1916. február 12-én mutatták be a Király Színházban Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét, a Mágnás Miskát.
A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.
Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!
A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott.
Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja,melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás „flancos” dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.
Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.
Pazar a mű filmes életútja is. A darabot 1916 februárjában adta elő a Király Színház, és augusztusban már kész is volt az első film, Korda Sándor rendezte. Aztán jóval később, az 1942-es film címe „Pista tekintetes úr” lett. A zsidó származású szerzők nevét nem lehetett kiírni, és a cselekmény is a kor „egészséges, magyaros” felfogásának szellemében alakult át.
1949-ben pedig az osztályharc nevében, de a szövegkönyvet átdolgozó Békeffy István a Pista tekintetes úr egyes motívumait is felhasználta. A filmet Keleti Márton rendezte, és a „szilvalé, rongyő” évtizedekig sokaknak jelentette az első lépést a franciás alapműveltség elsajátítása felé.
Háborús mű
Tehát háborús mű a Mágnás Miska is, akárcsak az ugyancsak 1916-os, de néhány hónappal későbbi Csárdáskirálynő. Beöthy László, a Király Színház igazgatója addig ismeretlen sajtókampánnyal készült az előadásra, de a háborús depresszióban lévő embereket talán nem is kellett biztatni.
A Mágnás Miskát hónapokig táblás házakkal játszotta a színház, és azért nem tovább, mert helyet kért magának a Csárdáskirálynő. Hát így végződött az, hogy Bakonyi Károly szövegíró megkérdezte egyszer Szirmai Albertet, mit szólna egy közös munkához, majd rábeszélték Gábor Andor költőt is, társuljon a készülő operetthez.
A zenéről rögtön felsőfokban írtak a kritikusok, és száz év sem sokat koptatott a slágereken, de a sikerhez kellett a meglepően jó sztori is. Az arisztokráciát határozottan piszkáló történet, a rangon aluli házassággal, szülői akarat megkerülésével, az úri brancs cselvetéseivel játszó mese ma is működik. Szóval lassan ismét megérhetné Mágnás Miska-filmet forgatni, az új sznobjaink mindenesetre már megint megvannak hozzá.
