<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Népszerű kirándulóhely Téma - Retromuzsika.hu</title>
	<atom:link href="https://retromuzsika.hu/category/nepszeru-kirandulohely/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://retromuzsika.hu/category/nepszeru-kirandulohely/</link>
	<description>Retro hírek napjainkban, örökzöld zenék</description>
	<lastBuildDate>Wed, 27 May 2020 04:56:56 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	

<image>
	<url>https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2022/09/cropped-retromuzsika-favicon-32x32.jpg</url>
	<title>Népszerű kirándulóhely Téma - Retromuzsika.hu</title>
	<link>https://retromuzsika.hu/category/nepszeru-kirandulohely/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
<site xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">56280752</site>	<item>
		<title>Megyer-hegyi tengerszem</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-megyer-hegyi-tengerszem/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-megyer-hegyi-tengerszem</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 27 May 2020 04:54:41 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17843</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Megyer-hegyi tengerszem. A &#8222;Tengerszem&#8221; kialakulásának története Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is. Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-megyer-hegyi-tengerszem/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-megyer-hegyi-tengerszem/">Megyer-hegyi tengerszem</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Megyer-hegyi tengerszem.</strong></p>
<p><strong>A &#8222;Tengerszem&#8221; kialakulásának története</strong></p>
<p>Az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt látványosság, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is.<br />
Hajdan itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit. Az egykori bányaudvart mára csapadékvíz töltötte fel, és festői szépségű, állandó vizű tó keletkezett a helyén, melynek legnagyobb mélysége kb. 6 m, a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.<br />
Érdekes látványt nyújt itt a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott &#8222;kanyon&#8221; is.</p>
<p>A Megyer-hegy fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott riolittufából áll. E tulajdonsága úgy alakult ki az egyébként könnyen porló és omló riolittufának, hogy a vulkáni utóműködés során, a felfelé áramló meleg vizes oldatok, gázok, gőzök átjárták és átalakították a tufát. Kvarcszemcséi igen kemény, természetes cementáló anyagba ágyazódtak, ennek köszönhető keménysége. Földtanilag a Tokaj-hegységre jellemző miocén vulkáni utóműködés nagyszerű szemléltetője, ahol a bányafeltárás következtében bepillanthatunk az egykori hidrotermális központ belsejébe..</p>
<p><strong>Megközelítés</strong></p>
<p>Kb. 8 km-es sétára, készüljön az, aki gyalogosan akarja megtenni az utat a Sárospatak közeli Megyer-hegyre és vissza. Ha a térképen megjelölt Református Kollégium Gimnáziuma elől indulunk, akkor Sátoraljaújhely felé vegyük az irányt ahol a Kazinczy út árnyas fái alatt, kezdhetjük utunkat Aztán a fák és a házak elfogynak, átmegyünk a sorompón, elhagyjuk a Sárospatak táblát és néhány száz méter megtétele után már a 37-es úton, találjuk magunkat. A 37-esen talán még 100 m-t sem kell megtennünk Újhely felé és már térhetünk is balra, a BOTKŐ sétaerdő felé, amin átvezet az utunk. A sétaerdőn egyenesen haladjunk át a földúton, ami a hegyek felé vezet, amelynek a vége felé összeborulnak a fák</p>
<p>Az erdőt elhagyva, jobbra nézve elénk tárul a Megyer-hegy látványa. A nyeregforma jobboldali részén friss telepítésű szőlőterület kezdődik, színben elválva attól. Ennek a barnás területnek a bal oldali csücskénél található a Tengerszem.</p>
<p>A szőlők közötti egyenes úton is megközelíthetjük a Tengerszemet, ha jobbra fordulunk az első elágazásnál, azt az utat válasszuk, amelyik a jobb ívet alkotva a szőlőtábla szélén vezet bennünket. Nemsokára eljutunk egy romos házig. Ha eddig az utat autóval tettük meg, itt célszerű letenni, mert &#8211; főleg eső után &#8211; a tovább vezető ösvényt a víz kimosta, árkos és köves. Egy hűvös helyre leállva és lezárva nyugodt lélekkel otthagyhatjuk autónkat. Innen még kényelmesen sétálva sem lesz több, mint félóra a menetidő. A Tengerszem feliratú táblát is megláthatjuk, ami megnyugtat, hogy nem tévedtünk el.</p>
<p>A hegyi ösvényen tovább haladva figyelemmel követhetjük a Piros &#8211; keresztPiros turistaút jelzéseit.<br />
Az ösvény végén, még mielőtt a frisstelepítésű szőlőterületre kijutnánk, balra, felfelé kell megtennünk pár métert, amikor szemet gyönyörködtető látvány elénk tárul. A sziklafalak korláttal vannak határolva, de a biztonság kedvéért ne engedjük el a gyerekek kezét.</p>
<p><strong>Út a Tengerszemhez Károlyfalván át.</strong></p>
<p>Ha nem készültünk hosszabb gyalogtúrára és kocsival vagyunk, egy könnyebb túrával is feljuthatunk a Tengerszemhez Károlyfalván és a Mikolai Pihenő- és Szabadidőparkon keresztül. Ekkor is Sátoraljaújhely felé kell indulnunk, de a 37-es főútra kiérve, arról nem kell a Botkő sétaerdőnél balra letérnünk, hanem menjünk tovább Újhely felé. Csak a hosszú egyenes szakasz vége felé kanyarodjunk le balra, Károlyfalva irányába. A faluba érve jobbra menjünk, majd a Tengerszem táblánál balra térve menjünk ki a faluból. Rövidesen elérjük a halastavat, ami egy magánterületen van.</p>
<p>A tó mellett őrzött parkolót találunk, ahol biztonságban tudhatjuk az autónkat, amíg gyalog folytatva utunkat felmegyünk a hegy tetején lévő Tengerszemhez</p>
<p>Visszatérve, a tó partján van lehetőségünk kipihenni fáradalmainkat a tóparti padokon, vagy éppen piknikezni a tölgyfaasztaloknál.</p>
<p>A Megyer-hegynek erről az oldaláról Károlyfalvára és az újhelyi hegyekre nyílik felejthetetlen kilátás.</p>
<p><iframe class="youtube-player" title="YouTube video player" width="662" height="373" src="https://www.youtube.com/embed/1dyq861lDPY?version=3&#038;rel=1&#038;showsearch=0&#038;showinfo=1&#038;iv_load_policy=1&#038;fs=1&#038;hl=hu-HU&#038;autohide=2&#038;wmode=transparent" allowfullscreen="true" style="border:0;" sandbox="allow-scripts allow-same-origin allow-popups allow-presentation allow-popups-to-escape-sandbox"></iframe></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-megyer-hegyi-tengerszem/">Megyer-hegyi tengerszem</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17843</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Rám-szakadék (Dunakanyar) &#8211; videó</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-ram-szakadek-dunakanyar/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-ram-szakadek-dunakanyar</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 03 Aug 2017 12:53:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=19532</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Rám-szakadék (Dunakanyar). A túrázók egyik legkedveltebb helye a Rám-szakadék, ahol tanösvénytől függően 7-17 kilométeres utakon vehetünk részt. Két vége között 112 méter a szintkülönbség, amit egyszerű kirándulós felszereléssel is leküzdhetünk. A maximális élményért érdemes lentről felküzdeni magunkat Dobogókőig. A szük völgyeken a vízesések közelében kell felmásznunk több helyen [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-ram-szakadek-dunakanyar/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-ram-szakadek-dunakanyar/">Népszerű magyar kirándulóhely: Rám-szakadék (Dunakanyar) &#8211; videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Rám-szakadék (Dunakanyar).</strong></p>
<p>A túrázók egyik legkedveltebb helye a Rám-szakadék, ahol tanösvénytől függően 7-17 kilométeres utakon vehetünk részt.</p>
<p>Két vége között 112 méter a szintkülönbség, amit egyszerű kirándulós felszereléssel is leküzdhetünk. A maximális élményért érdemes lentről felküzdeni magunkat Dobogókőig.</p>
<p>A szük völgyeken a vízesések közelében kell felmásznunk több helyen is.</p>
<p>A turistaútvonal 2006-ban lett újjáépítve 4,5 millió forintból. Így pihenők és 200 méternyi korlát teszi biztonságosabbá és élvezetesebbé a sétát.</p>
<p>A sziklák között kerecsensólymok, hollók, nyusztok, kék galambok, fekete harkályok és vadmacskák is pihennek. A növények közül a hölgyestike, nagyezerjófű, mérges sás és a tarka nőszirom fordul elő az úton.</p>
<p><strong>Figyelem!</strong></p>
<p>A balesetek elkerülése érdekében ajánlatos betartani az alábbi tanácsokat:</p>
<p>•A balesetek elkerülése érdekében és a jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak! Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!<br />
• Esős, havas időben ne induljunk el a Rám-szakadékba!<br />
• Mindvégig kövessük a turistajelzést! Ne kíséreljünk meg a szakadékból ki-, illetve oda bemászni, mert rendkívül balesetveszélyes!<br />
• A terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben vágjunk neki az útnak!</p>
<p><iframe class="youtube-player" title="YouTube video player" width="662" height="373" src="https://www.youtube.com/embed/rs6JSDo9fWA?version=3&#038;rel=1&#038;showsearch=0&#038;showinfo=1&#038;iv_load_policy=1&#038;fs=1&#038;hl=hu-HU&#038;autohide=2&#038;wmode=transparent" allowfullscreen="true" style="border:0;" sandbox="allow-scripts allow-same-origin allow-popups allow-presentation allow-popups-to-escape-sandbox"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-ram-szakadek-dunakanyar/">Népszerű magyar kirándulóhely: Rám-szakadék (Dunakanyar) &#8211; videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">19532</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Margit-sziget</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-margit-sziget/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-margit-sziget</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 31 Jan 2017 05:16:33 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17883</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Margit-sziget. A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja. Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-margit-sziget/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-margit-sziget/">Népszerű magyar kirándulóhely: Margit-sziget</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Margit-sziget.</strong></p>
<p>A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja.</p>
<p>Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének.</p>
<p>Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet, sportlétesítményt illetve a Margit-szigeti víztornyot leszámítva épület nincs rajta, mivel az egész sziget tulajdonképpen egy hatalmas park, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – autóbuszok és taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál.</p>
<p>A hídról érkező útvonal tengelyében, kör alakú pázsittér közepén látható emlékművet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulójára állították fel 1972-ben.</p>
<p>Kiss István szobrászművész alkotása virágsziromszerűen egybecsavarodó bronzlapokból áll, melynek belső oldalát az eltelt száz év jellemző tárgyai díszítik.</p>
<p>A pázsitteret a főváros utcáit jelképező andezitcsíkok osztják meg. Az emlékmű mögötti hatalmas szökőkút esténként színes fénnyel van megvilágítva.</p>
<p><iframe class="youtube-player" title="YouTube video player" width="662" height="373" src="https://www.youtube.com/embed/M-MfrN_zNKE?version=3&#038;rel=1&#038;showsearch=0&#038;showinfo=1&#038;iv_load_policy=1&#038;fs=1&#038;hl=hu-HU&#038;autohide=2&#038;wmode=transparent" allowfullscreen="true" style="border:0;" sandbox="allow-scripts allow-same-origin allow-popups allow-presentation allow-popups-to-escape-sandbox"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-margit-sziget/">Népszerű magyar kirándulóhely: Margit-sziget</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17883</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Gemenci erdő &#8211; videó</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 30 Jan 2017 12:07:01 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarország]]></category>
		<category><![CDATA[turisztikai látnivalók]]></category>
		<category><![CDATA[video]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=16683</guid>

					<description><![CDATA[<p>Népszerű magyar kirándulóhely: íme a Gemenci erdő. Íme egy videó Gemencről. Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park területi egysége, 1977 óta védett. Az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amelyhez növényzete is igazodik: a mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg, valamint itt él a cserjeszinten a galagonya és a hamvas szeder. A Gemenci erdőt [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/">Népszerű magyar kirándulóhely: Gemenci erdő &#8211; videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Népszerű magyar kirándulóhely: íme a Gemenci erdő.</strong></p>
<h4><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/2">Íme egy videó Gemencről.</a></strong></h4>
<p>Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park területi egysége, 1977 óta védett. Az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amelyhez növényzete is igazodik: a mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg, valamint itt él a cserjeszinten a galagonya és a hamvas szeder.</p>
<p>A Gemenci erdőt egy élménytúra útvonal részeként, a természet zavarása nélkül is megismerhetjük. Felfedezhetjük gyalog, kerékpárral és kisvasúttal is a különleges ártéri erdőtársulás titkait, sétahajózhatunk, kenuzhatunk, megnézhetjük a halászati. és vadászati kiállítást is.- írja az itthon.hu.</p>
<p>A legjobb az egészben az, hogy a túra teljes hosszát a Rezét gőzössel, azaz a Gemenci Erdei Vasúttal is végigjárhatjuk. Az út, hol máshol, mint a Pörbölyi Ökoturisztikai Központnál kezdődik, ahonnan a kisvasút indul.</p>
<p>Ha időben, azaz a vonat indulását megelőzően érkeztünk, kihagyhatatlan a központ interaktív kiállítása, ahol digitális mikroszkóp, gímszarvas csontváz, színes monitorok és látványos tablók, az erdőgazdálkodás tárgyi emlékei, valamint különleges preparátumok segítségével ismerhetjük meg a „Gemenci erdő kincseit&#8221;.</p>
<p>A Gemenci erdőnek két központja van, ahonnan érdemes a túrázást indítani, Pörböly és Bárányfok. Az erdei vasút Pörbölyről és Keselyűstől indul, és mindkettő végállomása a Gemenc-Duna-part megálló. Hétvégenként nosztalgia-gőzmozdonyok is indulnak.</p>
<h4><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/2">Íme egy videó Gemencről.</a></strong></h4>

<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/QV4EQzTIZ70?rel=0" width="674" height="379" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gemenci-erdo/">Népszerű magyar kirándulóhely: Gemenci erdő &#8211; videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">16683</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Szalajka-völgy – videó</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 30 Jan 2017 05:57:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[turisztikai látnivalók]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=16720</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Szalajka-völgy. Kétségkívül a Bükk legszebb kirándulóhelye, egész évben gyönyörű, de ősszel még varázslatosabb, ahogy a különféle növények más-más színben pompáznak. Videó a Szalajka-völgyről. A Szalajka-völgy, és az erdei vasút Szilvásváradról indulnak felfelé a hegyek között. A völgyben sétálva kisebb nagyobb vízeséseket – köztük a híres Fátyol-vízesést –, [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/">Népszerű magyar kirándulóhely: Szalajka-völgy – videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Szalajka-völgy.</strong></p>
<p>Kétségkívül a Bükk legszebb kirándulóhelye, egész évben gyönyörű, de ősszel még varázslatosabb, ahogy a különféle növények más-más színben pompáznak.</p>
<p><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/2">Videó a Szalajka-völgyről.</a></strong></p>
<p>A Szalajka-völgy, és az erdei vasút Szilvásváradról indulnak felfelé a hegyek között. A völgyben sétálva kisebb nagyobb vízeséseket – köztük a híres Fátyol-vízesést –, tavakat, patakot, barlangokat láthatunk. Sétálhatunk gyalog vagy felülhetünk a kisvasútra.</p>
<p>Mehetünk a kilátó irányába, vagy az ősember-barlang felé, ahonnan pedig Istállóskő felé lehet tovább túrázni. Bármerre megyünk is a lényeg a friss tiszta levegő, az védett erdő nyugalma, no meg a madárcsicsergés.- írja az itthon.hu</p>
<p><strong>Hol található a Szalajka-völgy?</strong></p>
<p>A népszerű és kedvelt kirándulóhely <strong>a Bükk-hegység lábánál</strong>, a heves megyei <strong>Szilvásvárad határában</strong>, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található. A Völgyet az <strong>Egererdő Erdészeti Zrt. </strong>kezeli, a természetvédelmi szempontokat pedig a Bükki Nemzeti Park érvényesíti. A Szalajka-völgy olyan természeti érdekességek és látványosságok otthonául is szolgál, mint például</p>
<ul>
<li>a Fátyol-vízesés,</li>
<li>a Szalajka-forrás,</li>
<li>az Istállós-kői-barlang,</li>
<li>az Erdei Múzeum, valamint</li>
<li>a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút).</li>
</ul>
<p><strong>A középhegységi jellegű völgy</strong> a 19. században, Szilvásvárad lakóinak akkori megélhetése, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett <strong>hamuzsír égetése</strong> után kapta a nevét. A völgy fő vízforrásában, a<a href="http://www.szalajka-volgy.hu/latnivalok/szalajka-patak">Szalajka-patakban</a> már hosszú ideje <strong>vadon él a sebes pisztráng</strong>, de emellett mesterséges neveldéket is kialakítottak. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.</p>
<p>A <a href="http://www.szalajka-volgy.hu/latnivalok/szalajka-patak">Szalajka-patak</a> forrásai <strong>szélsőséges vízjárású, tipikus karsztforrások.</strong> A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize az éves középhőmérsékletnek megfelelő.</p>
<p>A Völgy vadregényes növényzetéből az erdőtársulások közel felét a gyertyános-tölgyesek, harmadát pedig bükkösök teszik ki. A kirándulások során az ég felé magasodó kocsányos és csertölgyek árnyékában is megpihenhet a figyelmes erdőjáró.</p>
<p><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/2">Videó a Szalajka-völgyről.</a></strong></p>

<p><iframe loading="lazy" class="youtube-player" title="YouTube video player" width="662" height="373" src="https://www.youtube.com/embed/P9XPCZVnD0U?version=3&#038;rel=1&#038;showsearch=0&#038;showinfo=1&#038;iv_load_policy=1&#038;fs=1&#038;hl=hu-HU&#038;autohide=2&#038;wmode=transparent" allowfullscreen="true" style="border:0;" sandbox="allow-scripts allow-same-origin allow-popups allow-presentation allow-popups-to-escape-sandbox"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-szalajka-volgy-video/">Népszerű magyar kirándulóhely: Szalajka-völgy – videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">16720</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Sokak kedvence: Aggteleki Nemzeti Park &#8211; Baradla: videó</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/aggteleki-nemzeti-park-baradla-video/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=aggteleki-nemzeti-park-baradla-video</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 01 Oct 2016 07:57:19 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20374</guid>

					<description><![CDATA[<p>Aggtelek község Borsod- Abaúj &#8211; Zemplén megyében, Miskolctól 50 km-re. A közelben található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park védett természeti területe Magyarország nemzeti parkjai közül az első, melyet elsődlegesen az élettelen, földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Mindezek [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/aggteleki-nemzeti-park-baradla-video/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/aggteleki-nemzeti-park-baradla-video/">Sokak kedvence: Aggteleki Nemzeti Park &#8211; Baradla: videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Aggtelek község Borsod- Abaúj &#8211; Zemplén megyében, Miskolctól 50 km-re. A közelben található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla barlang.</strong></p>
<p>Az Aggteleki Nemzeti Park védett természeti területe Magyarország nemzeti parkjai közül az első, melyet elsődlegesen az élettelen, földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Mindezek mellett jelentős a térség őslénytani és régészeti értékek szempontjából is számottevő.</p>
<p>Több mint egy évtizede a barlangrendszer a Világörökség része. Ennek oka volt, a felszín alatti világ rendkívül változatos, komplex és viszonylag érintetlen. Garantált a további sértetlen állapotban való fennmaradása.</p>
<p>A barlangrendszer magyar oldalán közel 300 barlang található, melyek közül legjelentősebb hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja a Baradla.</p>
<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/SCRX67G8580?rel=0" width="674" height="379" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/aggteleki-nemzeti-park-baradla-video/">Sokak kedvence: Aggteleki Nemzeti Park &#8211; Baradla: videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20374</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget – Kápolnapuszta</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/bivalyrezervatum-kanyavari-sziget-kapolnapuszta/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=bivalyrezervatum-kanyavari-sziget-kapolnapuszta</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 25 Oct 2015 10:00:12 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20432</guid>

					<description><![CDATA[<p>Kirándulóhely rovatunkban jöjjön Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget – Kápolnapuszta. A rezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató. A fogadóépületben lehetőség [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/bivalyrezervatum-kanyavari-sziget-kapolnapuszta/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/bivalyrezervatum-kanyavari-sziget-kapolnapuszta/">Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget – Kápolnapuszta</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Kirándulóhely rovatunkban jöjjön Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget – Kápolnapuszta.</strong></p>
<p>A rezervátum a hazánkban őshonosnak számító bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának népszerű központja. </p>
<p>A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottunk ki játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal, ahonnan távcsőből kémlelheti a tájat a látogató. A fogadóépületben lehetőség van kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására, illetve frissítők fogyasztására.</p>
<p>Morzsa kutya, a Bivalyrezervátum barátságos házőrzője, mint egy kedves „idegenvezető”, szívesen vezeti körbe a vendégeket a bemutatóhelyen.</p>
<p>A minimatine.hu így ajánlja a helyet: A <a href="https://szallas.hu/balaton">Balaton</a> fővárostól legtávolabbi pontján találjátok a kápolnapusztai Bivalyrezervátumot, melyet nem hagyunk ki soha, ha arrafelé járunk. Itt találjátok Magyarország legnagyobb bivalycsordáját, de emellett még remekül lehet piknikezni, a kilátókból nézelődni és van igazi bivalyos, fából faragott csúszdájuk is, ráadásul mindenhol kecskék tanyáznak. </p>
<p>Nyitva tartás: Egész évben látogatható, ünnepnapokon is!<br />
Belépő: felnőtt: 650 Ft, kedvezményezett: 550 Ft, gyermek (3-14 éves): 350 Ft</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/bivalyrezervatum-kanyavari-sziget-kapolnapuszta/">Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget – Kápolnapuszta</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20432</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Már látogatható a Mátyás-templom harangtornya</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/mar-latogathato-a-matyas-templom-harangtornya/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=mar-latogathato-a-matyas-templom-harangtornya</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 24 Oct 2015 10:20:53 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20381</guid>

					<description><![CDATA[<p>A nagyközönség számára is látogatható a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya. A felújításról és a harangtorony történetéről tartott szerdai sajtótájékoztatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa elmondta: a torony 1894 óta &#8211; amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította &#8211; csak &#8222;a kiváltságosoknak volt nyitva&#8221;. A templom gondnoksága 2012-ben kapott tízmillió forintot [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/mar-latogathato-a-matyas-templom-harangtornya/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/mar-latogathato-a-matyas-templom-harangtornya/">Már látogatható a Mátyás-templom harangtornya</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A nagyközönség számára is látogatható a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya.</strong></p>
<p>A felújításról és a harangtorony történetéről tartott szerdai sajtótájékoztatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa elmondta: a torony 1894 óta &#8211; amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította &#8211; csak &#8222;a kiváltságosoknak volt nyitva&#8221;.</p>
<p><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft wp-image-20382 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/matyas_templom-300x171.jpg" alt="matyas_templom" width="300" height="171" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/matyas_templom-300x171.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/matyas_templom-20x11.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/matyas_templom.jpg 699w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a>A templom gondnoksága 2012-ben kapott tízmillió forintot a fővárostól a torony megnyitásához szükséges műszaki átalakításra. A felújítás végeztével, ez év júniusától tesztjelleggel már megnyitották, mostantól pedig a nagyközönség is látogathatja.</p>
<p>A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni &#8211; tette hozzá Süllei László.</p>
<p>A torony történetéről szólva a plébános felidézte, hogy a Mátyás-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Akkori tornyáról, amely 1384-ben összedőlt, nem maradt fenn ábrázolás, és 90 évig nem is építették újjá.</p>
<p>A ledőlt torony csonkjára Mátyás király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk, hogy a befejezés időpontja 1470 volt.<br />
A mai torony és a rajta látható címer voltaképpen másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el.</p>
<p>Süllei László kitért arra is, hogy a torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött, Allah énekesei, a müezzinek pedig naponta ötször mentek fel tornyába, hogy imára szólítsák a hívőket.</p>
<p>A török hódoltság utáni legkorábbi adat 1723-ból származik, amikor a hét napig tartó nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak &#8211; tette hozzá.</p>
<p>Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom kulturális és művészeti vezetője a torony kilátóteraszáról elmondta, hogy amikor Schulek Frigyes a 19. század végén kialakította a Mátyás-templom mai képét, magától értetődő volt számára, hogy a Mátyás korabeli harangtorony pontos másolatát kell megépítenie. A torony sisakja azonban nem volt meg, és ábrázolás sem volt róla. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fém borítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, azon kilátóerkélyek nem lehettek volna. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett.</p>
<p>A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.</p>
<p>Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát. Három évig &#8222;ketyegett tehát egy élő akna a toronyban&#8221; &#8211; tette hozzá Mátéffy Balázs.</p>
<p>A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be, az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán.</p>
<p>Lung Rita, a Mátyás-templom turisztikai és marketingvezetője a látogatás rendjéről szólva elmondta, hogy egyszerre 15 ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás pedig átlagosan 45 percig tart. A belépőjegyet &#8211; amely 2015-ben felnőtteknek 1400, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint &#8211; a Mátyás-templom jegypénztárában, illetve &#8211; legkésőbb a látogatás előtt egy nappal &#8211; a www.matyas-templom.hu oldalon lehet megvásárolni.</p>
<p>&#8211; MTI &#8211;</p>
<p><strong>Legnépszerűbb úti célok <a href="https://szallas.hu/magyarorszag">Magyarország</a>on</strong><br />
<a href="https://szallas.hu/siofok">Siófok</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/hajduszoboszlo">Hajdúszoboszló</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/budapest">Budapest</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/balatonfured">Balatonfüred</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/eger">Eger</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/balatonlelle">Balatonlelle</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/gyula">Gyula</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/zalakaros">Zalakaros</a>,<br />
<a href="https://szallas.hu/zamardi">Zamárdi</a>,</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/mar-latogathato-a-matyas-templom-harangtornya/">Már látogatható a Mátyás-templom harangtornya</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20381</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Különleges emlékház nyílt Békés megyében</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/kulonleges-emlekhaz-nyilt-bekes-megyeben/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=kulonleges-emlekhaz-nyilt-bekes-megyeben</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sat, 24 Oct 2015 10:09:36 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20378</guid>

					<description><![CDATA[<p>Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön megnyitotta a Békés megyei Békéssámsonban a Szabadság Házát, amely az 1950-es évek első fele legjelentősebb hazai antikommunista ellenálló szervezetének állít emléket. A miniszter az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: a fejekben és a szívekben is legyen jelen 1956, ismerjük, szeressük a forradalom [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/kulonleges-emlekhaz-nyilt-bekes-megyeben/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/kulonleges-emlekhaz-nyilt-bekes-megyeben/">Különleges emlékház nyílt Békés megyében</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön megnyitotta a <a href="https://szallas.hu/bekes">Békés megyei</a> <a href="https://szallas.hu/bekes">Békéssámsonban</a> a Szabadság Házát, amely az 1950-es évek első fele legjelentősebb hazai antikommunista ellenálló szervezetének állít emléket.</strong></p>
<p>    A miniszter az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: a fejekben és a szívekben is legyen jelen 1956, ismerjük, szeressük a forradalom és szabadságharc történetét, mert akkor a történelem a nemzeti tudat részévé válik, és a fiatalok is jobban fognak ragaszkodni Magyarországhoz.</p>
<p>    Balog Zoltán kifejtette: egyedülálló teljesítményt nyújtott az a húsz békéssámsoni fiatal, aki 1951 és 1955 között terjesztette a kommunista rendszert leleplező röpiratokat, még a fővárosba is eljuttatta az ellenállás lángját. </p>
<p>    1956 megmutatta, hogy a diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, csak az erőszak és a nyomában járó félelem, a világ egyik legerősebb hadseregének itt állomásozó csapatai tudták a rendszert fenntartani &#8211; mondta. 1956 azt is megmutatta, hogy a szabadság megéri az áldozatot, és a szabadságot meg kell védeni, néha drótakadályokkal is &#8211; tette hozzá.</p>
<p>    A rendszerváltás is akkor fordult visszafordíthatatlan folyamattá, amikor kimondták: 1956 népfelkelés, forradalom volt &#8211; fogalmazott. A miniszter &#8211; aki márciusban, az újjáépített békéssámsoni templom felszentelésén is jelen volt &#8211; azt mondta: a templom és a Szabadság Háza jól szimbolizálja, mire épülhet a jövő. </p>
<p>    Az 1956-os események 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság elnökeként Balog Zoltán szólt arról, hogy 2006-ban &#8222;elszúrták&#8221; az évfordulót. Emlékeztetett a Kossuth-tér kordonokkal történő körülzárására, a gumilövedékekre és a könnygázra, és azt mondta: a 60. évfordulót a méltó helyére kell emelni.<br />
    Azért kell dolgozni a történelemtudományban, az oktatásban és a kultúrában, hogy az az időszak ne térhessen vissza &#8211; nyomatékosította. </p>
<p>    Beszéde végén az aktualitásokról szólva beszélt a szabadság megőrzésének fontosságáról, amely most, amikor &#8222;a világpolitika szó szerint dörömböl Magyarország kapuján, a globális erőközpontok nyomásgyakorlása közepette kell megőriznünk a szabadságot, a nemzeti önazonosságot és a cselekvőképességet&#8221;.</p>
<p>    Schmidt Mária azt mondta: a húsz békéssámsoni fiatal példája, aki 1951 és 1955 között terjesztette a kommunista rendszert leleplező röpiratokat, arra kötelez, hogy ne felejtsük el, a szabadság nem magától értetődő, mindenkinek meg kell érte harcolnia a maga idejében, a maga eszközeivel.</p>
<p>    A <a href="https://szallas.hu/bekes">békéssámsoni</a> fiatalok története arra kötelez, hogy ne felejtsük el, a szabadság nem magától értetődő, mindenkinek meg kell érte harcolnia a maga idejében, a maga eszközeivel &#8211; fogalmazott. Hozzátette: a Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai példát mutattak &#8222;önfeláldozó hazaszeretetből és a szabadság iránti elkötelezettségből&#8221;, bátorság és hősiesség kellett a kommunista terrort leleplező röpiratok terjesztéséhez. </p>
<p>    A jövő évi 1956-os ünnepségeket koordináló kormánybiztos felidézte: az 1946 és 1956 közötti rabság, szolgaság és idegenuralom &#8222;egyenes vonalban vezetett&#8221; az 1956-os forradalom és szabadságharchoz, mert azoknak az éveknek az elviselése már a nemzet megmaradását veszélyeztette. 1956 őszén a nemzet becsületén esett csorba miatt mozdultak meg az emberek &#8211; jelentette ki.<br />
    Schmidt Mária úgy fogalmazott: csak az a nemzet lehet erős, amelynek polgárai becsületbeli ügynek tekintik a szabadságot és a nemzeti függetlenséget.</p>
<p>    A megnyitón jelen volt a békéssámsoni ellenállócsoport két életben lévő tagja, a tizenkét évre ítélt Arany-Tóth Ferenc, &#8222;Bozambó&#8221; és a hat évre ítélt Tóth József, &#8222;Püré&#8221; is. </p>
<p>    Arany-Tóth Ferenc háláját fejezte ki azért, hogy az utókor nem hagyta feledésbe merülni a történetüket. Felidézte: az embertelen és elnyomó rendszer ellen emelték fel a szavukat, a börtönbüntetést mindannyian töretlenül kiállták, és bár utána sokáig másodrendű polgároknak tekintették őket, &#8222;azért mindenki lett valami&#8221;. Úgy fogalmazott: a szabadság szelleme túlélte az elnyomást és az elnyomókat.</p>
<p>    A megnyitó után a ház melletti ligetben &#8211; ott, ahol egy padon elindult az ellenállás &#8211; felavatták Annus Istvánnak, a Magyar Ellenállási Mozgalom vezetőjének, Békéssámson rendszerváltás utáni első polgármesterének mellszobrát. </p>
<p>    Ifjabb Annus István arról beszélt, hogy apja nem akarta volna a szobrot, azt mondta volna, &#8222;fiam, nem ezért tettük&#8221;. Felidézte: édesapja mindig segíteni akart az embereken, és mindig mosolyogva mesélt a börtönben töltött nyolc évről is. Senki sem tudja, hogyan menekülhetett meg apja és egyik társa a kivégzéstől &#8211; mondta.</p>
<p>    A Békéssámsonban 1951-ben indult Magyar Ellenállási Mozgalom húsz tagja röplapokat szórt, nemcsak a környéken, hanem többször Budapesten is. Éveken keresztül ténykedtek, majd amikor 1955-ben lelepleződtek, összesen 186 évnyi börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Mindannyian hősként viselkedtek a bíróság előtt is. </p>
<p>    A csoport két vezetőjét halálra ítélték, majd ezt életfogytiglanra változtatták. Legtöbbjük csak az 1956-os forradalmat követő 1963-as amnesztia során szabadult, de a rendszerváltozásig megfigyelték őket. A mozgalom tagjai a megpróbáltatások ellenére mindvégig büszkék voltak tettükre, azt soha nem bánták meg.</p>
<p>    Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum alapító főigazgatója az MTI-nek korábban arról beszélt: az 1945 és 1956 közötti ellenállás nem foglalta még el a neki kijáró helyet a köztudatban. A békéssámsoni példa alapján országos mozgalmat szeretnének indítani. Ha a példát minden település követi, mindez olyan nemzeti panteonná állhat össze, amely megerősíti nemzeti öntudatunkat &#8211; mondta.</p>
<p>&#8211; MTI &#8211;</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/kulonleges-emlekhaz-nyilt-bekes-megyeben/">Különleges emlékház nyílt Békés megyében</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20378</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Új múzeumot avattak Hévízen &#8211; részletek itt</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/uj-muzeumot-avattak-hevizen-reszletek-itt/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=uj-muzeumot-avattak-hevizen-reszletek-itt</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 23 Oct 2015 12:29:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20338</guid>

					<description><![CDATA[<p>Csaknem 760 millió forint felhasználásával gasztronómiai elemekkel kiegészített tematikus sétautat és új múzeumot is avattak csütörtökön Hévízen a két éven át tartó, Korok és borok címet viselő projekt zárásaként. Az egregyi városrészben tartott avatáson Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy Hévíz &#8211; amely Budapesten kívül évek óta [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/uj-muzeumot-avattak-hevizen-reszletek-itt/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/uj-muzeumot-avattak-hevizen-reszletek-itt/">Új múzeumot avattak Hévízen &#8211; részletek itt</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong><br />
Csaknem 760 millió forint felhasználásával gasztronómiai elemekkel kiegészített tematikus sétautat és új múzeumot is avattak csütörtökön <a href="https://szallas.hu/heviz">Hévízen</a> a két éven át tartó, Korok és borok címet viselő projekt zárásaként.</strong></p>
<p>Az egregyi városrészben tartott avatáson Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy <a href="https://szallas.hu/heviz">Hévíz</a> &#8211; amely Budapesten kívül évek óta <a href="https://szallas.hu/heviz"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft wp-image-20339 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/heviz-300x138.jpg" alt="heviz" width="300" height="138" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/heviz-300x138.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/heviz-20x9.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/heviz.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a>a legnagyobb vendégforgalmú település Magyarországon -, a turisztikai szolgáltatók és az önkormányzat példás együttműködésének köszönhetően, kiemelkedő teljesítménnyel járul hozzá az ország turizmusának eredményeihez.</p>
<p>Az ágazat növekedése 2010 óta minden lényeges mutatóban töretlenül nő. Az idei első nyolc hónapban 7,25 millió vendég 18,5 millió vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken, s ezzel a vendégszám 8,5, míg a vendégéjszakák száma közel 6,5 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket.</p>
<p>Az első félévben 17,5 százalékkal nőtt a turisták száma, amivel Magyarország növekedése több mint négyszerese a világátlagnak, az európainak pedig három és félszerese. &#8222;Joggal bízhatunk abban, hogy az idei esztendő is rekordév lesz a turizmusban&#8221;, mert körülbelül 10 milliós vendégszámot és 25 milliós vendégéjszakaszámot várunk &#8211; jelezte a helyettes államtitkár.</p>
<p>Ruszinkó Ádám arra is kitért, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban ismét mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre Magyarországon a turizmus fejlesztésére, közvetett és közvetlen turisztikai célú beruházásokra. Két kiírás már megjelent, de az idén továbbiak meghirdetését is tervezik, összesen mintegy 60 milliárd forint értékben.</p>
<p>Hamarosan megjelenik a minősített gyógyhelyek versenyképességének erősítését szolgáló pályázat, amelynek kerete hétmilliárd forinthoz közelít.</p>
<p>Szólt arról is, hogy <a href="https://szallas.hu/heviz">Hévíz</a> &#8222;nemcsak kreativitásból, de válságmenedzselésből is jelest érdemel&#8221;, mert sikeresen &#8222;dolgozta meg&#8221; a piacokat, így a növekvő számú belföldi, továbbá cseh és szlovák vendég szinte pótolni tudta az orosz vendégek számának már tavaly elindult visszaesését. Ez alapján remélhető, hogy Hévíz idén is átlépi az egymilliós számot a vendégéjszakákat illetően &#8211; fejtette ki Ruszinkó Ádám.</p>
<p>Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség egyik legnagyobb beruházása zárult le a Korok és borok címet viselő projekttel. Ez a fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy <a href="https://szallas.hu/heviz">Hévíz</a> egyre inkább a közép-európai régió kiemelt gyógyközpontjává váljon.</p>
<p>Felidézte, hogy a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanács korábban összesen mintegy hárommilliárd forintot biztosított a balatoni régió turisztikai fejlesztéséhez, ennek révén valósulhatott meg mostani hévízi építkezés is. Az érdeklődőket az őskortól a Festeticsek örökségéig vezeti végig az egregyi városrészben újonnan épített múzeum, megújult a mellette elterülő római kori romkert és park, továbbá az Árpád-kori templom, a sétaút pedig gasztronómiai kínálatot is biztosít a vendégeknek.</p>
<p>Papp Gábor polgármester kifejtette: 560 millió forintos európai uniós és állami támogatással, továbbá a város közel 200 millió forintos saját forrásának felhasználásával kapcsolták be a turizmus vérkeringésébe ezt a városrészt. Az építkezés két éve alatt közel száz ember dolgozott az egyes elemek megvalósításán, amelyek összekapcsolják a történelmet, az egészségmegőrzést és a gasztronómiát.</p>
<p>Az újonnan létesült múzeumról Kepli József János alpolgármester (Fidesz-KDNP) az MTI érdeklődésére elmondta: az 500 négyzetméteres épületben Hévíz évezredei címmel nyitották meg az állandó kiállítást.</p>
<p>A látogatók az őskortól az újkorig bezárólag olyan régészeti leletekkel találkozhatnak, amelyek Hévízen és térségében kerültek elő az elmúlt évszázadokban. A kiállított tárgyak legnagyobb része a római korhoz köthető, miután a múzeum épületének környezetében egykor egy római villagazdaság terült el.</p>
<p>&#8211; mti &#8211;</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/uj-muzeumot-avattak-hevizen-reszletek-itt/">Új múzeumot avattak Hévízen &#8211; részletek itt</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20338</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Október 23. &#8211; a legnépszerűbb hazai úti cél a hosszú hétvégén</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/oktober-23-a-legnepszerubb-hazai-uti-cel-a-hosszu-hetvegen/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=oktober-23-a-legnepszerubb-hazai-uti-cel-a-hosszu-hetvegen</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 23 Oct 2015 12:20:51 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Október 23.]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20335</guid>

					<description><![CDATA[<p>A szállásár-összehasonlító trivago.hu portál adatai szerint a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén a pihenni vágyók közül legtöbben Budapest és Eger szállásai iránt érdeklődnek, de a fürdővárosok most is népszerűek. A szálláskereső weboldal adataiból kiderül, hogy a külföldön szállást keresők körében Prága, Róma és Bécs a legkelendőbb. Belföldön legtöbben a fürdővárosokban kerestek, vagy keresnek az utolsó pillanatban [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/oktober-23-a-legnepszerubb-hazai-uti-cel-a-hosszu-hetvegen/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/oktober-23-a-legnepszerubb-hazai-uti-cel-a-hosszu-hetvegen/">Október 23. &#8211; a legnépszerűbb hazai úti cél a hosszú hétvégén</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>A szállásár-összehasonlító trivago.hu portál adatai szerint a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén a pihenni vágyók közül legtöbben <a href="https://szallas.hu/budapest">Budapest</a> és <a href="https://szallas.hu/eger">Eger</a> szállásai iránt érdeklődnek, de a fürdővárosok most is népszerűek.</strong></p>
<p><a href="https://szallas.hu"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft wp-image-20336 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/utazas-300x201.jpg" alt="utazas" width="300" height="201" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/utazas-300x201.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/utazas-20x13.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/utazas.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a>A szálláskereső weboldal adataiból kiderül, hogy a külföldön szállást keresők körében Prága, Róma és Bécs a legkelendőbb.</p>
<p>Belföldön legtöbben a fürdővárosokban kerestek, vagy keresnek az utolsó pillanatban szállást, közülük is kiemelkedik <a href="https://szallas.hu/eger">Eger</a> és <a href="https://szallas.hu/hajduszoboszlo">Hajdúszoboszló</a>, valamint <a href="https://szallas.hu/heviz">Hévíz</a>.</p>
<p>A balatoni városok közül Siófok népszerű, de <a href="https://szallas.hu/sopron">Sopron</a>, <a href="https://szallas.hu/pecs">Pécs</a>, <a href="https://szallas.hu/szeged">Szeged</a>, <a href="https://szallas.hu/visegrad">Visegrád</a> és Sárvár is a 10 legkeresettebb úti cél között van.</p>
<p>Az átlagárak október 23. és 25. között Sopronban a legmagasabbak, egy kétágyas szoba a hosszú hétvégére 35 000 forintba kerül. A második legmagasabb átlagárat Visegrádon mérték, itt 33 200 forintot kell fizetni a szállásért, Szegeden pedig 30 400 forintot.</p>
<p>A fürdővárosok között Hajdúszoboszlón a legalacsonyabb az átlagár, 19 100 forint, Sárváron és Hévízen csaknem egyformán 29 400 illetve 29 300 forint.</p>
<p>&#8211; mti &#8211;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/oktober-23-a-legnepszerubb-hazai-uti-cel-a-hosszu-hetvegen/">Október 23. &#8211; a legnépszerűbb hazai úti cél a hosszú hétvégén</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20335</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Átadták a felújított Forgách-kastélyt Mándokon</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/atadtak-a-felujitott-forgach-kastelyt-mandokon/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=atadtak-a-felujitott-forgach-kastelyt-mandokon</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 23 Oct 2015 12:00:02 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=20332</guid>

					<description><![CDATA[<p>Elsősorban az üzleti és politikai szféra igényeit szolgálja ki a több mint 700 millió forintból, nagyobbrészt uniós támogatás segítségével felújított Forgách-kastély a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokon; az impozáns kastélyszállót Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter jelenlétében avatták fel csütörtökön a felső-szabolcsi kisvárosban.    A miniszter a műemléki védelmet élvező kastély történetét felidézve elmondta, az 1750 körül emelt neobarokk [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/atadtak-a-felujitott-forgach-kastelyt-mandokon/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/atadtak-a-felujitott-forgach-kastelyt-mandokon/">Átadták a felújított Forgách-kastélyt Mándokon</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Elsősorban az üzleti és politikai szféra igényeit szolgálja ki a több mint 700 millió forintból, nagyobbrészt uniós támogatás segítségével felújított Forgách-kastély a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei <a href="https://szallas.hu/mandok-717853?search=M%C3%A1ndok%28m%C3%A1ndok%3B1%29&amp;">Mándokon</a>; az impozáns kastélyszállót Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter jelenlétében avatták fel csütörtökön a felső-szabolcsi kisvárosban.</p>
<p><a href="https://szallas.hu/mandok-717853?search=M%C3%A1ndok%28m%C3%A1ndok%3B1%29&amp;"><img loading="lazy" decoding="async" class="alignleft wp-image-20333 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/forgach_kastely-300x186.jpg" alt="forgach_kastely" width="300" height="186" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/forgach_kastely-300x186.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/forgach_kastely-20x12.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/10/forgach_kastely.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a>   A miniszter a műemléki védelmet élvező kastély történetét felidézve elmondta, az 1750 körül emelt neobarokk épület évekig nem volt használva, rekonstrukcióját a kastélyt 2008-ban megvásárló helyi, logisztikával és kereskedelemmel foglalkozó családi vállalkozás kezdte el uniós források bevonásával.</p>
<p>Stratégiai elhelyezkedése miatt Magyarországnak &#8222;kastélynagyhatalomnak&#8221; kellene lennie, de éppen ennek a kastélynak a 20. század közepén bekövetkezett állapotromlása és eseti használata jellemzi a hazai kastélyok nagy részét &#8211; fogalmazott Seszták Miklós.</p>
<p>Hozzátette, körülbelül 100-120 olyan kastély található jelenleg az országban, amelynek állami tulajdonban vannak, viszont nem megfelelő a hasznosításuk. Szavai szerint erre a problémára az állam által finanszírozott rekonstrukció, vagy az ingatlanok értékesítése lehet, amelyeket így például családi vállalkozások vagy nagy múltú, lokálpatrióta családok újíthatnának fel &#8211; fogalmazott.</p>
<p>Szabó Ferenc, a projektgazda Transit Cégcsoporthoz tartozó World Transit Kft. alapító-tulajdonosa az eseményen elmondta, a kastély egykor a 15 ezer hold nagyságú Forgách-birtok központja volt és jelentős szerepet töltött be Mándok és környéke gazdasági és kulturális életében. Az utóbbi években leromlott állapotú kastélyt és a hozzá tartozó parkot a cégcsoport egyik cége, a Transit-Railway Zrt. mentette meg a teljes pusztulástól, az üzemeltetését végző World Transit Kft. pedig 2012-ben pályázatot nyújtott be az épület üzleti célú szálláshelyé fejlesztésére.</p>
<p>A beruházás 702 millió forint értékben, hatvan százalékos európai uniós támogatással valósult meg &#8211; tette hozzá.</p>
<p>Az elkészült kastélyszállóban tíz szobát alakítottak ki összesen húsz férőhellyel, emellett különböző szolgáltatásokat &#8211; vendéglátás és wellness &#8211; nyújt elsősorban az üzleti és politikai szféra képviselőinek.</p>
<p>A fejlesztés tizenhárom új munkahelyet teremtett. Egy másik pályázat révén megújulhatott a kastély övező park is csaknem 80 millió forintból, száz százalékos uniós támogatás segítségével.</p>
<p>&#8211; MTI &#8211;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/atadtak-a-felujitott-forgach-kastelyt-mandokon/">Átadták a felújított Forgách-kastélyt Mándokon</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">20332</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Országház (Parlament)</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orszaghaz-parlament/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-orszaghaz-parlament</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:39:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Parlament]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=18550</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Országház (Parlament), Budapest. Az Országház (vagy gyakran Parlament) Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. A Dunára néző oldalának felújítása 21 évi munka után, 2009 szeptemberében ért véget, [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orszaghaz-parlament/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orszaghaz-parlament/">Népszerű magyar kirándulóhely: Országház (Parlament)</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Országház (Parlament), Budapest.</strong></p>
<figure id="attachment_18551" aria-describedby="caption-attachment-18551" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-18551 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/09/parlament-300x151.jpg" alt="parlament" width="300" height="151" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/09/parlament-300x151.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/09/parlament-20x10.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/09/parlament.jpg 698w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-18551" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>Az Országház (vagy gyakran Parlament) Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. A Dunára néző oldalának felújítása 21 évi munka után, 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítása 2014 nyarán megújult.</p>
<p><strong>Látnivalók az Országházban</strong></p>
<p>Díszlépcső<br />
Kupolacsarnok és a körülette elhelyezkedő termek<br />
A képviselőházi ülésterem<br />
A volt főrendiházi ülésterem<br />
A Delegációs terem<br />
A köztársasági elnök fogadószobái<br />
Az Országgyűlési Könyvtár</p>
<p>Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.<br />
A Szent Korona és a koronázási ékszerek<br />
Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás című műve (1893.)</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orszaghaz-parlament/">Népszerű magyar kirándulóhely: Országház (Parlament)</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">18550</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Hősök tere, Budapest</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-hosok-tere-budapest/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-hosok-tere-budapest</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:38:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Budapest]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=18152</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Hősök tere, Budapest. A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része. A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-hosok-tere-budapest/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-hosok-tere-budapest/">Népszerű magyar kirándulóhely: Hősök tere, Budapest</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Hősök tere, Budapest.</strong></p>
<figure id="attachment_18153" aria-describedby="caption-attachment-18153" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-18153 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/hosok_tere_budapest-300x164.jpg" alt="hosok_tere_budapest" width="300" height="164" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/hosok_tere_budapest-300x164.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/hosok_tere_budapest-20x11.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/hosok_tere_budapest.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-18153" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.</p>
<p>A teret 1932-ben nevezték el „Hősök terének”. Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le az eucharisztikus világkongresszus miatt.</p>
<p>A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt.</p>
<p>A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. [forrás?] Végül is csupán a Habsburg uralkodók szobrát cserélték le: I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.</p>
<p>A lecserélt szobrok a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították. 2002-ben az újraalkotott, előtte sérült Mária Terézia szobrot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, 2011-ben Gödöllőre, a kastély kertjébe szállították a Barokk év miatt. 2006-ban Ferenc József, III. Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják felállítani.</p>
<p>A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek, valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek.<br />
1989. június 16-án itt volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. 1991. augusztus 20-án Szent II. János Pál pápa szentmisét pontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember vett részt. 2008 óta itt tartják évente a Nemzeti Vágtát.</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-hosok-tere-budapest/">Népszerű magyar kirándulóhely: Hősök tere, Budapest</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">18152</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Budai vár</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-budai-var/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-budai-var</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:37:05 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Budai vár]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=18049</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Budai vár. A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-budai-var/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-budai-var/">Népszerű magyar kirándulóhely: Budai vár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Budai vár.</strong></p>
<figure id="attachment_18050" aria-describedby="caption-attachment-18050" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-18050 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/budai_var-300x200.jpg" alt="budai_var" width="300" height="200" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/budai_var-300x200.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/budai_var-20x13.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/budai_var.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-18050" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.</p>
<p>A Budai várnegyed vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy &#8211; hivatalos névként is &#8211; Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai várnegyed déli felét alkotó Budavári Palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet érti</p>
<p>A várnegyed földrajzilag a Várhegyen található.<br />
Határa a várfal, ami teljesen körbeveszi. Például a Bécsi kaputól keleti irányban kiindulva az óramutató járásával megegyezően haladva újból a Bécsi kapuhoz érünk vissza.</p>
<p>Budapest egyik büszkesége a budai várnegyed, mely az UNESCO világörökségének is része. A Budai Vár műemléki jellegéből és elhelyezkedéséből következően kiemelt jelentőségű turisztikai célpont, lakó-pihenő funkciója mellet kulturális és üzleti jellege sem elhanyagolható.</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-budai-var/">Népszerű magyar kirándulóhely: Budai vár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">18049</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Tiszadobi kastély</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-tiszadobi-kastely/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-tiszadobi-kastely</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:36:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=18019</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Tiszadobi kastély. A tiszadobi kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. Kastély Tervezőjét Andrássy Gyula gróf, a monarchia egykori külügyminisztere arra inspirálta, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-tiszadobi-kastely/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-tiszadobi-kastely/">Népszerű magyar kirándulóhely: Tiszadobi kastély</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Tiszadobi kastély.</strong></p>
<figure id="attachment_18021" aria-describedby="caption-attachment-18021" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-18021 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/tiszadobi_kastely-300x175.jpg" alt="tiszadobi_kastely" width="300" height="175" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/tiszadobi_kastely-300x175.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/tiszadobi_kastely-20x12.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/tiszadobi_kastely.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-18021" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A tiszadobi kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.</p>
<p><strong>Kastély</strong></p>
<p>Tervezőjét Andrássy Gyula gróf, a monarchia egykori külügyminisztere arra inspirálta, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély 1880 és1885 között épült.</p>
<p>A vajdahunyadi vár egyes elemeit idéző megoldások: kerek saroktornyát a vajdahunyadi vár északi sarkában álló kerek Hímestoronyban azonosíthatják. Az északi-homlokzat nyugati saroktornya és toronysisakja a vajdahunyadi Nebojsza várnagyi lakótorony formáit idézi. A tiszadobi délnyugati karcsú, kerek és magas saroktoronyhoz hasonló, három is található Vajdahunyadon.</p>
<p>Felismerhetőek a brassói Katalin bástya jellegzetes őrfiatornyai, a kastély déli kapu-és lépcsőháztornya a marosvécsi reneszánsz kapu-lakótornyát hozta el, a délkeleti saroktorony pedig a királyi Törcsvár délkeleti tornyát formázza. A téli kert bővítésekor &#8211; később &#8211; idekerült a híres budapesti Andrássy-ebédlő, amelynek szecessziós berendezését és színes ablakait Rippl-Rónai József tervezte. Az eredeti színes felső üvegek ma is láthatók.</p>
<p>A helybeliek úgy tartják, hogy a kastély csakis azért lett olyan meseszép, mert valami titkos úton-módon magát a szépséges Erzsébet királynét fogadta itt a gróf. A királyné látogatásának emlékére a gróf tölgyfákat ültetett a falu, azazhogy Dob határának vásárterén. Egy-két tölgyfa ma is él még közülük.</p>
<p>A gyönyörű kastély azonban nem maradhatott meg eredeti formájában, mert az első világháború után, 1919-ben a nekiszabadult nép feldúlta a pompázatos gazdagsággal berendezett építményt.A gróf – úgy mondják – nem is jött soha többé a tiszadobi kastélyba. Ma gyermek-városként működik, de látogatható.</p>
<p><strong>Kastélypark</strong></p>
<p>A kastély parkját északról ősfákból álló 500 hektáros gazdasági erdő határolja. Ez a rendkívüli szépségű természeti környezet lágyan öleli körül a fenséges épületet.</p>
<p>A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol- és franciapark, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka a tiszafa-koszorúba fogott, középkori liliomot rajzoló bukszus-labirintus. Ma is be- barangolható. A kastély teljes szélességében, így a sövénykert mentén, nyiladék vezetett az erdőn át a Tiszáig. A vadaskert aztán erdészeti kézbe került, a nyiladékot beültették, a kastély körül számos új épület foglalta el az egykori romantikus park helyét.</p>
<p><strong>Tiszai-holtág</strong></p>
<p>A község 1000 hektárnyi természetvédelmi területéhez holtágak, ártéri erdők, füves puszták tartoznak. A kiváló ártéri életfeltételeknek köszönhetően a terület növény- és állatvilága páratlan gazdagságú. A Tisza legnagyobb gémtelepén, a Tölgyes-erdőben 80-90 pár gém építi malom-keréknyi fészkét a fák csúcsa közelében. A holtág hossza 10 km, átlagos szélessége 65 méter, átlagos vízmélysége 3,1 méter. A tiszai árterek ősi hangulatát őrzi e tíz kilométer hosszú holtági táj. Gróf Széchenyi István szimbolikus kapavágással itt indította el a Tisza szabályozását, de megőrződött e táj természetes növényegyüttese: vadszőlő, komló, és borostyán áthatolhatatlan szövedéket alkot.- írja a top7hungary.com</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-tiszadobi-kastely/">Népszerű magyar kirándulóhely: Tiszadobi kastély</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">18019</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Somoskői vár</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-somoskoi-var/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-somoskoi-var</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:35:57 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17950</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Somoskői vár. A Somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. A Szlovákiai Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része. A várhegy sajátossága, hogy kettészeli az országhatár, ami az uniós csatlakozás óta szabadon átjárható. Mindig is sok [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-somoskoi-var/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-somoskoi-var/">Népszerű magyar kirándulóhely: Somoskői vár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Somoskői vár.</strong></p>
<figure id="attachment_17951" aria-describedby="caption-attachment-17951" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-17951 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/somoskoi_var-300x172.jpg" alt="somoskoi_var" width="300" height="172" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/somoskoi_var-300x172.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/somoskoi_var-20x11.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/somoskoi_var.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-17951" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A Somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen.</p>
<p>A Szlovákiai Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.</p>
<p>A várhegy sajátossága, hogy kettészeli az országhatár, ami az uniós csatlakozás óta szabadon átjárható. Mindig is sok érdeklődőt vonzottak a történelmi falak, a remek kilátás és az itteni bazaltömlés. A várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Kacsics nemzetség egyik tagja építhette az 526 méter magas hegyre. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a vulkánkitörésekből származó sokszögletes bazaltoszlopok egy részét is felhasználták.</p>
<p>A várnak két kerek tornya volt, a bejáratot a harmadik torony védte. Ma az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható. Somoskő északi oldalán van a bazaltzuhatag, ahol íves-oszlopos formában szilárdult meg a láva.</p>
<p>Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.</p>
<p>A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.</p>
<p>Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”</p>
<p>További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.</p>
<p><strong>Hasznos tudnivalók</strong></p>
<p>Nyitva tartás:</p>
<p>A vár hétfőn kívül mindennap látogatható, 7.00 és 19.00 óra között.</p>
<p>Belépődíjak (forintban is lehetséges fizetni):</p>
<p>Felnőtt: 1,15 Euró</p>
<p>Gyermek: 0,50 Euró</p>
<p>Megközelítés: Salgótarján felől, a 21-es úton Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé, majd a falun áthaladva, táblák jelzik a várhoz vezető utat. Parkolni ingyen lehet a vár alatti parkolóban.</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-somoskoi-var/">Népszerű magyar kirándulóhely: Somoskői vár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17950</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Pál-völgyi-barlang</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-pal-volgyi-barlang/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-pal-volgyi-barlang</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:32:49 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17915</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Pál-völgyi-barlang. A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja. A barlang méretét, keletkezési módját és formakincsét tekintve is különlegesnek mondható. Ez a rejtett világ már nem csak a szakavatott kutatók számára látogatható, hanem olyan természetkedvelő érdeklődők számára is, akiknek nincs barlangász előképzettségük. A barlang bejárása kalandosnak ígérkezik, hiszen a barlangban [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-pal-volgyi-barlang/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-pal-volgyi-barlang/">Népszerű magyar kirándulóhely: Pál-völgyi-barlang</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Pál-völgyi-barlang.</strong></p>
<figure id="attachment_17916" aria-describedby="caption-attachment-17916" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-17916 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/pal_volgyi_barlang-300x151.jpg" alt="pal_volgyi_barlang" width="300" height="151" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/pal_volgyi_barlang-300x151.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/pal_volgyi_barlang-20x10.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/pal_volgyi_barlang.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-17916" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja. A barlang méretét, keletkezési módját és formakincsét tekintve is különlegesnek mondható. Ez a rejtett világ már nem csak a szakavatott kutatók számára látogatható, hanem olyan természetkedvelő érdeklődők számára is, akiknek nincs barlangász előképzettségük.</p>
<p>A barlang bejárása kalandosnak ígérkezik, hiszen a barlangban nincs világítás és kiépítés. Kúszni és mászni kell, fény csak sisaklámpáinkból világít.</p>
<p>A Pál-völgyi-cseppkőbarlang Budapest egyik idegenforgalmi célokra kiépített barlangja. A Budai-hegységben, a Látó-hegy keleti oldalán található. Kataszteri száma: 4762-2. Ismert hossza 19 km, a turisták által látogatható hossza 500 méter.</p>
<p>A Mátyás-hegyi-barlanggal és a Harcsaszájú–Hideglyuk-barlangrendszerrel együtt a Szépvölgyi-barlangrendszer részét képezi, melynek teljes ismert hossza 29,8 kilométer, függőleges kiterjedése 121 méter, és ezzel Magyarország leghosszabb barlangja. (Korábban, amíg csak az első két barlang összefüggését ismerték, 19 km-es kiterjedésével az ország második leghosszabb barlangjaként tartották nyilván, mivel a Baradla–Domica-barlangrendszer a maga 25 km-es hosszával megelőzte.)</p>
<p>Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi út 162. sz. alatt van a bejárata, ez a 65-ös és 65A számú autóbusszal (Kolosy tér – Fenyőgyöngye), a Kolosy térről közelíthető meg. Hőmérséklete egész évben állandó, 10 °C.</p>
<p>Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap, 10–16:15 óráig. A barlang csak vezetővel látogatható, túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama mintegy 60 perc.</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-pal-volgyi-barlang/">Népszerű magyar kirándulóhely: Pál-völgyi-barlang</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17915</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Gellért-hegy</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gellert-hegy/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-gellert-hegy</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:31:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17901</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Gellért-hegy. A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gellert-hegy/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gellert-hegy/">Népszerű magyar kirándulóhely: Gellért-hegy</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Gellért-hegy.</strong></p>
<figure id="attachment_17902" aria-describedby="caption-attachment-17902" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-17902 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/gellert_hegy-300x146.jpg" alt="gellert_hegy" width="300" height="146" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/gellert_hegy-300x146.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/gellert_hegy-20x10.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/gellert_hegy.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-17902" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni.</p>
<p>Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.</p>
<p>Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák (OH. 197. o.), éppen úgy, mint a Margitsziget esetében is.</p>
<p>A Gellért-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A környezete ugyan mára már csak kis pontokon őrzi a hegy egykori természetes élővilágát, de éppen ezért igen értékes része a városnak.</p>
<p>Néhány nehezen megközelíthető részen még burjánzanak a karsztbokor erdők, hűvös árnyékot adnak a gyertyános tölgyek, a hársfák és a kőrisfák. Hazánkban már csak itt lelhető fel a sárgás színű habszegfű. A hegynek több hangulatos könnyen járható sétányán juthatunk fel a tetőre, ahol a Szabadság-szobor lábától csúcs képeket lehet készíteni.</p>
<p>Nemcsak a turisták kedvelt helye a Gellért-hegy, hanem a fiataloké és a gyermekes családosoké is. Nem ritka, hogy az első randi helyszíne a Gellért-hegy, mert mi is lenne alkalmasabb a csábításra és a romantikára. A hegyoldalban egy szuper extrahosszú csúszdás játszótér is található, amely hűvös árnyékú fák alatt várja a gyerekeket. A Gellért-hegy északi lejtője a Tabán, amely szintén fantasztikus hely az ejtőzésre, itt nyaranta rendszeresen rendeznek koncerteket is.</p>
<p><strong>A Gellért-hegy látványosságai</strong><br />
Citadella<br />
Szabadság-szobor<br />
Szent Gellért Sziklatemplom<br />
Kereszt a Sziklatemplom felett<br />
Szent István szobor<br />
Szent Gellért szobra alatta a Nagy vízeséssel<br />
Gellérthegyi víztározó – a hegy gyomrában tárolják Budapest ivóvíz készletének egy részét (néha látogatható)</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-gellert-hegy/">Népszerű magyar kirándulóhely: Gellért-hegy</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17901</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Őrség – videó</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:28:09 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[Őrség]]></category>
		<category><![CDATA[turisztikai látnivalók]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=16758</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Őrség. Videó az Őrségről. Szép erdők, rusztikus falvak, takaros, magyar paraszti porták, filmbe illő tájak várnak rád az Őrségben. Érdemes Szalafőn vagy Őriszentpéteren kezdeni a vidék felfedezését. Itt is van lehetőségünk kerékpárral és gyalog is túrázni. Mindkét településen tudunk kerékpárt bérelni, és tanácsot, térképet is kapunk hozzá. [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/">Népszerű magyar kirándulóhely: Őrség – videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Őrség.</strong></p>
<h4><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/2">Videó az Őrségről.</a></strong></h4>
<figure id="attachment_16759" aria-describedby="caption-attachment-16759" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-16759 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/orseg-300x144.jpg" alt="orseg" width="300" height="144" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/orseg-300x144.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/orseg-20x10.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/orseg.jpg 700w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-16759" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>Szép erdők, rusztikus falvak, takaros, magyar paraszti porták, filmbe illő tájak várnak rád az Őrségben. Érdemes Szalafőn vagy Őriszentpéteren kezdeni a vidék felfedezését.</p>
<p>Itt is van lehetőségünk kerékpárral és gyalog is túrázni. Mindkét településen tudunk kerékpárt bérelni, és tanácsot, térképet is kapunk hozzá. Fontos megemlíteni, hogy ezt a meseszép vidéket lóháton is bejárhatjuk.</p>
<p>Szállást jobb előre foglalni, már csak azért is, mert rengeteg autentikus falusi szálláshely közül válogathatunk, és a jobbak hamar elkelnek. Pedig milyen jókat lehet aludni ezekben a modern technikától mentes erdőszéli házikókban.</p>
<p>Ne hagyjuk ki Pityeszer falumúzeumát, ahol mindent megtudhatunk a környékbeli emberekről, régmúlt idők szokásairól. Helyiektől vásárolhatunk fazekas remekeket, iparművészeti termékeket, langallót vagy házi rétest.- írja az itthon.hu.</p>
<p>Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.</p>
<p>Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális emlékekben gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak.</p>
<p>Innen a táj neve: Őrség.</p>
<h4><strong><a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/2">Videó az Őrségről.</a></strong></h4>

<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/wrR0yw9-ZN8?rel=0" width="674" height="379" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-orseg-video/">Népszerű magyar kirándulóhely: Őrség – videó</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">16758</post-id>	</item>
		<item>
		<title>Népszerű magyar kirándulóhely: Visegrádi fellegvár</title>
		<link>https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-visegradi-fellegvar/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=nepszeru-magyar-kirandulohely-visegradi-fellegvar</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[bizsoretro]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 04 Oct 2015 07:28:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Népszerű kirándulóhely]]></category>
		<category><![CDATA[magyarországi kirándulóhely]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://retromuzsika.hu/?p=17862</guid>

					<description><![CDATA[<p>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: Visegrádi fellegvár. Károly Róbert király ide helyezte át székhelyét, s itt került sor 1335-ben a híres, cseh-lengyel-magyar hármas királytalálkozóra is. Visegrád első vára, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon állt, s valójában itt raboskodott Salamon király is (nem pedig a későbbi, róla elnevezett toronyban). A [&#8230;] <a class="g1-link g1-link-more" href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-visegradi-fellegvar/">More</a></p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-visegradi-fellegvar/">Népszerű magyar kirándulóhely: Visegrádi fellegvár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Íme a Népszerű magyar kirándulóhelyek sorozatunk következő része: <strong>Visegrádi fellegvár.</strong></strong></p>
<figure id="attachment_17863" aria-describedby="caption-attachment-17863" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><a href="https://szallas.hu/"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-17863 size-medium" src="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/visegrádi_fellegvár-300x138.jpg" alt="visegrádi_fellegvár" width="300" height="138" srcset="https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/visegrádi_fellegvár-300x138.jpg 300w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/visegrádi_fellegvár-20x9.jpg 20w, https://retromuzsika.hu/wp-content/uploads/2015/08/visegrádi_fellegvár.jpg 698w" sizes="auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px" /></a><figcaption id="caption-attachment-17863" class="wp-caption-text"><strong><a href="https://szallas.hu/">Nagyszerű kirándulohelyek Magyarországon és 174 egyéb országban &#8211; KLIKK</a></strong></figcaption></figure>
<p>Károly Róbert király ide helyezte át székhelyét, s itt került sor 1335-ben a híres, cseh-lengyel-magyar hármas királytalálkozóra is.</p>
<p>Visegrád első vára, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon állt, s valójában itt raboskodott Salamon király is (nem pedig a későbbi, róla elnevezett toronyban). A ma látható és látogatható fellegvárat IV. Béla építette a királyné hozományából, 1250 után.</p>
<p>Az öregtorony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért ide lakópalotát is építettek.</p>
<p>A vár a hegycsúcsot körülölelő erődfalakból, egy lakópalotából és két toronyból állt. Károly Róbert király ide helyezve át székhelyét &#8211; bővítette a várat, itt került sor 1335-ben a híres, cseh-lengyel-magyar hármas királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond tovább korszerűsítette. Mátyás király a vár palota-szárnyait is teljesen felújíttatta.</p>
<p>A vár az évszázadok során koronaőrző helyként is szolgált 1529-ig. Itt őrizték a szent koronát és a koronázási ékszereket is. 1440 telén Kottaner Jánosné komorna innen rabolta el, s vitte a koronát szánon a komáromi várba, ahol érkezése után Luxemburgi Erzsébet megszülte fiát, és csecsemőként Fehérváron koronáztatta V. László néven királlyá.</p>
<p>A török időkben a vár többször váltott gazdát, végül a rommá pusztult erődítményt magára hagyták. Helyreállítását a múlt század elején kezdték meg.</p>
<p class="bodytext">A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:<br />
• A vár történeti kiállítása<br />
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár<br />
• A Szent korona történeti kiállítás<br />
• Panoptikum<br />
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás</p>
<p class="bodytext">Árak, látogatási információk, nyitva tartás a fenntartó <a href="http://www.parkerdo.hu/visegradi_var" target="_blank">Pilisi Parkerdő Zrt</a>. honlapján olvashatók.</p>
<p>Ez a cikk <a href="https://retromuzsika.hu/nepszeru-magyar-kirandulohely-visegradi-fellegvar/">Népszerű magyar kirándulóhely: Visegrádi fellegvár</a> először a <a href="https://retromuzsika.hu">Retromuzsika.hu</a>. oldalunkon jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<post-id xmlns="com-wordpress:feed-additions:1">17862</post-id>	</item>
	</channel>
</rss>
