Erdélyi József: Titok

Fülembe cseng, míg élek

marasztaló szavad

bár mindig ott lehetnék

Kedves, ahol Te vagy.

Ki vagy? Nem tudja senki,

elég, ha Te meg én.

Maradjon e titok gyöngy

a tenger fenekén.

Ki vagy? Ne tudja senki

elég, ha én tudom,

hogy szeretlek, magamban

le nem tagadhatom.

Tudja gyöngyét a tenger

és csillagát az ég.

Tudja titkát az ember

s legyen neki elég.

Ne tudd Te se, csak érezd,

hogy szeret valaki.

Aki a nagyvilágot csupán

csak Teérted szereti.