Egy brit-holland kutatópár megtalálta egy élőlény fogainak legkorábbi ismert példányát egy mintegy 410 millió éves halkövületben.
Martin Rücklin, a hollandiai Naturalis Biodiversity Center és Philip Donoghue, az angliai Bristoli Egyetem kutatója a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Biology Lettersben tette közzé tanulmányát a foglemezkövület elemzéséről.
A kutatók egy múzeum raktárában dobozba zárva bukkantak rá a foglemez-fosszíliára, amelyet mintegy 40 éve őrizhettek az intézményben. A foglemez egy kihalt halfajból (Romundina stellina) származik – olvasható a Physorg tudományos hírportálon.
A szakemberek megállapították, hogy egy felső lemezről van szó, amelyen több pici fog van, ezek valószínűleg az élelem összezúzásában játszottak szerepet. A fosszília körülbelül 410 millió éves. A szakemberek emlékeztettek arra, hogy létezik ennél idősebb halfosszília, de annak nincs fogazata.
Hogy többet tudjanak meg az ősi fogakról, a fog kialakulásáról a kutatók háromdimenziós röntgenfelvételek ezreit készítették el minden lehetséges szögből, és azokat számítógépbe táplálták. Egy speciális szoftver segítette őket abban, hogy oly módon újrateremtsék a foglemezt, amely megmutatja, miként fejlődhetett ki az idők során.
Az elemzés kimutatta azt is, hogy a fogazat ugyanabból az anyagból van, mint a halpikkely és az emberi fog, és állkapocs hiányában is létezett, ami megerősíti azt az elméletet, hogy a fogazat és az állkapocs elkülönülten fejlődött ki.
A kutatók úgy vélik, hogy a fogak kifejlődéséhez vezető evolúciós folyamat valószínűleg ugyanaz az általános folyamat, amely más szervek kifejlődéséhez vezetett.
– MTI –
