Gyula eredete, jelentése
Régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török jula (fáklya) szóból származik. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel. Így lett a név női megfelelője a Júlia. A gyula méltóságnév hamar személynévvé vált, már a Képes krónikában is olvashatunk Gyula nevet viselő pogány vezérről: “Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak.”. Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula vitézről. A név ezután feledésbe merült, és csak a 19. században újították fel több más régi névvel együtt, amik közül a Gyula igen gyorsan népszerűvé vált.
Jelentése: méltóságnév, a nádor elődje.
Gyula név elemzése
Sorsának alakulását az anyagi sikeressége befolyásolhatja. Színte függőségi helyzetbe kerül attól, hogy elismerjék és felnézzenek rá. Rendkívüli mélységeket tud átélni szélsőségei miatt. Feladata a biztonság és harmónia megteremtése. A gazdagság lehet a célja. Szeretné megmutatni, hogy mije van, mit szerzett, és ez görcsössé teheti. Ugyanakkor a vesztés fájdalmait is át kell élnie. Minden kérést nagylelkűen teljesít, ha ezt hálásan fogadják. Fel kell ismernie, hogy a lehetőségeket azért kapta, hogy másoknak segítsen. Vonzó az emberek számára, hisznek benne, de ezzel nem szabad visszaélnie. Keresi azokat az élethelyzeteket, ahol vezető lehet. Nem tud harcolni, de ez nem is feladata. Fontos számára a szereplés, és ezért mindent meg is tesz. Nehézségeit a szenvedélyek és az élvezetek okozhatják. Azt hiheti, hogy neki minden jár.
Gyula becenevei: Gyuli, Gyulika, Gyulus, Gyuluska, Gyuri, Gyurka, Gyusza, Gyuszi, Gyuszika, Gyuszka, Gyuszkó, Gyuszuka, Gyuszuska
Naptári névnapja: április 12.
