Betöltötte hetvenedik életévét napjaink egyik legismertebb és legelismertebb magyar zenésze. A művész több, mint 40 évet töltött eddig a színpadon, igaz, ebből tíz esztendőt külföldön vendégszerepelt. Erről Szily Nórának beszélt a műsorvezetőnő nevét viselő műsorban.
– Úgy mentem el, hogy Ákoska kétéves volt, de én mindig biztatást kaptam a feleségemtől, Katitól. Azt mondta, maradjak kint, itthon már semmibe ne fogjak bele, mert igényes zenét itthon már senki sem játszik. Az én zenekarom olyan volt, hogy tényleg nem játszottunk vendéglátóipari dolgokat. Volt olyan korszak, hogy Ákos és Kati kijött, és kint is akartunk maradni. Három-négy év után lett volna rá lehetőségünk, hogy három-négy év után Norvégiában telepedjünk le – mesélte a zenész, aki édesapjára, anyjára és a testvéreire való tekintettel szalasztotta el tudatosan a lehetőséget.
Így is tíz évet töltött úgy, hogy csak látogatóba tért haza Magyarországra. Évekre előre le voltak kötve a szerződései, 1982-ben is tudta, hogy 86-ban Spanyolországban kell szerepelnie. Rengeteg éjszakát töltött egyedül. Bármennyire is hihetetlen, ez Charlie-nak nem okozott kínlódást.
– A jó zene vigasztalt. Heten voltunk a zenekarban. Hét különböző felfogású ember. Az üzlet tartotta össze ezt az egészet, és az, hogy szerettük, amit csinálunk. Én mindig készültem a fellépésekre. Ha kellet inget vasaltam, vagy cipőt fényesítettem. Fontos volt a megjelenés – mondta Charlie, aki folyamatosan gondolkodott azon, hova tudja kivinni a családját.
Közben persze szorgosan küldte haza a pénzt. Egy olyan miliőt teremtett a szeretteinek, ami itthon nem volt meg másoknak. A felesége be tudott menni a nívósabb üzletekbe is vásárolni. Ennek persze komoly ára volt. Amikor 1989-ben hazajöttem, a fiam már tizenéves volt, és külön életet élt. A feleségem is külön életet élt. Én is megváltoztam. Én voltam a világot látott ember.
