Demjén Ferenc elárulta gyermekkori titkait.
Ma ünnepli 71. születésnapját Demjén Ferenc, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Rózsi. A zenész slágerek százaival ajándékozott ,meg bennünket. Boldog születésnapot kívánunk neki!
Aligha van olyan ember Magyarországon az újszülött korosztályt leszámítva, aki ne ismerné a slágereit, és ne tudna tőle az álmából felkeltve is idézni néhány dalszövegrészletet. Mindenki pontosan tudja, mint jelent, hogy a „sorompó áll”, hogy „jégből vagyok”, és hogy „Ez a sors, mit élünk, csak egyszer miénk.”.
Demjén Ferenc mindig is a magas színvonalat képviselte. Talán éppen ezért nem hitt soha a tehetségkutatókban, hiszen úgy látja, hogy a televíziócsatornák néhány hétre felkapnak sikerre vágyó gyerekeket, de aztán magukra hagyják őket, ha nem válik egyértelművé, hogy sok pénzt kereshetnek velük.
Az énekest mindenki csak Rózsinak becézi egy nem egészen szalonképes szójáték miatt. Mi most a pontos eredetet nem áruljuk el. Aki tudja, tudja, aki nem, az kérdezze meg azoktól, akik tudják!
– Mindig kitűnő tanuló voltam a nyolcadik osztályig. És nagyon kövér is! Az átlagosnál sokkal kövérebb – mondta a Heti Portré című műsorban.
Demjén Ferenc az iskolában kezdte
Demjén még gyermek volt, amikor a családjával vidékről Budapestre költözött. A Ferencvárost azóta is a szűkebb értelemben vett hazájának tekinti. Ott járt egy zenei általános iskolába, igaz, a zenébe már négyévesen beleszeretett, amikor a testvérével a rádiót hallgatta.
– Az iskolában kezdtem komolyan zongorázni, bár az apám inkább vegyésztechnikusnak szánt. Mindig azt tanította, hogy fontos dolog, hogy legyen a kezemben egy normális szaka. A középsikolát aztán elvégeztem és le is érettségiztem, bár tény, hogy annyira szerettem az iskolát, hogy a harmadik osztályt meg is ismételtem – nevetett Demjén, akin a saját bevallása szerint a Bergendy Szalonzenekar tagjaként vált komoly zenésszé. Aztán a karrierje egyenesen ívelt felfelé. Egészen a Kossuth-díjig jutott, de az alkotással még mindig nem hagyott fel.
