Életének 92. évében elhunyt Rabó Gyula vegyészmérnök, a petrolkémiai technológia legnagyobb hatású 20. századi megújítója. Rabó Gyula a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Pannon Egyetem díszdoktora, a Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja volt. 2016. március 1-jén, az egyesült államokbeli Armonkban (New York állam) érte a halál.- közölte az mta.hu.
Rabó Gyula 1924-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Varga József professzor tanítványaként 1945-ben az egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének lett munkatársa. 1951-től Varga professzor mellett igazgatóhelyettes volt a Nagynyomású Kísérleti Intézetben. A lispei magas kéntartalmú kőolaj finomítására kidolgozott eljárását 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el.
Az 1956-os forradalom idején éppen Németországban tartózkodott. A forradalom leverése után néhány hónappal Bécsben érte utol a Union Carbide Corp. vezető zeolitkutatójának, Robert M. Miltonnak a felkérése, hogy alakítson a cégnél katalízis-kutatócsoportot. Rabó Gyula hamar felismerte az erős sav Y-zeolitok katalitikus alkalmazásában rejlő hatalmas lehetőségeket. Az 1960-as évektől a kőolajipar egyre szélesebb körben vezette be a találmányain alapuló katalitikus krakkoló és hidrokrakkoló eljárásokat. A zeolit katalizátorok bevezetése a petrolkémiai technológiába minden bizonnyal a 20. század legnagyobb gazdasági eredménnyel járó kémiai felfedezése. Az eljárással olyan mennyiségű nyersolajat sikerült megtakarítani, ami a világ jelenleg ismert készleteinek mintegy 8%-át teszi ki. Ez a technológia ma már világszerte jóformán kizárólagos, a MOL Zrt. százhalombattai finomítójában is ezt használják.
Egész életében ápolta magyarországi kapcsolatait
Csaknem fél évszázados amerikai pályafutása folyamán a Union Carbide Corp.-nál, azután az azt felvásárló Dow Chemicalsnél, majd a Universal Oil Products Co.-nál dolgozott mint tudományos igazgató, nyugdíjba vonulása után pedig mint tanácsadó.
Egész életében ápolta magyarországi kapcsolatait. A Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Pannon Egyetem díszdoktora, a Magyar Kémikusok Egyesületének tiszteletbeli tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
A Kossuth-díj mellett számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1988-ban az Amerikai Kémiai Társaság Murphree-díjjal, egy évvel később a Nemzetközi Katalízis Társaság Houdry-díjjal tüntette ki, 1990-ben Alexander von Humboldt-díjjal ismerték el, azonban Rabó Gyula a Magyar Tudományos Akadémiától 1991-ben kapott Varga József-érdeméremre volt a legbüszkébb.
Rabó Gyula halála nagy veszteség a zeolitkutatás, a katalízis és az egész kémiai tudomány számára.
Forrás: mta.hu
