Élő hagyomány címmel az operettről rendeznek tudományos és szakmai konferenciát a Budapesti Operettszínházban a Színház-és Filmművészeti Egyetemmel közös szervezésben szombaton és vasárnap.
A magyar operett napján, október 24-én kezdődő kétnapos eseményen ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen a zenés színházi műfaj – áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát.
Jákfalvi Magdolna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a konferencia szervezője az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az évfordulók, a centenáriumok mindig eszünkbe juttatják, milyen hagyományok ritmizálják napjainkat, milyen események hatnak közérzetünkre.
Mint kiemelte, a Csárdáskirálynőt száz éve mutatták be. „Száz éves ez a karakter, mely egyrészt világszerte ismertté tette az operettnek ezt a magyar-monarchiás változatát, másrészt emlékezetünkben Melinda, Éva, Tünde mellett foglal helyet” – jegyezte meg. A kétnapos konferencia a Csárdáskirálynőt és a többi operettkaraktert veszi sorra, így a műfaj egészéről kapunk képet – tette hozzá.
A nyitó előadást Batta András, zenetörténész tartja. A felszólaló történészek kitérnek egyebek mellett az operett jelenségére, beszélnek fordításról, átírásról, játékhagyományról, vándormotívumokról, primadonnákról. Mivel a művészetek elemzése az alkotókkal együtt alkot teljes diskurzust, felkérték a szakma évtizedes tapasztalattal rendelkező nagyjait – rendezőket, dramaturgokat, színházigazgatókat -, fogalmazzák meg ők is, szerintük mi is az operett.
Jákfalvi Magdolna kitért arra, hogy a konferenciára meghívták Kevin Clarke történészt, az Operetta Research Center igazgatóját, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzőjét. Hozzátette: olyan nemzetközi tudományos kutatás beindítását tervezik, amely a magyar operettet hungarikumként definiálva Offenbach, Donizetti, Strauss, Stoltz, Gilbert és Sullivan kisoperái mellett elemzi az egykori monarchia területén kialakult különleges műfaj sajátosságait és különös hatástörténetét.
Szavai szerint az operett műfajáról tudományos konferencia Magyarországon még nem volt.
A konferencia szombaton Kerényi Miklós Gábornak, a színház művészeti vezetőjének köszöntőjével és M. Tóth Gézának, az egyetem rektorának megnyitójával kezdődik. Ezt követően Batta András, Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor, Selmeczi György, Ring Orsolya és Mátrai Diána előadása hallható. Délután Gajdó Tamás, Muszatics Péter, Kevin Clarke, Heltai Gyöngyi, Herczeg Tamás, Kiss Gabriella és Somogyi Szilárd tart előadást.
A vasárnapi programban Hermann Zoltán, Szabó-Székely Ármin, Molnár Dániel és Jákfalvi Magdolna felszólalása szerepel. A konferencia utolsó, Újrafordítás, átírás, átalakulás című szekciójában Lőrinczy Attila, Mohácsi István, Bozó Péter, Anger Ferenc, Imre Zoltán és Kovács Dániel előadása hallható.
