Meglepő érdekesség rovatunkban a Egri csillagok filmről közlünk információkat.
A filmváltozat számos helyen hajtott végre kisebb-nagyobb változtatásokat Gárdonyi Géza közismert történetén. A nyitókép nem a patakban fürdőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán (Major Tamás), akit rituálisan felöltöztetnek a sátrában. Ezt követően látható Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esésének története. Gergő azonban még aznap este Vicuskával és két lóval együtt megszökik Jumurdzsák táborából. A kisfiú beszámolója után Dobó István (Sinkovits Imre) és csapata a többi magyar fogoly kiszabadítására indul.
Jumurdzsák (Bárdy György) a támadás során nyílvesszőt kap a hátába, de túléli, Gergő viszont a török lovával együtt elvitte a férfi amulettgyűrűjét, amit a történet hátralevő részében a félszemű janicsár lázasan keres.
A film teljesen mellőzi Gábor pap figuráját (a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő veszi el tőle a gyűrűt, amit aztán egy levél kíséretében Gergőnek ad), és a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad.
A következő epizód már 1541-ben Buda váránál játszódik: Gergely (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródjaként kíséri urát Szulejmán táborába, a kisded király, János Zsigmond kíséretében. Eközben a törökök csellel elfoglalják Budát, Török Bálintot a szultán fogságba ejti és Isztambulba hurcolja, az özvegy királynét, Izabellát (Ruttkai Éva) pedig a gyermek királlyal együtt Erdélybe küldi.
Az ő egyik udvarhölgye Cecey Éva is. Rövid epizódot követően – amelyben Mekcsey (Bitskey Tibor) és Gergely becsületbeli párbajt vívnak, majd megegyeznek, hogy együtt megpróbálják Török Bálintot kiszabadítani a fogságból – Gergely is követi Évát Gyalu várába, ahol megérkezésekor tudja meg, hogy Éva éppen házasodni készül a királyné akaratából.
Minden idők legnépszerűbb színes, szélesvásznú magyar történelmi kalandfilmje, az Egri csillagok már betöltötte negyvenedik „életévét”, a hozzá fűződő legendákat azonban még mindig szívesen idézgetjük.
A legnagyobb sikertörténet
Gárdonyi Géza regényének megjelenése után hatvanhét évvel, a film készítésekor Várkonyi Zoltán rendező és Nemeskürty István forgatókönyvíró megtalálták a legtermészetesebb utat a közönség szeméhez és szívéhez. Így hát a produkció emberek százezreit csalogatta a mozikba.
Nem csoda, ha az Egri csillagokat tekintik a háború utáni magyar filmgyártás legnagyobb sikertörténetének. Sőt, külföldön is hódított: Talizmán címen számos országban volt látható az elmúlt négy évtized alatt. A siker egyik titka, hogy azok a nézők, akik korábban már olvasták a regényt, nem csalódtak az 1968-ban forgatott filmben. Életszerűen peregnek előttünk a csatajelenetek, valamint a két ifjú, Bornemissza Gergő (Kovács István) és Cecey Éva (Venczel Vera) kalandokkal teli szerelmének kibontakozása.
A rendezői bravúrok mellett nagy feladat hárult Vayer Tamás díszlettervezőre, valamint Szász Endre grafikusra, akinek sajátos terveire épült a film. Utóbbi alkotó lovagolni is megtanult, csak azért, hogy a rekkenő hőségben naponta többször bejárhassa a forgatás hatalmas helyszíneit, s szemügyre vehesse a készülő vagy már felállított díszleteket.
30 meglepő érdekesség az Egri csillagok filmről összeállításunk folytatódik.
