Csaba eredete, jelentése
A Csaba régi magyar személynév. Egyes források szerint török eredetű lehet. A név felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, Csaba királyfi alakjában, akit Attila fiaként tart számon a hagyomány. A nevet a 19. században fedezték fel újra, Vörösmarty Mihály és Arany János művei nyomán lett népszerű. Egyes kutatók és az általános iskolai tankönyvek szerint a csaba szó megegyezik a hun eredetű csobán méltóságnévvel.
Jelentése: pásztor, kóborló, ajándék.
Csaba név elemzése
Életének feladata, hogy környezetében védelmet és biztonságot nyújtson. Önzetlenül kell küzdenie mások sikeréért. Nehezen alkalmazkodik, fontos számára a szabadság és a függetlenség. Minden helyzetben áldozatokat kell hoznia, amit nem szeret. Érzelmeiben gyakran személytelenséget mutat, mert fél a veszteségtől, így inkább nem kötődik. Minden olyan helyzetben lehet rá számítani, ahol érezheti nélkülözhetetlenségét. Kötődéseit önmaga alakítja ki, nem tűri az irányítást. Ugyanakkor fontos neki a stabil és nyugodt környezet. Keresi a kapcsolatokat, de csak abban érzi jól magát, amelyet ő választhat – ez a párkapcsolatban ütközéseket okozhat. A korlátok szélsőséges reakciókat váltanak ki belőle. Küzd ellenük, és ez könnyen öntörvényűvé teheti.
Csaba becenevei: Csabácska, Csabesz, Csabi, Csabika, Csabóci, Csabuci, Csibi
Naptári jelentése: július 6.
