in

Ady Endre – A föl-földobott kő

Jöjjön Ady Endre – A föl-földobott kő.

Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbúsong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Tied vagyok én nagy haragomban,
Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban
Szomorúan magyar.

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,
Kicsi országom, példás alakban
Te orcádra ütök.

És, jaj, hiába, mindenha szándék,
Százszor földobnál, én visszaszállnék,
Százszor is, végül is.

The post Ady Endre – A föl-földobott kő appeared first on Meglepetesvers.hu.

Szólj hozzá!

Reményik Sándor: Valaki értem imádkozott

Koncz Zsuzsa – Véget ért