Arany János: Toldi estéje – íme a tartalom.
Első ének
Ősz van. A fákról hull a levél. Rövidülnek a nappalok. A nap is nyugovóban még végignéz a tájon. Legszebben Nagyfalura néz, ott is Toldi Miklós kertjére. Nem a hosszú árnyékot nézi, hanem Toldit, amint a sírdomb mögött térdel. Már öreg a híres bajnok. Haja galambősz. Épp imádkozik. Néha egy-egy könnycsepp csillog szeme sarkában. 3 éve, hogy nem az udvart szolgálja, hanem itthon a halált várja. Azért jött haza, mert az ő szemében szálka volt a királyi udvar nagy pompája. Az ősi ház is már elöregedett, s arra vár, hogy egy forgószél a földhöz csapja. Az ablakban már nem virít a rozmaring, az ajtó is „megvetkezett”, rozsdás a kilincse, s mikor az öreg Bence bejön rajta, sírva megcsikordul. Toldi fegyvernök vitéze, Bence is megöregedett. Mikor belép, észreveszi gazdáját és a küszöbön észrevétlenül megáll. Toldi azonban meglátja és megparancsolja neki, hogy hozzon egy kapát meg egy ásót. Bence elgondolkozik ezen, hisz nincs itt az ideje a veteményezésnek, de hozza a szerszámokat és kérdőn néz Toldira. De ő szó nélkül fogja a kapát meg az ásót és a gyepen 4 lépés hosszú 2 lépés széles helyet kijelöl.
Bence szeretné tudni, mit csinál gazdája, de nem kérdezi, csak nézi, ahogy a gödör egyre mélyebb lesz. Egy idő után megunja a tétlenséget, és segít az ásásban. Nem sokáig tűri szó nélkül, de a kérdésére megint nem jön válasz. Bence csak beszél, Toldi hallgatja. Bence elmondja, hogy aki meghalt, azt már eltemették. Miklós édesanyját is, már 40 éve. Ekkor Toldi felegyenesedik, végig néz édesanyja sírján, majd dolgozik tovább. Majd Bence Miklós édesapjáról emlékezik meg. Ekkor Miklós könnycseppet töröl le a szeméből. Mikor elkészült a gödör végre Toldi is megszólal. Elmondja, hogy Lajos királynak hű szolgája volt, de a király elküldte az udvarból, mert igazat szólt. Azt kívánja a királynak, hogy az Isten hűségesebb szolgával áldja meg mint amilyen ő volt. Élete már hanyatlóban van. Nincs semmi, ami az élethez kösse.
Kardját már 3 éve a rozsda marja, s azt már ellenség vére le nem mossa. Nincs már őrá szüksége a hazának, s ezért vándor-madár lelke indul melegebb hazába. Bence lelkére köti, hogy ide temesse el, ha eléri a végzet, s a kereszt helyett az ásónyél legyen a fejfája. A hű szolga sírva fakadt ezen a beszéden.
A nap lenyugodott, s utána a sötét éjszaka maradt.
Egy lovas közeledik. Meglátja Bencét és kérdi, hol van a gazdája. Toldi a sírgödörben áll. Ekkor a lóhátas, Pósafalvi elmondja, hogy azért jött, hogy Toldit Budára hívja, mert a magyar címert egy olasz bajnoktól vissza kellene szerezni. Sok magyar vitézt legyőzött az olasz, s már csak Toldiban van reménységünk.
Toldi kiugrik a sírból. Megvendégeli Pósafalvit a házában. (Mulatoznak, birkóznak a borral.)
Teljes tartalom – Toldi estéje tartalom