Jöjjön az Edda Művek – A színház dala.
Így indul a A színház dal
Anyám, valami színházról meséltél,
Amiben mindenkinek lesz néhány jó szerep,
Kölyökként reszkettem a színház varázsáért,
Így élt, aki ott elől lehetett; ez a színház,
Ref.:
Ez a színház, ez a színház!
Itt a színpad és özönlik a nézősereg,
Valami nagy dolog készül, beszélik, rebesgetik,
Fantasztikus darabot írt egy fiatal író,
És nincsenek benne közhelyek.
Hallgassuk meg az Edda Művek – A színház előadását.
Edda Művek – A színház dalszöveg
Anyám, valami színházról meséltél,
Amiben mindenkinek lesz néhány jó szerep,
Kölyökként reszkettem a színház varázsáért,
Így élt, aki ott elől lehetett; ez a színház,
Ref.:
Ez a színház, ez a színház!
Itt a színpad és özönlik a nézősereg,
Valami nagy dolog készül, beszélik, rebesgetik,
Fantasztikus darabot írt egy fiatal író,
És nincsenek benne közhelyek.
De milyen színház ez, amiről meséltél,
Becsaptál, hisz elfogytak a szerepek,
Rendező úr, ön nem teszi a dolgát,
Elkoptak a nagyreményű deszkák.
De a világosító rontott mindent el,
Ez azért túlzás, ezt senki nem hiszi.
A súgó a hibás, de ő csak mormogott,
Hisz könyv nélkül én sem súghatok.
Valami nagyon nagy jót mégis kéne tenni,
Ha már megszülettünk, nem hiába élni,
Kitalálni valami tiszta, igaz szerepet,
Hogy álmaink mind teljesüljenek.
A tévedésre mindig van gyógyír,
A tisztánlátás tablettája segíthet még.
Az igazságtól soha nem kell félni,
Csak bátran egymás szemébe nézni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak bátran egymás szemébe nézni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak bátran egymás kezéhez érni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak bátran egymás szemébe nézni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak bátran egymás kezéhez érni.
Várok a sorsomra íly késen, csendesen,
Így 120 évesen,
Hát ez a színház,
Ez a színház, ez is színház.
[Nem, nem, nem! Még egyszer kérem! Még egyszer kérem! Ez nem bukfenc! Én nem ilyenre gondoltam! Ez nem bukfenc! Ne, gyerekek, álljunk meg! Ez kevés! Én színházra gondoltam.
Még egyszer induljál ki, Jancsikám! Pici bohócom, figyelj rám. Nagyobbat ugorj! Nagyobbat ugorj! Nagyobbat! Nagyobbat ugorj! Gyerünk! Még! Én vagyok a rendező. Figyelj rám!
Édes, engedd már el a kezem. Engedd el a kezem! Énnálam nem lehet ilyennel. Ilyennel? Szóval..
Hát még talán lehet, mindegy, majd meglátjuk. De most.. Most ugorj, Jancsikám, gyerünk! Nagyot! Hadd lássam! Szép! Nagyot! Ez az! Ez az!
Több fényt! Több fényt! Több fényt! Ez az, gyerünk! Srenkkel így megyünk, megyünk, rámegyünk.. Nagyon jó, nagyon jó, nagyon jó! Ott maradtok rajta! Most jó! Most jó! Megvan! Megvan! Megvan!
Rendező úr! Rendező úr, kérem! Tisztelettel, egy pillanatra! Rendező úr, egy pillanatra, kérném szépen! Csak egy.. Tényleg, egy pillanatra! Rendező úr, várják kint. Mondom: várják kint. Két úriember várja kint.]
