Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön.
A volt alkotmánybíróra emlékezik az egyetem rektora, Dr. Szuromi Szabolcs DSc.
Az ember, a barát, a kolléga, a tudós, akinek a legnemesebb értelemben vett Ius (Jog) volt az élete. Ennek az ismerete és szeretete érvényesült minden kijelentésében és érvelésében. Tisztán érvelt, nagy történelmi tudással és tapasztalattal felvértezve, amely érvelésben tükröződött nemcsak széles körű tájékozottsága, hanem mindig megcsillant a hívő ember igazságszeretete is.
Neve összeforrott a magyarországi Alkotmánybíróság megszületésével, amelynek 1989-től 1998-ig volt bírája; de hasonló módon úgy emlékszünk rá mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1995-ben megalapított Jog- és Államtudományi Karának első dékánjára, akinek a kar szervezeti, oktatási, kutatási, szabályzati, működési kereteit köszönheti. Aki folyamatosan síkra szállt a jog- és államtudományok katolikus egyetemen történő oktatásának állami elismeréséért; és aki tudása és tekintélye legjavát adta azért, hogy mostanra országosan az egyik legkiemelkedőbb jogi kar működhessen, a klasszikus egyetemi eszme megvalósításának minden vonatkozásában, a katolikus egyetem keretei között.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról a hosszú és példamutató útról, ami eddig elvezette Zlinszky Jánost, ami már korábban kivívta a magyar és nemzetközi jogásztársadalom megbecsülését. Már Marton Géza mellett tevékenykedve, jogászi tanulmányi alatt, a római jog lett az, amiben tudományos érdeklődését megtalálta. Ismert, hogy politikai döntéssel lehetetlenné tették tanulmányai folytatását, kitelepítették és 1951–1952-ben munkaszolgálatra rendelték. Csak 1957-ben fejezhette be az egyetemet és nyerhette el a rég megérdemelt jogi doktori fokozatot. 1958 és 1983 között ügyvédként tevékenykedett, végül az Ügyvédi Kamara elnökségi tagja lett. Élete álmát, az oly sokáig várt feladatot, a jog tudományos környezetben történő művelését, kutatását és átadását 1983-ban kezdhette meg a Miskolci Egyetemen, ahol újra a római jog elemzésének szentelhette életét. Ennek eredménye az 1984-ben elnyert kandidátusi fokozata, majd 1990-ben az MTA doktori címe. A Miskolci Egyetemen megszervezte a jogtörténet és a római jog magas szintű oktatását. Innen került a rendszerváltás után felállított Alkotmánybíróság első bírái közé.
Csak azok, akik átélték a PPKE Jog- és Államtudományi Kara megalapításának és megszervezésének időszakát, tudják azt, hogy milyen emberfeletti munkára, szervező- és problémamegoldó készségre volt szüksége mindennap Zlinszky János professzornak, a kar első dékánjának, amelyet Ő a legnagyobb körültekintéssel, pontossággal, emberiességgel és jogászi bölcsességgel kezelt, nem lankadó hittel. Akik ismerik ezt az időszakot, még inkább megértik, hogy miért szerették rajongásig hallgatói. Felejthetetlen az a pillanat, amikor tanítványai felállva és meg nem szűnő taps között nyújtották át születésnapjára Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauzának egy korai kiadását. A PPKE JÁK oktatói és hallgatói közösségét összekovácsolta Zlinszky professzor szigorú, de mindig emberséges, valódi nevelő személyisége.
Tudományos munkásságát levelező tagsággal ismerte el az Osztrák Tudományos Akadémia 1993-ban, de megkerülhetetlen tekintély volt nemzetközi szinten a római jog kutatása terén, bármely új elmélet elemzésekor. Számtalan elismerésben részesült, de számára a legnagyobb elismerést hallgatói szeretete jelentette. Emlékezetessé tette minden előadását, akár a római jogról, akár a jogászi etikáról, vagy Krisztus peréről szólt. Személyisége élete utolsó pillanatáig meghatározta a PPKE JÁK mindennapjait. Életpéldája és tanácsai nagyon sokaknak adtak segítséget és reményt.
Ennek a reménynek a tökéletes formájában, a feltámadás reményében búcsúzunk Dr. Zlinszky János professzortól. Nyugodjon békében!
Dr. Szuromi Szabolcs DSc. rektor
