Íme Bangó Margit: Messze vagyok idegenbe előadása.
Messze vagyok idegenbe, kitaszítva elfeledve.
Árván élek, jaj de messze tőled.
Csillagfényes fényes éjszakákon, a szememre nem jön álom.
Éjjel nappal, álmodom felőled!
Nézegetek egy csillagot, mely minket soha el nem hagyott.
Csak kettőnknek fénylett.
Ha egymásé nem lehetünk, ha egymásért nem élhetünk.
Bánatimban meghalok én érted.
Ha majd egyszer sok év után, véletlenül sorsod útján.
Árva szívvel, errefelé járnál.
Gyere ki a temetőbe, rátalálsz a szeretődre.
Csak egy percre, állj meg a fejfámnál!
/:Öleld át a két karoddal, vigasztalan bús szavakkal.
Mesélj neki szépet.
Ha az égben találkozunk, egy Istenhez imádkozunk.
Én mindent mindent, meg köszönök néked!:/