Zelk Zoltán nagyon tudott az élet vizén helyezkedni, valahogy mindig megúszott minden nehéz helyzetet. Amikor pedig keserűség ütötte fel a fejét, lírai egyéniségének tetőpontjához érkezett. Mindenki tudta, hogy telis-tele volt ellentétes tulajdonságokkal. Kortársai szeretetre méltó, kedves, műveletlenül is okosnak, „istenáldotta” költőnek tartották.
A sáros, hepehupás Érmellék szűkösen élő paraszt-zsidó-cigány világában is a legszegényebbek közé tartozott az érmihályfalvi kis zsidó templom kántora. A Zelk család egy Bihar menyei málladozó kis vityillóban lakott a falu szélén, ahol megszületett 1906. december 18-án Zoltán nevű fiuk, aki túl keveset kapott és hozott magával, hogy nagyhírű és igazán elismert magyar költő legyen. Ő az lett. Egyetlen dolgot hozott magával a családi házból az az ízes nagyon gazdag magyar nyelv. Partium, Biharország, a Szilágyság és délen Arad vármegye ösi öröksége volt ez, mely Pázmány Péter, Arany János, és Ady Endre nyelvi gyökérzete. Ennek a tiszántúli résznek a lakosai javarészt zsidók voltak, akik még a német nyelvet sem értették, a Kárpátalján élők számára használatos jiddis is ismeretlen volt. Ezért az Aradi rabbik kezdeményezésére a helyi vallási vezetők 1840-es évektől átváltottak magyar szóra, hogy a héber szavakat sem ismerő falusiak is megértsék az Istentiszteleteket.
Az apja kántor volt, de ő mégsem tudta kiolvasni a héber betűket. Az elemi iskolának is csak az alsó tagozatáig tanulta az ábécét, meg az egyszeregyet. Már 13 éves korában inaskodott, de egyetlen szakmát sem tanult ki. Mindig annyi pénzt keresett amennyi éppen elég volt az élethez. Vagy annyit sem. Miskolc és Szatmárnémeti utcáin cseperedett, ahol a történelem változása megérintette, ugyanis egyszeriben Romániává változott. Természetesen románul sem tanult meg, egész életében egyetlen idegen nyelvet sem sajátított el. Miután találkozott az erdélyi munkásmozgalommal, 15 éves korában már szocialistának, sőt kommunistának vallja magát. Mindezt tette annak ellenére, hogy sem addig sem utána egyetlen sort sem olvasott Marx, Engels, vagy Lenin műveiből.
A művei megjelenései után elkezdték tisztelni, és elismert kommunista költő lett, a párt büszke volt rá. Mikor a legmagasabb kitüntetéseket kapta igyekezett palástolni ideológiai tudatlanságát és járatlanságát a politikai irodalomban. A költeményeiben és írásaiban is nagyszerűen tudta rejtegetni tudatlanságát, mert nyelvezete csevegős, kedves, élvezetes volt, és mindig érezhető volt a bihari hanglejtés árnyalatának zamata. Ráadásul idegenkedett a durva és trágár írásoktól.
Zelk Zoltán emberi oldalához hozzátartozik, hogy kifejezetten csúnya, de nem taszító megjelenésű volt. Első felesége Bátori Irén aki zene- és énektanárnőnek készült felszentelés előtt álló apácanövendék volt, ugyanolyan szegény családból származott mint Zelk, csak éppen katolikus volt. A házasságkötéssel megvárták a nagykorúságot, majd egybekeltek, mondani sem kell, mindkét család felháborodását kiváltotta az esemény. Első feleségének haláláig meghitt, csendes házaséletben élt, ellenben utána lóversenyző-kártyázó költő lett, akinek ha volt pénze elherdálta, ha nem volt tarhált.
Költői szenvedély
Zelk útja a háborúig kalandos volt. Már 20 éves kora előtt versei jelennek meg Erdélyi lapokban, majd felköltözik Budapestre. Először a Kassák féle munkásköltőnek titulálták, de amikor megismerkedett a Nyugat második nemzedékével és József Attilával, végleg elragadja őt a rímek és jambusok harmóniája. Időközben bátran hangoztatja kommunista elvét, de a Horty időszak alatt óvatosan elhallgatja. Ennek ellenére egy párttagság miatt 1928-ban kitoloncolják Romániába, de rövid idő múlva visszaszöki, majd teljes két évig illegalitásban ír és utazik. Jászberényi utazgatási idején ismerte meg Irént, aki később felesége is lett. A harmincas években megint letartóztatják, de ekkor már elismert költő lett, ezért az irodalom tekintélyes alakjainak heves tiltakozásának köszönhetően nem csukják be. A háború idején munkaszolgálatra viszik Ukrajnába (1942-44), de ezt is megússza élve. Megint itthon van. 1944-ben Hitler megszállja Magyarországot, és elkezdődnek a borzalmak, de Zelk jól tudott rejtőzködni. Felesége a zuglói lakásukon bujtatta a háború végéig. 1944 májusában összeömlik a fasizmus, az ország megtelt a szabadság mámorával. Természetesen a kezdetek óta kommunista költő azonnal az irodalom vezéralakjai közé emelkedik. Dicshimnuszokat ír Rákosi és Sztálin személyéről anélkül, hogy tudná milyen rendszert és ideológiai terrort tartottak fenn. Az egyik Kossuth-díját Sztálinhoz írt ódájáért, a másikat Rákosi Mátyást ünneplő himnikus költeményért kapta. Amikor Sztálin halála után kezdett kiderülni valójában ki is volt a generaliszmusz, azonnal átcsapott tiltakozásba. 1956-ban a forradalom legzengőbb lelkesítője lett. De eljött a megtorlás éve. Háy Gyulával és Déry Tiborral együtt állították bíróság elé, de itt is jobban járt mint a társai, mert alig másfél év raboskodás után kiengedték.
Sinka ErzsébetA szabadulás órája kegyetlenebb volt mint a rabság, mert a kiszabadulás előtt néhány héttel halt meg Irén, majd egy-két nap múlva édesanyja is a halálos ágyán feküdt.
A szomorúságának és fájdalmának legmélyebb pontján bontakozott ki lírai egyéniségének legmagasabb szárnyalása. A következő hónapokban megírta a magyar elégiaköltészet egyik legszebb és legszívszorítóbb alkotását a „Halott sirály”-t. A költő a csalódások kínpadján írt verseivel, költeményeivel felemelkedett a nagy és maradandó költők közé.
Az élete ettől kezdve biztosítva volt. Hangja elmélyült, bensőséges lett, már képes volt politikamentes költeményeket írni, sőt nem érezte feladatának, hogy közéleti témákban írjon. Nagyon jó érzéke volt az ifjabb nemzedékhez, kitűnő verseskötetet írt kisgyermekek számára.
Az öregedés útján találkozott második feleségével Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel, aki újra biztosítani tudta számára az otthon melegét és mellette megtalálta az élet új összhangját. Ezután költészetében újra megszólal a derű és a vidámság. Az utolsó megjelent kötetét halála után felesége gondozásában adták ki (1988), amely az addig kiadatlan műveket tartalmazta.
Forrás: Hetek
