Ma ünnepli 70. születésnapját Bánsági Ildikó. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, valamint a Nemzet Művésze. Gáspár Sándor színművész elvált felesége és Gáspár Kata színésznő édesanyja.
Bánsági Ildikó 1966-ban érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban. Utána három évig dolgozott a Nemzeti Színház stúdiósaként. Elvégezte a Színiakadémiát, majd 1972-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Később játszott a József Attila Színházban, a Vígszínházban és még sok egyéb helyen.
A nagyközönség többek között a Szabadság, szerelem, a Roncsfilm és a Szindbád című filmekben csodálhatta meg kivételes játékát.
Az Őszintén Szily Nórával című műsorban így vallott az életéről:
– Van bennem némi fájdalom, hogy egy korszak elmúlt. Én ugyanis nagyon szerettem a tévéfilmeket. Már akkoriban elszomorított, ha nem volt öt forgatókönyv az asztalomon. A rendszerváltás idején a leánygyermekemmel voltam otthon, és azt hittem, hogy velem van a baj, hogy nem hívnak. Otthon szoptattam a gyerekemet, és hiába vártam. Aztán kiderült, hogy mások is így jártak. Be kell látni, hogy a népszerűséget a csatornák adják – mondta.
A színésznő, aki 25 évig élt házasságban kudarcként élte meg a válását, és Szilynek elárulta, nem is nagyon tud szabadulni ettől az emléktől.
– Azt hittem, hogy az új életem új életformát hoz magával. Újra társasági életet élek és eljárok ide-oda. Előtérbe került a 25 éves életem, amikor önálló lakásom volt. Több az indiai bútorom, mert azokat nagyon szeretem. Van erőm ahhoz, hogy felfedezzek új dolgokat.
A színésznő egyébként nem adta fel álmát, a boldogságot. Igenis, vágyik a szerelemre.
– Én nem tudok egyedül élni a szívem és lelkem szerint. Az egyedüllétben az egyedüllét a legrosszabb, hogy nem tudom kivel megosztani az életemet. Etetem a madarakat és gyönyörködöm a virágzó cseresznyefában.
