Cs. Tóth Erzsébet kapta a Szlovák Irodalmi Alap (Literárny fond) Életműdíját.
A komáromi színház beszámolója:
Cs. Tóth Erzsébetet jól ismeri a komáromi publikum, hiszen szebbnél szebb alakítások jellemzik szakmai pályáját. Fontosabb szerepei a teljesség igénye nélkül: Melinda (Bánk bán), Tünde (Csongor és Tünde), Osztrigás Mici (Osztrigás Mici), Sen-te/Sui Ta (Szecsuáni jóember), Muskátné (Liliom), Jászai Mari (A megkoszorúzott), Főnővér (Apácák).
S végül, de nem utolsósorban a legutóbbi alakítása a Vénasszony Spiró György Csirkefej c. drámájában, melyben egy hihetetlenül széles, érzékeny és bonyolult színészi eszköztárról tett tanúbizonyságot.
„Tessék mondani, tanár úr – ne tessék haragudni de – mer ez most olyan rossz – van Isten?” A Vénasszonyt játszó Cs. Tóth Erzsébet zavara, félelme és reménye mindannyiunk rettegése és bizodalma. Amikor egyszercsak beomlik az olyan szépen felépített légvár, amire annyi évet és energiát fecséreltünk el, amikor másodpercek töredéke alatt kiüresedik a világ és szembesülünk azzal, hogy csak illúzió volt, hova, kihez forduljon az ember? Merre tovább? Egy újabb hazugságba, keressünk egy másik macskát? Nem azt nem lehet, a fájdalom nem engedi. Akkor hova tovább? „Mer ha nincs – nem tudom, de ha nincs – akkor én az egészet – az egészet nem értem.
Akkor semmit se” Vénasszonya bűnein keresztül szembesül a szeretetre való képtelenségünkkel. Nem sír, nem jajgat, nem menekül külsődleges fájdalomjelzésekbe: megdöbben. S inkább vállalja a büntetést, és vezeklést, csak legyen valaki valahol, aki értelmet ad, aki feloldja a magányt…
