A zseniális rádiós ikon, Cseke László alias Ekecs Géza március 24-én ünnepli 90. születésnapját. Köszöntsük összeállításunkkal.
Alább közöljük az MTI 2006-ben készített anyagát.
Tinédzser parti – ennek hallatán nem a mai tiniknek, hanem a hatvanasoknak, hetveneseknek ver hevesebben a szívük. E korosztályoknak Magyarországon a Tinédzser parti az ifjúságukat, a szabadságvágyukat jelenti. A Szabad Európa rádió talán legkedveltebb műsora futott ezzel a címmel. Ebben hallhatták először a magyar fiatalok a beat és a rock világsztárjait, a Beatlest, a Rolling Stonest, az Animalst, a Pink Floydot.
“Itt Cseke László beszél, a Tinédzser partit hallják, a 19, 25, 31 és 49 méteres rövidhullámon” – hallhattuk naponta. Ha hallhattuk, mert az adást igencsak zavarták. De kit érdekelt, hogy nem a legjobb minőségben tudja fogni ezeknek a remek zenészeknek a produkcióit? Hiszen akkortájt szinte kizárólag a rádiókból – a Szabad Európán kívül még főként a luxemburgiból – lehetett megismerni a világ legdivatosabb zenészeit, énekeseit.
Cseke László – eredetileg Ekecs Géza – 1951-ben lett a Szabad Európa Rádió munkatársa. Először társadalmi rovatot vezetett, majd a lehallgató osztályon a Kossuth és a Petőfi rádió műsorait figyelte. 1956-tól vezette a Tinédzser partit.
– Az az esztendő nemcsak a tinédzserparti miatt vált életem fontos dátumává, hanem mert akkor nősültem. Elvettem egy osztrák-olasz származású lányt, Elizabeth Vittit, aki rokona a világhírű olasz filmcsillagnak, Monica Vittinek. Házasságunkból két fiú és egy lány született.
– Milyen visszajelzésük volt arról, hogy a műsora eljut a magyar fiatalokhoz?
– Nem tudtunk semmit, hiszen a fiatalok hiába írtak leveleket nekünk, soha nem érkeztek meg hozzánk. Csak az 1956-os forradalom után tudtam meg, amikor már jöttek a magyarok Nyugatra, hogy milyen hallatlan népszerűségnek örvendett ez a műsor. Érthető, hogy féltette beengedni a kommunista rendszer a nyugati zenét. Aztán a magyarok is rájöttek arra, hogy érdemes valami hasonlót csinálni. Le is kopíroztak minket a Vasárnapi koktél című rádiós adásban. De Komjáthy György műsora nem volt igazán konkurencia számunkra, mert közel sem rendelkezett annyi zenei anyaggal, mint mi. Arról nem is szólva, hogy kénytelen volt megunt magyar slágereket, sőt mozgalmi dalokat is betenni a műsorába.
– Az 56-os forradalom után mennyire változott meg a Szabad Európa szerepe?
– Természetesen módosult. Különböző információkkal igyekeztünk segítséget nyújtani a demokrácia megismeréséhez. Sajnos, nem sokszor fogadták meg.
A rendszerváltás után Cseke-Ekecs – gyakran hazatérve – bekapcsolódott a magyar könnyűzenei életbe. A Danubius rádiónál lett zenei szerkesztő, aztán a Rádió Sopron munkatársa, majd a Slágerrádió társszerkesztője lett.
Idézzük fel a Tinédzser parti hangulatát iTT
