Száz forintos bankjegy: 50 évig a csúcson!


A száz forintos minden tekintetben rekordernek számít a magyar bankjegyek történetében.

Egy papírpénz sem volt annyi ideig forgalomban, mint a “százas”, hiszen 50 éven keresztül szolgálta a magyar készpénzforgalmat, s ez idő alatt 4 különböző magyar címerrel 13 kiadást élt meg.

Túlélte a szocializmust, és még a rendszerváltás után, szinte az ezredfordulóig is fizetni lehetett vele. 1948-ban a legnagyobb címletként jelent meg, de 1998-ban a legkisebb értékű pénzjegyként vonták ki a forgalomból.

A második világháború után megszűnt a királyság mint államforma, s 1946. február 2-án kikiáltották a II. Magyar Köztársaságot, amely magával vonta egy új pénznem bevezetését is, hogy elérjék a pénzügyi stabilizációt.

A világtörténelem legnagyobb hiperinflációját elszenvedő pengő után egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, így a forint mellett a tallér elnevezés is felmerült, de végül előbbi mellett döntöttek. Az új bankjegyek megtervezésére a Pénzjegynyomda grafikusát, a komoly tapasztalattal rendelkező Horváth Endrét (1896-1954) kérték fel, aki korábban számos pengőbankjegy és bélyeg megtervezője volt.

1946 augusztusában csak a zöld 10 és kék színű 100 forintos bankjegyek bevezetésére került sor, amelyeken munkások és szerszámok szerepeltek; olyan szimbólumok, amelyek az élet háború utáni újraindulására utaltak. Ennek ellenére a nyomdatechnikát a gyenge minőség jellemezte, aminek hatására a hamisítás is gyorsan veszélyes méreteket kezdett ölteni – különösen a százforintosok esetében – és ezek mellett még a bankjegyek papírja is gyorsan kopott.

Ezért már a következő évben, 1947-ben új bankjegyek kiadását tervezték, amely munkára ismét Horváth Endrét kérték fel. Az új bankjegysor első tagjjaként a zöld színű 10 forintos jelent meg, majd 1 évvel később a 20 és 100 forintos, 1953-ban pedig immár Rákosi-címerrel az 50 forintos. Ezeknek a mérete egytől-egyig 166 x 72 mm volt. Ezeket a papírpénzeket már az igényesebb nyomdatechnika és kifinomultabb megjelenés jellemezte.

Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az 1000 forintos következett. Ezen bankjegyek értékét már a méretük is tükrözte, hiszen 174 x 80 mm nagyságúak voltak. Az 1000 forintosra például akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben – 1983-ban – újabb szériát nyomtattak. Utolsóként a Széchenyi István képével ellátott 5000 forintos jelent meg 1991-ben. A bankjegysorból azonban érdekes módon a 100 forintos volt az, amely a legtovább forgalomban maradt.

A 100-ast a 10 és 20 forintossal együtt először 1947. február 27-én nyomtatta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mindhárom bankóra a II. Magyar Köztársaság jelképe, a Kossuth-címer került fel. A 10-essel július 25-én már lehetett fizetni, viszont a 20 és 100 forintos csak másfél évvel később, 1948. augusztus 1-jén, illetve 14-én került forgalomba. Mivel 1948-ban ünnepelték az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumát, nyilvánvaló volt, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos is helyet kap a bankjegyeken.

Holmár Zoltán – bulvaros.hu

Watch Dragon ball super

A weboldal használatához el kell fogadnod, hogy cookie-kat helyezünk el a számítógépeden. Részletek

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. A cookie-k (sütik) apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésző beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve ha az "cookie" feliratú gombra kattintasz, elfogadod a sütik használatát.

Bezár