Közismert, hogy Antal Imre tévés karrierje előtt zongoristaként beutazta a világot, de jobb kezének hirtelen ízületi gyulladása miatt véget ért pályafutása. Szerencsére zongorajátékáról még elérhető néhány felvétel.
Hódmezővásárhelyen született, ahol szülei pedagógusok voltak. Gyermekként zongorázni tanult, és egy iskolai fellépésének híre eljutott a szegedi konzervatórium igazgatójához, aki felvette az intézménybe. 1951-ben a család felköltözött Pestre, és ő az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, 1959-ben kitüntetéssel végzett.
Az Országos Filharmónia szólistája lett, hangversenykörútjain bejárta a fél világot. Két ízben VIT-díjat, Bolzanóban a Busoni versenyen második díjat, 1966-ban Budapesten a Liszt versenyen első díjat nyert.
Idehaza a Fiatal Művészek Klubjában talált módot a feloldódásra, ahol hangversenye előtt és után állandóan vicceket mesélt. Erre figyelt fel Békés József író, televíziós szerkesztő, aki elhívta műsorvezetőnek a televízióba.
Felívelő zenei pályafutásának a hatvanas évek végén a jobb kezében fellépő ízületi gyulladás vetett végett, egyre nehezebben játszott, és végül fel kellett adnia zongoraművészi ambícióit.
