utáni búcsúztatás kezdetén művészek és barátok álltak díszőrséget a 86 éves korában, 2009. július 30-án elhunyt Kossuth- és Jászai-díjas színész urnája mellett.

„Zenthe Ferencnek megvolt az a különös képessége, hogy az is személyes jó ismerősének tartotta őt, aki soha nem is találkozott vele” – mondta a ravatalnál Hiller István oktatási és kulturális miniszter, hozzáfűzve, hogy „az igazi titok” a művész személyiségében rejlett; valami lefegyverző harmónia áradt belőle, a nagybetűs Természetesség.

„Megszoktuk, gyermekkorunk óta magától értetődőnek vettük, beleszőttük őt a mindennapjainkba, és nem hittük el, hogy valaha elveszíthetjük” – fogalmazott Hiller István. A miniszter hozzátette:
Zenthe Ferenc olyan színésznemzedékhez tartozott, amely a XX. századi magyar film- és színjátszás hőskorából nőtt ki, és amely éppen ezért egyszeri és megismételhetetlen.

Vele túljártunk a törökök eszén

Budapest főpolgármester-helyettese, Schiffer János búcsúbeszédében arra emlékeztetett, hogy a művész a magyar történelemből annyira hiányzó győzelem örömét lopta be lelkünkbe.

„Vele túljártunk a törökök eszén, legyőztük a labancokat, győzött a forradalom és a szabadságharc” – fogalmazott búcsúbeszédében a politikus, aki a művész egy méltatóját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Zenthe Ferenc „képtelen volt nem igazat mondani. Nem akart becsapni bennünket semmilyen álruhában. Minden szerepében őszinte volt, mint az életben”.

Az elhunyt művészről emlékezve a pótolhatatlanságról szólt Horváth Ádám rendező, Zenthe Ferenc egykori kollégája és évtizedes barátja. „Egy titokzatos drágakő volt az emberségébe és a művészetébe is beleépítve” – méltatta a nemzet színészét Horváth Ádám.

A rendező hozzáfűzte: azzal, hogy a színész „elaludt, elvitte tőlünk a varázslatot, (…) az egész ország átérzi, hogy mi is az igazi veszteség”.

A Madách Színház és az egész színházi társadalom nevében mondott búcsúbeszédet Huszti Péter, aki 40 évig játszott a Kossuth-díjas, kiváló művésszel egy színházban.

„Nagyszerű játszótárstól, csodálatos embertől búcsúzunk, aki egy gyönyörű, boldog, kristálytiszta életművet hagyott ránk figyelmeztetőül; és akivel megtörtént a hihetetlen csoda: elérte a távoli célt” – fogalmazott a pályatárs, aki a „rendíthetetlen és rettenthetetlen és a makulátlan emberre is emlékezett”.

Zenthe Ferenc utolsó útjának végén Szabó Gyula, a nemzet színésze szavalta el Pál apostol szeretethimnuszát.

A 86 éves korában, július 30-án elhunyt művész búcsúztatásán számos barát és pályatárs mellett több száz tisztelő is lerótta kegyeletét a Farkasréti temetőben.

Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgótarjánban. Négy szemesztert végzett a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen, de azt otthagyta a Színművészeti Akadémiáért. 1942-ben másodéves volt,
amikor behívták katonának; a világháború után nem folytatta a színiakadémiát, hanem Pécsre szerződött.

1946-tól Kaposváron, Győrben, Pesterzsébeten játszott, majd 1949-ben a debreceni Csokonai Színház tagja lett, s közben vendégként lépett fel a fővárosban Lúdas Matyi szerepében. 1952-től a Madách Színház tagja, sok nagy sikerű szerep alakítója. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben is kiválóan érvényesült.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben.

A Kossuth-díjjal 1997-ben tüntették ki, szülővárosa, Salgótarján pedig 2003-ban választotta díszpolgárrá.

A nemzet színészévé 2005-ben választották meg.

– MTI –

Ez a cikk Zenthe Ferenc utolsó útja: „Egy titokzatos drágakő volt” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A hozzátartozók, a pályatársak, közéleti személyiségek és a tisztelők százai kísérték utolsó útján Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészt Budapesten a Farkasréti temetőben.

Mikolay Bálint római katolikus lelkész, a Makovecz ravatalozónál tartott búcsúztatáson megemlékezett arról, hogy Tolnay Klári egész életét a vallás gyakorlása mellett élte le. Emlékeztetett arra, hogy a művésznő fiatal éveit apácák között töltötte, és ő maga is az Úr szolgálatára készült.

„Köszönjük neked Tolnay Klárit Mindenható, mert egy olyan ajándék volt ő, egy olyan karizma, amit nemcsak nekünk adtál, hanem rajta keresztül mindannyiunknak, az emberiség valamennyi tagjának” – mondta a lelkész a ravatalnál.

Ádám Ottó rendező a pályatársak nevében szólt: Tolnay Klári előtt most hosszú út áll, ahol talán vigaszt talál, gyógyírt, „Cseresznyéskert” fáit kivágják, csak a favágók tompa csapásait
hallani – jóllehet a valóságban nem, de a képzeletünkben ez játszódik le elvesztésével – mondta.

Tolnay Klári ismerte a – szeretet adni – parancsát, az egyoldalú jóságot és a mindennapi újrakezdést. Erre építette szélcibálta magányát, szobányi béke csendjét, amiben megbújhatott, és ahol összegyűjthette azt a maroknyi ragyogást, amivel aztán este megajándékozta rajongóit – emlékezett Ádám Ottó.

A drágán vett tartás tette képessé arra, hogy szeretetet és vigaszt árasszon maga körül, hogy újra és újra elvarázsolja környezetét, személyiségének erős jelenlétével, tehetségének, gazdag sugárzásával, és hogy megajándékozza a világot színészbirodalma minden kincsével – zárta megemlékezését Ádám Ottó.

Utoljára szólók hozzád nyilvánosan

„Utoljára szólók hozzád nyilvánosan, azonban nyilvánosan csak, mert még sokat fogunk beszélgetni itt, vagy ott fenn, ha majd én is és a többiek is oda jutunk” – mondta Sinkovits Imre, a sírhelynél tartott búcsúbeszédében.

„Kérlek téged és a gyászoló tömeget, hogy ne várjatok tőlem nekrológot, mindenre kiterjedő méltatást, gyászbeszédet, végső búcsút, mert búcsúzni attól kell, aki végleg elmegy. A halál nem az élet vége, csak a sorsé, mint ahogyan azt Keresztury Dezső is mondta” – emlékeztetett szavaival Sinkovits Imre.

„Te, a XX. századi magyar színjátszás Dérynéje „átléptél” sírodon, mint az Ember tragédiájában Éva, a Londoni színben. Életed szolgálat volt, ahogy magad is vallottad nem oly régen egy interjúban, szolgáltad a közönséget, színházban, filmen, pódiumon, drámában, vígjátékban, zenés komédiában egyaránt, minden sztáros allűrtől mentesen” – mondta Sinkovits Imre.

A ravatalnál a Madách Színház, a Vígszínház, a Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, valamint közélet személyiségek álltak díszőrséget.

A koporsó körül egy-egy szál sárga rózsával művésztársak álltak, köztük Törőcsik Mari, Almási Éva, Für Anikó, Kaszás Attila, Sztankay István, Koncz Gábor, Zenthe Ferenc, Gálvölgyi János, Eperjes Károly, Psota Irén.

Ugyancsak a koporsó mellett állt Hámori József kultuszminiszter, Várhegyi Attila politikai államtitkár, Schiffer János főpolgármester-helyettes.

Ez a cikk Tolnay Klári utolsó útja – Sinkovits Imre megható beszéde először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Már életében halhatatlanná vált – azaz fel kellett őt támasztani. Valamikor az ötvenes-hatvanas évek fordulóján történt. A Szabó család egyik mellékszereplőjeként a népszerű sorozat akkori írói a Dunába fullasztották a Szabó Icu körül legyeskedő fiatalembert. Ám nem számoltak a közönséggel. A hallgatók addig példátlan módon visszakövetelték, s a szerzők kénytelen-kelletlen új szerepkörben visszaírták az immár 47 (!) éve futó rádiós szappanoperába Zenthe Ferencet.

Akkor már hősként tisztelték. 1954 elején a Rákóczi hadnagyában tűnt fel, mint jó kedélyű kuruc vitéz, hogy kort és egyenruhát váltva kisvártatva egy „szocerett” (2 x 2 néha 5) daloló hőseként azonosuljanak vele. Aztán törökverő Gábor diákként végleg szívünkbe zártuk. Alig két esztendő leforgása alatt Zenthéből sztár lett – legalábbis hazai viszonyaink között. Pedig nem volt sem magas, sem szívtipróan hódító jelenség. Valamit mégis tudott, amire nemcsak a nézőtér gyöngédebb nemhez tartozó része érzett rá. Olykor egy-egy félresikerült, sematikus filmdolgozat nagyobb teret nyújt az egyéniség rejtett arculatának megmutatására.

A Fapados szerelem ártatlanul megvádolt tanárnője ügyében igazságot szerez: egyenes ember, ami a szívén, az a száján, s ha kell, az asztalra csap. Nem csoda, hogy nemsokára ő lesz a magyar filmekben az ügyeletes rendcsináló. A török után a labancokat is elpáholja. Eke Máté, a Tenkes kapitánya – televízió-történeti legenda a hatvanas évek első feléből. A kamaszoknak szánt sorozat korabeli ifjú nézői már a nyugdíjkorhatárt súrolják, de még mindig a kortalan Zenthe Ferencet látják fiatalságot idéző álmodozásaikban.

Megtalálja őt az első magyar tévé-szappanopera stábja is. A Szomszédok Takács taxisofőrje a Szabó család Kárpáti újságírójának édestestvére. Nyugalom és méltóság áradt belőlük, tartást lehetett tanulni tőlük – ha már az iskolákban ezt elmulasztották megtanítani a gyerekeknek. Közben eljátszotta élete legfontosabb filmszerepét. A Jób lázadása főszerepében a biztos halála tudatában is a szeretet parancsát követő idős zsidó férfi alakját örökre emlékeinkbe véste.

S mintha valóban halhatatlan volna: halála után síron inneni üzenetként megszólalt még néhányszor az elnyűhetetlen Szabó család legidősebb közreműködőjeként.

Ez a cikk Zenthe Ferenc – Már életében halhatatlanná vált először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Mednyánszky Ági – Zenthe Ferenc: Nehéz szülőnek lenni először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A színész hetvennél több filmben és tévéjátékban szerepelt.

Egyik leghíresebb szerepe a Tenkes kapitány volt a Magyar Televízió 1962-ben forgatott nagy sikerű sorozatában. Nagy sikert aratott a Magyar Rádió Szabó család című folytatásos családregényében, valamint a Magyar Televízió Szomszédok című sorozatában.

Pályája kezdetétől a közönség szeretete övezte.

„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta a nemzet színészévé választásakor a megnyerő egyéniségű művész.

„A Szabó családban lassan negyven éve benne vagyok, emellett csupa olyan filmet csináltam, hogy amikor az emberek megláttak az utcán, éreztem, hogy szeretnek” – emlékezett a művész.

Ez a cikk Egy Zenthe Ferenc előadás, amit sokan megkönnyeznek először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze, egy olyan ember volt, akinek hatalmas hatása volt nem csak a magyar színházművészet, hanem az egész ország kulturális életére.

Zenthe Ferenc 86 éves korában hunyt el, de hagyatéka tovább él mindazokban, akik valaha is találkoztak vele vagy látták művészetét a színpadon, a filmvásznon vagy a televízió képernyőjén. Az ország gyászolta őt, mert ő nem csupán egy színész volt, hanem egy olyan művész, aki mélyen belevitte magát minden szerepébe, és elvarázsolta a közönségét.

Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színészként Zenthe Ferenc elérte a színjátszás csúcsát. A magyar színház és filmvilág elismert szereplője volt, és számtalan emlékezetes alakítást hozott létre. A Tüskevár és a Bors filmekben, valamint Taki bácsiként a Szomszédok sorozatban olyan karaktereket alkotott, akik örökre az emberek szívén maradnak.

Azt a kiváló művészt, akit a Nemzet Színésze címmel ismertek el, nemcsak a tehetsége, hanem az emberiessége és az alázata tette különlegessé. Zenthe Ferenc mindig hű maradt a színházhoz és a nézőkhöz, és ez a hűség és elkötelezettség élt benne minden nap, minden előadás során.

Zenthe Ferenc emléke továbbra is él, és szíveinkben örökké tart.

Emlékezzünk rá méltósággal és tisztelettel, és hálásak legyünk érte, hogy életünk részévé tette a művészetét és az alakításait.

Zenthe Ferenc, sosem feledünk téged.

Ez a cikk Zenthe Ferenc 2006 óta nincs köztünk – videóval emlékezünk! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zenthe Ferenc 1941-ben a Színművészeti Akadémia hallgatója lett, de egy évvel később a háború miatt be kellett fejeznie tanulmányait.

1945-1946-ban a pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1946-tól 1949-ig a győri Kisfaludy Színház társulatához tartozott. 1949-1952 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1952-2006 a Madách Színház tagja. 1987-1999 között a Szomszédok című teleregény szereplője, melyben Taki bácsit alakította.

A Magyar Rádió – 1959-2007 között futó -, Szabó család című rádiós telenovellájában Tibor, a zongorista szerepét játszotta, később pedig Kárpáti szerepét kapta meg. Számos filmben szerepelt, és szinkronhangként is bizonyított.

Hangját adta többek között a Vuk és Az erdő kapitánya című rajzfilmekhez is.

Zenthe Ferenc 2006-ban hunyt el, emlékezzünk rá.

Ez a cikk Nyugodjon békében! Könnyes szemmel néztük Zenthe Ferenc előadását először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ötvös Csöpi (Bujtor István) és főnöke, a pancser Kardos doktor (Kern András) második balatoni nyomozása egy, a 2. világháborúban a tóba zuhant repülő rakománya körül bonyolódik.

Csak semmi pánik DVD – juss hozzá ITT.

A halott német pilóta lánya fölhívja a füredi rendőrséget, hogy apja annak idején nem lopta ki Magyarországról, hanem elrejtette a koronakincseket, s ő átadná a hely térképét.

A beszélgetést egy bűnbanda lehallgatja, a nőt elrabolják, megszerzik a rajzot, s még Csöpit is foglyul ejtik.

Az utánozhatatlan romantikájú motívumokon túl (a magyar rendőr, vitorlásverseny, autós üldözések) Bujtor István ehhez a filmhez nyerte meg a legtöbb közkedvelt sztárt (Djoko Rosíć, Koncz Gábor, Bodrogi Gyula, Bánhidi László, Zenthe Ferenc, Székhelyi József).

Ez a cikk Csak semmi pánik – DVD-n a nagyszerű film először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Június 27. – Vasárnap
19:40 DUNA Televízió

A Tihanyi Apátság múzeumából ismeretlen tettesek elrabolják a görög eredetű aranyszobrot, a Pogány Madonnát.

Kardos doktor az éppen lefokozás alatt álló Ötvös Csöpit veszi maga mellé, mert mégiscsak Ötvös a legtehetségesebb nyomozója.

A balatoni főidényben épp vitorlásverseny zajlik. Ide, a versenyhez vezetnek a nyomozás szálai. Kardos doktor melléfogásai ellenére, a vízen, a levegőben, és a szárazföldön végrehajtott üldözési jelenetei után Ötvös Csöpi végül – Bencének, a fagylaltos unokájának közreműködésével – felgöngyölíti a bűnügyet.

Rendező: Bujtor István, Mészáros Gyula
Szereplők: Bujtor István, Kern András, Bánhidi László, Kállai Ferenc, Zenthe Ferenc, Gór Nagy Mária, Kovács István

Ez a cikk Június 27-én este Pogány Madonna a tévében először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az esőt felszárítani úgy sem tudod
A szelet megfordítani úgy sem tudod

Ujjaid közül a kor
Úgy száll mint szürke por, és a perc hordja el

Refr.
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.

KLikk a videóra, és nézd meg az előadást!

Ez a cikk Szívszorítón szép! Komlós Juci és Zenthe Ferenc: Azért vannak a jóbarátok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Zenthe Ferenc hamvasztás utáni búcsúztatásán családtagok, pályatársak, barátok és a színművész több száz tisztelője jelent meg. A kulturális tárca képviseletében Hiller István miniszter méltatta a Nemzet Színészét.

‘A Nagyok közül való volt, olyan színésznemzedék képviselője, amelyik a magyar színjátszás hőskorát jelenti. Mindenki az ő filmjein nőtt fel. Óramű pontos, precíz ember volt. Megszoktuk, beleszőttük a hétköznapjainkba’ – mondta a miniszter.

A temetésen az egyik főpolgármester helyettes is megjelent, aki szintén a hétköznapi-színészemberről beszélt.

‘Eke Mátéként vagy a lakótelepek Tenkes kapitányaként mindenkor a hétköznapok történelmét írta nekünk. Zenthe Ferenc civilben vagy jelmezben mindig azt mondta ki, ami mindannyiunk szívét nyomja’ – mondta Schiffer János

Ez a cikk Így néz ki Zenthe Ferenc síremléke először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Mennyire ismered a nagyságot? Jöjjön a Zenthe Ferenc kvízünk és nézzük hány helyes válasz sikerül. Induljon a játék.

Zenthe Ferenc kvíz

Zenthe Ferenc olyan színésznemzedékhez tartozott, amely a XX. századi magyar film- és színjátszás hőskorából nőtt ki, és amely éppen ezért egyszeri és megismételhetetlen.

Emlékezzünk a nagyságra, induljon a kvíz, kezdődjön a játék.

Induljon a kvíz

Question

Te ezt felelted:

Jó válasz:

A következő

Helyes válaszaid száma {{SCORE_CORRECT}} a kérdések száma {{SCORE_TOTAL}}

Oszd meg az eredményedet

ShareTweetEmail

Your Answers

Retake Quiz

Ez a cikk Zenthe Ferenc kvíz – sikerül a telitalálat? először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Szomszédok magyar televíziós filmsorozat, amely az 1990-es évek egyik legkedveltebb, legismertebb és legnépszerűbb műsora volt.

Az első rész próbaadását 1987. május 7-én, míg az utolsó 331. fejezetét 1999. december 30-án tűzték műsorra a Magyar Televízióban.

Ez a cikk Egy kép, egy színész, egy szerep: Takács István („Taki”) – Zenthe Ferenc először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Zenthe Ferenc kitűnő színművészünk Ferencváros mezben… No, nem igazoltuk le – a felvétel 22 éve készült egy Fradi öregfiúk-Színész válogatott meccsen, és ugye a színészek is Fradi mezt kaptak. A meccset ugyanis a Fradi pályán – pontosabban a Gyáli úti edzőpályán rendezték – láthatóan nagy érdeklődés mellett…” – írta a Zöld sasok újság 1993-ban.

Ez a cikk Ritka kép Zenthe Ferencről – a nagyság focimeccsen játszott először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

. „Először is aludni kéne, hogy magamhoz térjek, nagy dolognak érzem, hogy rám esett a választás” – nyilatkozta Zenthe Ferenc kedden, a nemzet színészévé választását követően. „Az örömöm nagyon nagy, hiszen kollégák választottak, én őket nagyon szeretem, ezek szerint ők is engem” – mondta elismeréséről a közönség körében is rendkívül népszerű művész.

„A Szabó családban lassan negyven éve benne vagyok, emellett csupa olyan filmet csináltam, hogy amikor az emberek megláttak az utcán, éreztem, hogy szeretnek” – emlékezett.

Mint elmondta, gyerekkorában erdésznek készült, Pécsi Sándor vette rá, hogy felvételizzenek a színiakadémiára.

Játékfilmben utoljára Koltai Róbert Csocsó című vígjátékában szerepelt. Most is van felkérése főszerepre egy első filmjére készülő fiatal rendezőtől, a forgatás megkezdése a „pénztől függ” – tette hozzá a Budapesthez közeli Nagykovácsiban élő művész.

Színházban már csak epizódszerepeket vállal, „negyven-ötven oldalasakat véletlenül sem merne”, mert nincs hozzá energiája. „Az agy is szépen elkopik (…) Hamar elfelejtem a dolgokat, az meg jó dolog” – mondta Zenthe Ferenc, aki idén áprilisban lesz 85 éves.

Ez a cikk Meglepő! Zenthe Ferencről kiderült, gyerekkorában erre a pályára készült először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm, Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával. A Népszabadság 1996-ban minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából, 7 298 000-en látták, a bevétel 19 151 000 forint.

A film története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse: Bornemissza János, aki portyázó kurucból lesz Vak Bottyán strázsamestere. Amikor azonban elfogja gróf Starhemberget, a labanc generálist, Rákóczi hadnagyává léptetik elő. A labancok elfoglalják János szülőfaluját, s szerelmét Bíró Annát börtönbe vetik. Suhajda, az áruló hajdú így szeretné magának megszerezni Annát. A kuruc sereg azonban megindul a falu felszabadítására. Sikerül visszafoglalniuk a falut, s a győzelmi ünnepet együtt tartják meg a két fiatal – János és Anna – lakodalmával.

rendező: Bán Frigyes
forgatókönyvíró: Barabás Tibor
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Badal János
díszlettervező: Márkus Tibor
dramaturg: Thurzó Gábor
jelmeztervező: Weingruber Éva
látványtervező: Sörés Zoltán
vágó: Zákonyi Sándor

szereplők:
Bornemissza János hadnagy Bitskey Tibor
Bíró Anna Vass Éva
Vak Bottyán Mádi Szabó Gábor
Matyi, Anna öccse Gyárfás Endre
Fekete Miska Zenthe Ferenc
Suhajda István Raksányi Gellért
Rácz Miska Pethes Ferenc
II. Rákóczi Ferenc Deák Sándor
Inczédy ezredes Sármássy Miklós

Ez a cikk Remek magyar film: Rákóczi hadnagya először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

. július Zenthe Ferenc, eredeti nevén: Rameshofer Ferenc (Salgóbánya, 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze.

Négy szemesztert végzett a közgazdaság-tudományi karon, de otthagyta a Színművészeti Akadémiáért. A Színművészeti Akadémia hallgatója lett 1941-ben, azonban a háború miatt 1942-ben befejezte tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja lett. 1952 óta a budapesti Madách Színház színművésze. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Pályája kezdetétől a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, a Nemzet Színészévé választásakor a megnyerő egyéniségű művész.
A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók megtanították lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a Kétszer kettő néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.
A Tenkes kapitánya után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tv-sorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, és szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futó A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregény-szerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000. február óta a Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Örökség díjjal tüntette ki „sokoldalú emberábrázolásáért”.

2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Ez a cikk Zenthe Ferenc 9 éve hunyt el először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.