Életének nyolcvanharmadik évében pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.
Pozsgay Imre 1933. november 26-án született Kónyban. Diplomáját 1957-ben szerezte a budapesti Lenin Intézet történelem-maxizmus-leninizmus tanári szakán. 1969-ben megkapta a filozófiai-szociológiai tudományok kandidátusa címet.
Egy évig az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán sajtóalosztály-vezető, majd 1971-75 között a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese volt. 1976-80-ig kulturális, 1980-82-ig művelődési miniszterként dolgozott.
1982 júniusától 1988 júliusáig volt a Hazafias Népfront főtitkára. 1988. júniusban államminiszterként ismét a kormány tagja lett, ahol 1990. májusig dolgozott. 1991 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára volt.
Országgyűlési képviselő 1983-ban lett. 1950-56-ig az MDP, 1956-89 között az MSZMP, 1989 októberétől 1990 novemberéig az MSZP tagja.
1987. szeptemberben részt vett a lakiteleki találkozón.
1989. januárjában, a pártvezetők közül elsőként, az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte. 1989 augusztusában ott volt a Sopron melletti páneurópai pikniken, amelynek keretében több száz keletnémet jutott ki Nyugatra. A páneurópai pikniknek Habsburg Ottó mellett Pozsgay Imre volt a fővédnöke.
1989 történelmi év volt
2006-ban megkapta a Magyar Szabadság Napja Díjat, 2010-ben az emberi jogokért való erőszakmentes kiállást elismerő kitüntetést, a Hildebrandt-érmet, 2015-ben a Petőfi-emléklap a helytállásért kitüntetést vehette át. Ugyancsak 2015-ben Szent István-díjat kapott a Szent István Alapítványtól, az összmagyarság érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért.
Pozsgay Imre szerint 1989 történelmi év, a fordulat esztendeje volt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett 1956 újraértékelésére, Nagy Imre újratemetésére. Utalt arra is, hogy a nemzetközi helyzet kedvezett ezeknek a kezdeményezéseknek. Kiemelte Mihail Gorbacsov szerepét, felidézve, hogy az egykori Szovjetunió akkori vezetője beleegyezett abba, hogy véget vet a hidegháborúnak.
1989 legfőbb tanulságának azt nevezte, hogy a diktatúrát meg lehet szüntetni a nép, a társadalom közreműködésével.
