in

Elhunyt Turcsány Péter

Elhunyt Turcsány Péter író, költő, könyvkiadó, a Wass Albert könyvek kiadója. – írja az irodalmilap.hu

turcsany_peter
Nézz szét Turcsány Péter művei között – AJÁNLJUK!

Turcsány Péter hosszú utat járt be, nem csak alkotóként. Az úgynevezett rendszerváltás után nagy áldozatot és kockázatot vállalt a „hallgatólagos feketelistán” lévő Wass Albert művek kiadásával.

Szinte megszállottja lett az elhallgatott emigráns író munkássága és eszmeisége kutatásának, bemutatásának.

Turcsány Péter erős ember volt. Türelemmel viselte az ellenségei és irigyei által reá zúduló megtorlást és intrikát, mintegy járulékát annak, amit a Hazáért és a Nemzetért tett. Élete munkájával sok maradandót alkotott.

Fejet hajtunk a költő, író, kutató és könyvkiadó Turcsány Péter emléke előtt. Távozása nagy vesztesége a magyar kultúrának és Lapunknak. Szeretteivel együtt érzünk mélységes fájdalmukban.

Turcsány Péter 1951. március 7-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait félbeszakítva 1969-től újságárus, földmérő, geodéta, amatőr rendező volt. A közgazdasági egyetemen szociológiát tanult. 1980-tól az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa, a verstani kutatócsoport tagja, 1985-86-ban MTA-Soros-ösztöndíjas, ezután Tahitótfalun közművelődés-szervezőként, valamint Pomázon önkormányzati képviselőként is dolgozott.

1988-tól az Isis kiadó szerkesztőségi titkára, majd 1995 és 1997 között a Polisz főszerkesztője volt. 1991-től a Wass Albert műveit megjelentető Kráter Műhely Egyesület elnöke és kiadóvezetőjeként tevékenykedett.

Turcsány Péter fő művei között szerepel az 1982-ben megjelent Tarisznya, az 1985-ös Testamentum, az 1995-ben megjelent Mázsa és pehely, valamint az 1998-ban napvilágot látott Megmentett tisztásaink és a 2012-es Tisztítótűz fényében című verseskötetek. Emellett irodalmi és szociográfiai témájú esszéket is írt, valamint többek között fordított Salvatore Quasimodo olasz költőtől is.

1997-ben Kölcsey-díjat kapott, majd 2011-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével tüntették ki – olvasható a Kráter Műhely internetes oldalán található életrajzban.

Szólj hozzá!

Kepes András: „Nem tűntem sehova”

Oszvald Marika: „Az őrület határát érzem”